Uniós “atombomba” vár miránk is?

Közzétette:

A lengyelek és a magyarok szerint politikai indíttatású az EB döntése, Tusk azt reméli, hogy “Varsó észhez tér”. Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – mondta Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben. Jövő tavasszal Magyarországon lesz a sor.
Morawiecki szerint a Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban.
A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben “nyitottságra és becsületességre van szükség” – írta a Twitteren a kormányfő. Hozzátette, hogy bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.
Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szerint a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.
A lengyel külügyminisztérium szerint az EB döntése “szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat”. Hozzátették : Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és “pozitív visszhangra talált”.
Czarnecki, az Európai Parlamentnek a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) soraiból megválasztott egyik alelnöke szerint Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására.
Donald Tusk reméli, hogy a varsói kormány “észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza”.
Az Európai Tanács elnöke azt ígérte, ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát “ne érjék ilyen büntetések”. Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában “már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba”.
Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány “az európai integráció peremén találta magát”, “képtelen volt érvei meggyőző bemutatására”.
Beata Mazurek a PiS szóvivője meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményében azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Ezt Magyarország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot, kitartanak magyar emberek akarata mellett, akik elutasították a “Soros-terv” minden pontját.
A közlemény szerint azért alkalmazzák az eljárást Lengyelországgal szemben, mert a brüsszeli bevándorlás-politika leghangosabb bírálója Magyarország mellett és szintén elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát.
Semjén Zsolt példátlannak és elképesztőnek minősítette Európai Bizottság döntését. A miniszterelnök-helyettes szerint a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.
“A lengyel–magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését” – mondta a politikus.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ez azt is jelenti, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést.
Merre visz a magyar út – a brüsszeli kérészasztal-beszélgetésen a többi közt arról is kérdezték Schöpflin Györgyöt, a Fidesz magyar EP-képviselőjét, hogy mi lesz, ha érvényesítik a 7. cikkelyt Magyarország ellen is.
Az Európai Parlament idén májusban szavazta meg azt a határozatot, amely az alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetését javasolja Magyarország ellen az Európai Unió alapelveinek megsértése miatt. Az EP egyik bizottságának jelentése jövő tavaszra készül el Magyarországról.
Klaus
Joannis román elnök szerint “nyilvánvalóan fennáll a kockázata” annak, hogy Romániával szemben is elindítják az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.
A jobboldali román elnök nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés.
“Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket” – mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a – büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont – hírhedt 13-as kormányrendelettel.
(euronews)