Sürgősségi (egy kis abszurd)

Közzétette:

Gellért András
– Kedves, megengedi, hogy leüljek ide?
– Hát, itt nem nagyon van hely.
– Ha egy kicsit arrébb húzódik, és a reklámzacskóját esetleg leveszi a székről akkor elférünk.
– Máshova nem tud ülni a néni?
– Ülnék én bárhova, de látja, itt talpalattnyi hely sincs már.
– Jól van, tessék, csak le ne essen a néni.
– Köszönöm, maga nagyon rendes fiatalember. Mióta várakozik itt?
– Harmadik napja.
– Azt mondják az nem olyan sok.
– Nem panaszkodom, van aki két hete üldögél itt.
– És halad a sor?
– Tegnap elkérték a papírjaimat, de azóta semmi.
– Megkérdezhetem fiatalember, hogy mi van abban zacskóban?
– A bal karom.
– A karja?
– Igen.
– Mi történt vele?
– Levágta a gép. Fafeldolgozó üzem. Ott előfordul az ilyesmi.
– És hogy került be ide a sürgősségire? Rohammentő hozta?
– Hívtuk a mentőket, de rossz címre mentek ki, aztán fél nap után már nem volt kedvem várni, bejöttem motorral.
– Egy kézzel vezetett?
– Persze.
– És mi lesz a karjával?
– Nem tudom. Be akartam tenni itt a mélyhűtőbe, de a portás nem engedte. Egyelőre marad a szatyorban. Még mindig itt van a legjobb helyen.
– Miért nem szólt az orvosnak?
– Nem láttam itt orvost. Vagyis hétfőn kiszaladt az egyik szobából valaki, fehér köpenyt viselt, de aztán az udvaron beült egy autóba és azóta nincs mozgás.
– Van itt még valaki Ön szerint?
– Biztosan, mert amikor a papírokat beadtam egy résen, onnan behúzták, de még nem mondtak semmit.
– Fáj nagyon?
– Nem érzek semmit. Hoztam gyógyszert magammal, azt veszem be minden órában. És a néni miért van itt?
– Klinikai halál. Állítólag az unokám talált rám a konyhában, aztán a fiam újraélesztett, és behozott kocsival.
– A fia orvos?
– Villanyszerelő. Árammal ütötte ki a szívemet. Két dróttal. Ügyes gyerek.
– Nagy szerencséje van a néninek.
– Nagyon nagy. Minden nap köszönetet mondok a sorsnak, hogy ilyen gyerekem van.
– Örülök, hogy ide tetszett ülni mellém.
– Én is fiatalember. Tudok magának segíteni valamiben? Ha gondolja, megnézném azt a levágott kart, ki tudja meddig kell még itt várnunk.
– Nem lesz szép látvány. Csupa vér a zacskó. Látott már ilyet a néni?
– Még nem, de varrónő voltam valamikor.