Minden harmadik svéd iszlám hívő lehet

Közzétette:

Soros ide, Soros oda, a menekültek jönnek Európába. És ez alapvetően megváltoztatja majd egyes országok lakosságának vallási összetételét. Természetesen az iszlám hívők aránya nő majd.
Az amerikai Pew Research Center közzétette kutatását arról, várhatóan mekkora arányban változik a muzulmánok aránya Európa lakosságában. A tanulmány többféle forgatókönyvvel is számolt: nulla, közepes és magas arányú bevándorlás esetén is megbecsülték, hogyan változhat a népesség vallása.
Magyarországon 2016-ban a lakosság 0,4 százaléka volt muzulmán, és ez a zéró bevándorlásos forgatókönyv esetén nem is növekedne. A közepes bevándorlás 1,3 százalékos muzulmán lakosságot eredményezne, a magasnak ítélt forgatókönyv szerint pedig ez a szám 4,5 százalékra nőhet.
Az európai átlag most 4,9 százalék. Az uniós országok közül jelenleg Cipruson a legmagasabb a muzulmánok aránya, a ciprusi török lakosság miatt. 25,5 százaléka a szigetországban élőknek muzulmánnak vallotta magát a 2016-os felmérés alapján. Ott ez az arány nem változna jelentősen még a magas forgatókönyv szerint sem: csupán 28,3 százalékra nőne.
A magas bevándorlás viszont jelentősen átírná Svédország népességének vallási arányait. Svédországban a legfrissebb kutatás szerint a lakosság 8,1 százaléka muzulmán vallású. A zéró, a közepes, illetve a magas arányú bevándorlás ezt 11,1-20,5-30,6 százalékra növelheti, azaz eszerint a lakosságnak kicsit kevesebb mint a harmada lehet muzulmán.
Franciaországban jelenleg picivel magasabb a muzulmánok aránya, mint a svédek 8,8 százaléka. Bármelyik migrációs forgatókönyv valósul is meg azonban, a franciáknál nem változik nagy arányban a lakosság vallásának aránya. A zéró esetben 12,7 százalékot, közepes bevándorlásnál 17,4 százalékot becsültek, a magas arányúnál pedig ennél alig többet, 18 százalékos muzulmány lakossági arányt számoltak.
A legmagasabb forgatókönyv szerint még két országban lehet ennél magasabb az arány: Ausztriában (19,9 százalék) és Németországban (19,7 százalék). Közepes bevándorlás esetén az osztrákoknál 10,6 százalékra, a németeknél 10,8 százalékra növekedhet az országban élő muzulmánok aránya.
Az európai átlag lehetséges változását 7,4 százalékra tették, arra az esetre, ha nem folytatódna a bevándorlás. A közepes forgatókönyv szerint ebben az esetben 11,2 százalék, a magas szerint 14 százalékra nőne a muzulmánok aránya.

Mit feltételeznek a forgatókönyvek?

A zéró bevándorlás azt a helyzetet veszi alapul, hogy egyáltalán nem fogad be migránsokat egyik európai ország sem. Ebben az esetben is nőne a muzulmán lakosság aránya az egyes országokban, hiszen a magukat muzulmán vallásúnak valló állampolgárok átlagosan tizenhárom évvel fiatalabbak, és több gyermeket is vállalnak.
A közepes kategória azt veszi alapul, hogy a migráció a körülbelül 2016 közepe óta meglévő szinten megáll (nem szökik olyan magasba, mint a válság idején), és csak az állandó bevándorlás folytatódik Európába.
Végül a magas forgatókönyv azzal a szituációval számol, ami szerint a bevándorlás határozatlan ideig ugyanolyan magas arányú lenne, mint 2014 és 2016 között. A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy mivel nem lehet előre megmondani, mekkora lesz a bevándorlás, ezért ezek csak becslések, köztes értékeket lehet csak jósolni. Így például, ha folytatódik a jelenlegi szinten az állandó bevándorlás, és bizonyos számú menedékkérő is érkezik és megkapja a menekültstátuszt, de nem annyian, mint a menekültválság alatt, akkor várhatóan 11,2 százalék és 14 százalék között várható a muzulmán lakosság aránya az európai országokban.
A kutatás kitér arra is, hogy nem minden bevándorló muzulmán (csak 53 százalékuk) és a második legnagyobb vallás a bevándorlók körében a kereszténység.
A kérdés persze az, hogy miképpen lehet ezt a helyzetet kezelni. Nyilvánvalóan egységes európai megállapodás kell. A problémával nem lehet országos szinten megbirkózni.

Az Euronews cikkének felhasználásával