Negyven magyar ügyet vizsgál az Unió Csalásellenes Hivatala

Közzétette:

Egy hét után reagált a magyar kormányzat az Elios közvilágítási közbeszerzéseit érintő, jelentős csalás gyanújára figyelmeztető OLAF-jelentésre. Ahogy arról az euronews beszámolt az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF “súlyos szabálytalanságokról” és összeférhetetlenségekről írt az Elios Innovatív Zrt. által 2011-15 között elnyert közbeszerzéseknél, abban az időszakban, mikor még Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének a tulajdonában volt a cég. Lázár János kancelláriaminiszter annyit közölt az ügyben, “a kormány utasítást nem adhat az ügyészségnek, csak véleményt mondhat. Vizsgálják ki az Európai Csalás Elleni Hatóság javaslatait”.A jelentést pedig egyelőre nem tervezik nyilvánosságra hozni.
— Jelenleg ott tart a dolog, hogy a Legfőbb Ügyészségen történt áttekintést követően, a tegnapi napon a Pest Megyei Ügyészséghez továbbította a Legfőbb Ügyészség az OLAF ügyét. A kialakult gyakorlat szerint, az OLAF által tett valamennyi ajánlás esetében az ügyészség nyomozást rendelt el – közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Szabolcs. Az Elios, csak 2015-ben 21 uniós forrásból megvalósított, LED-es közvilágítási projektet nyert el vidéki városokban. Az OLAF nagyjából 12 milliárd forintot (40 millió eurónyi uniós pénzt) kérne vissza a 2011-2015 közti időszak Eliosszal összefüggő, korrupciósnak tűnő közbeszerzései miatt. — Hogyha 12 milliárd forintot vissza kell fizetni, ezt a költségvetésből, az adófizetők által befizetett pénzből kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak 1200 forintot be kell dobnia a miniszterelnök vejének bulijába – állítja Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.
A magyar hatóságok vizsgálata és a brüsszeli eljárás két külön szálon fut, a kettő nem függ össze. Az Európai Unió további szankciókkal is élhet Magyarországgal szemben.
— Ha a magyar intézményrendszer rosszul működött ebben az ügyben, és mondjuk nem megfelelőek valamilyen belső kontrollok, nem volt megfelelő a közbeszerzés, nem volt megfelelő a közbeszerzés ellenőrzése, stb., akkor ezen intézményi hiányosságok miatt, tulajdonképpen az egész támogatási, elosztási rendszert felfüggeszthetik – tudtuk meg Kende Gábor nemzetközi jogásztól.
Az Euronews tudósítója elmondta, hogy közben több ellenzéki párt is mind a negyven, további OLAF-vizsgálat alatt álló magyar ügy nyilvánossá tételét kéri a kormányzattól.
Tavaly év végén több nagyformátumú európai politikus nyílt levélben szólította fel Jean-Claude Junckert, hogy ne folyósítson több uniós pénzt Magyarországnak.