Dobozi István írása a Financial Timesban

A kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokról

Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy országa „kolosszálisnak” bélyegzett külkereskedelmi mérleghiánya a külföldi partnerek „tisztességtelen” kereskedelmi praktikáinak, államilag irányított külpiaci trükközéseinek köszönhető. Ebben Kína áll az élen, amely tavaly már négyszer annyi árut szállított az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importált. Való igaz, az elmúlt negyedszázadban a kínai exporttöbblet a negyvenszeresére ugrott, s a teljes amerikai árukereskedelmi deficit közel felét teszi ki. Hétszázmilliárd dollárra rúgó értékben kereskednek egymással, s ez a világpiac legkiterjedtebb kétoldalú forgalma.

Trump és Putyin találkozója

Kemény László
Európa nem szereti ezt a találkozót, különösen Kelet-Közép Európa értetlenkedik. A térség volt külügyminisztereinek egy csoportja – érdekes módon Madeleine Albright volt USA külügyminiszter ösztönzésére – levelet írt az amerikai elnöki adminisztrációnak, hogy „ne hagyják cserben az európaiakat”. Hasonló „írásműre” már sorkerült 2009-ben, amikor Obama készült Moszkvába, és meghírdette az „átterhelés” politikáját. Miért ez a pánik? Miért nem tetszik az újabb békülési kísérlet az amerikai és az orosz politika között? Bizonyára mélyebben vannak a probléma gyökerei, mint azt „szurkolói” nézőpontból látni lehet. Néhány gondolat ajánlok a megoldás kereséséhez. A hidegháború úgy ért véget, hogy a szovjet és amerikai vezetők kiegyeztek és abbahagyták. A máltai megegyezés (1989) azonban szóban született és mindenki másként értelmezte. Az amerikaiak győzelemként, a szovjetek akkori vezetői pedig a vasfüggöny lebontását követő lehetősségként a világba integrálódásra, egyenjogú és egyenrangú partnerként.

Egy órára mentek a barlangba

Csak egy órát tervezett a barlangban tölteni a fociedző és 12 tagú, tizenévesekből álló csapata a Tham Luang-barlangban, mielőtt a nagy esőtől hirtelen megemelkedő vízszint több mint két hétre foglyul ejtette őket – mesélte az egyik kisfiú édesapja.Thaiföld északi részén, Csiang Raj tartományban június 23-án, edzés után indult el a focicsapat felderíteni a barlangot, ahonnan kedden végül bonyolult és veszélyes, több napos akcióval mind a 12 fiút és edzőjüket is kimentették.
“Azt mondta a fiam, amint vége lett az edzésnek, elmentek játszani a barlangba, úgy gondolták, nagyjából egy órára” – mondta el a médiának Banpot Kornkam, a Vaddisznók nevű csapat 13 éves kapitányának apja.Július 2-án, kilenc nappal az eltűnésük után két brit búvár találta meg a csapatot a bejárattól sok kilométerre, egy elöntött kamra vízből kiemelkedő, sáros padkáján ülve.(euronews)

Gyorsulás

Péntek este van, már-már éjszaka. A XV. kerületi Szentmihályi úton és az M3-as kivezető szakaszán kezdetét vette a hagyományos éjszakai gyorsulási versenysorozat. Üveghangig felpörgetett motorok, olykor egy-egy csikorgó kerekkel gyorsuló autó hangja nyomja el a tücsökciripelést. Értem én, hogy az illegális gyorsulási versenyek résztvevőit nehezebb elkapni, mint a kormányellenes tüntetésről szabálytalanul, az úttesten távozó diákokat bekeríteni pár tucat rendőrrel, de arra azért kíváncsi volnék, hogy biztosan meg kell halni valakinek ahhoz, hogy történjen valami? Fogadjunk, ha páran az itt lakókkal kimennénk és lezárnánk a sztrádát, egyből lenne itt annyi rendőrt, hogy ihaj.
Fekete Gy. Attila

Verseny a javából | Armel operafesztivál 1.

Bedő J. István
Az Armel kortárs operafesztivál unikum Európában – és joggal, hiszen maga az előválogatás is nemzetközi, a vége felől nézve pedig középen ott van az előadás – magyar pályán a Müpában, a bécsi helyszín a bájos Augarten sarkán álló MuTh-tal (Musiktheater). Armel versenydarab a Bécsben bemutatott (majd július 6-7-én Budapesten színre kerülő) Az óriáscsecsemő.Szövege Déry Tibor naggggyon avantgard darabjának szabad feldolgozása, a szövegen a plasztikai műtétet Vajda Gergely, a mű zeneszerzője és Horváth Péter végezte el.
Déry drámája csaknem száz éves. Egy másik kor terméke, és hogy formájában, stíluseszközeiben mi ellen fordul és mik az előképei, arról Tarján Tamás írt igen figyelemre ­méltó elemzést.  Mindenesetre Déry ezt a dadaizmussal kacérkodó darabot (egyáltalán az ifjúkori drámai műveit) nem tartotta túl nagyra.

Verseny a javából | Armel operafesztivál 2.

Bedő J. István
Az Armel kortárs operafesztivál unikum Európában – és joggal, hiszen maga az előválogatás is nemzetközi, a vége felől nézve pedig középen ott van az előadás – magyar pályán a Müpában, a bécsi helyszín a bájos Augarten sarkán álló MuTh-tal (Musiktheater). Az újvidéki (Novisad) Szerb Nemzeti Színház hatalmas apparátussal jött Budapestre. Az Adok-papokprodukciónak tucatnál több a főszereplője (szólójogos operaénekes) és legalább háromszor ekkora a kórus tömege. A vendégjáték alkalmából Dejan Despić operája került színre. Eredeti címe Cira és Szpira (Pop Ćira i pop Spira) volt, a komponista Stevan Sremac százhúsz évvel ezelőtt írt történetét dolgozta át operává.