A történelemről mesél Jókai szobra

Közzétette:

Szekeres gazdák álltak dísrséget

Tuba János, Komárom hajdani országgyűlési követe 1904-ben, a Jókai Mór temetésén mondott búcsúbeszédében úgy köszönt el az írótól, hogy majd szobrot állítanak szülővárosában az emlékére: „Addig is, míg ércbe öltözötten haza hívhatnánk, a viszontlátásra!”. Aztán 1937-ben, nyolcvan éve elkészült a szobor. Ércbe öltözötten hazahívták. Most nagy ünnepség volt az évfordulón.
Mivel 80 évvel ezelőtt a Jókai-szobor mellett a komáromi szekeres gazdák bandériumának nyolc tagja állt díszőrséget most Csukás László, a Komáromi Szekeres gazda Hagyományőrző Egyesület tagja képviselte dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke mellett a civileket.
Keszegh Margit Jankovics Marcell 1937-ben elmondott ünnepi beszédéből idézett: „Jókairól szólani Komárom levegőjében, mert az ő álmaival, meséivel van tele – szólani az ő szobrának lábainál, mely szoborban mintegy ő önmaga hallgatja az elhangzó szavakat, Jókairól szólani a magyar kisebbség összeforrt, egyre szűkebbre összeforrt életében, olyan feladat, mely az ékesszólás minden művészetét felülmúlja”
Jankovics Marcell ezt mondta még nyolcvan éve: „Találkozzék az ifjúság a fiatal Garamvölgyi mérnökkel, aki kockáztat életet, boldogságot, hogy az árvíztől megmentse a Tiszahát népét, mert örök szerelemmel szereti ezt a népet, az ő magyar fajtáját. Találkozzék Fenyéri táblabíróval, aki odadobja pályáját, jövőjét, sőt, az úgynevezett becsületet, hogy az éhező nincsteleneknek kenyeret oszthasson, mert ebben az alakban több szociális érzék van, mint a nagyhangú könyvek minden frázisában. Találkozzék itt a Kőszívű ember fiaival, a Baradlayakkal, akiktől megtanulhatja ez a magyar ifjúság, hogy kell a meggyőződésért élni vagy meghalni. Találkozzék itt az Egy az Isten meséjének Adorjánjaival, akik a magyar vérség összetartó varázsának hitével megbocsátják egymásnak a legnagyobb vétket és hűtlenséget is, mert nemcsak egy az Isten, hanem egy a nemzet is. Ha a magyar ifjúság e szobornál találkozni fog velük, megszereti őket és hinni fog bennük.” Érdekesség, hogy Jankovics után 1937-ben Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök 50 perces magyarul elmondott beszédben méltatta Jókait.

1906-ban indult először gyűjtés a szoborra, de sikertelenül. 1913-ban Zala György szobrász gipszből készített mellszobrával díszítették az Erzsébet-szigeti Beöthy-kertben álló Jókai-filagóriát, amely azonban idővel tönkrement. Ugyan a 1914 nyarára összegyűlt 16 000 arany korona már elég lett volna, de a Szarajevóban történt merénylet után minden pénzügyi alapot – így az egyesületét is, hadikölcsönbe elvitte a vesztett háború. Új gyűjtés indult 1932-ben, de mivel a bejegyzés feltételei nem teljesültek, ezért az sikertelen lett.
1936. augusztus 1-je és 1937.július 31-e között zajlott az utolsó, immár sikeres gyűjtés, amely során Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök 10 ezer koronát adományozott a komáromiaknak. A szobrot Berecz Gyula helyi szobrászművész tervezte.
A Jókai-szobor eddig mégsem 80, hanem csak 75 évig díszítette a komáromi múzeumkertet, ugyanis 1947-ben a hatóságok eltávolították, és csak 1952-ben kerülhetett vissza az eredeti helyére.

Forrás: hírek.sk