A devizahitelekről: BÍRÁK KIK VAGYTOK? 

Közzétette:

Kriston István a Jog és Igazság Mozgalom Civil Szervezet nevében

A bírák mindig lojálisak voltak minden hatalomhoz. A bíró egzisztenciálisan kötődik a hatalomhoz. A hatalommal együtt vállalkozik. Ha a hatalom elnyomó, a törvényei is elnyomnak. A törvény alá rendelt bírák a hatalom nevében ítélkeznek, ezért viselniük kell a hatalom sorsát. Magyarország devizahiteles adóspolgárait a Kúria kizárólag bíráknak címzett hírhedt 6/2013 PJE határozata alapján jogaiktól bírák fosztogatják. A végrehajtó hatalom magáévá tette a Kúria hírhedt jogfosztó iránymutatását és azt a törvényhozás devizatörvényekbe iktatta. A devizatörvények és a Kúria hírhedt iránymutatásai bársonyos karosszékében hátradőlt és kiválóan megfizetett bírák szalagon gyártják az adóspolgárokat jogfosztó határozataikat, azok jogfosztó üzemmódban működnek. A törvényhozó hatalom képviselőit az adóspolgárok megválasztják, azok a képviselet küldési megbízatásukkal visszaélve az adóspolgárt elnyomó törvényeket hoznak. A bírák tehát látszólag törvényesen működnek. A nyomorba taszítás, a vagyonfosztás, a nélkülözéseknek kitevés azonban soha nem lehet és nem lesz törvényes. El fog jönni a hatalom, így a bírói hatalom számonkérésének is az ideje.
Bírák kinek ítélkeztek?
A Kúria eszmei páholyának ítélkező bírák vagytok. Már régen nem bankok és adósok jogvitájában ítélkeztek. A magyar kapitalista kiáltványnak ítélkeztek. A tőkének néhány embervédő szabálya van. A polgárt ne öld meg, mert nem tudom kifosztani. A polgár fogyasztását védjed, mert akkor tudom jövedelmét elsajátítani. A polgár lakásvagyonát védjed, mert ott él családjával és ott történik a jövedelemtermelő képességének fenntartása és újratermelése. Nincs több polgárvédő tőkeszabály. Magyarország tőketörvényei (devizatörvényei) azonban áthágták ezeket az alapvető polgárvédő tőkeszabályokat is. A polgár lakásvagyonát vették célba, ország- és lakásrablás folyik. Ez fellebbenti a fátylat, hogy kinek ítélkeztek. A Kúria eszmei páholyát és kupoláját az országfosztásra vérszerződést kötő külföldi és vele kollaboráló hazai elitcsoportok irányítják. Ti bírák ezt a vérszerződést szolgáljátok. Amikor a polgárt lakásától devizatartozása miatt megfosztjátok, akkor a polgárt létében megsemmisítő haláláról rendelkeztek.
A Kúria eszmei páholya által kidolgozott devizahiteles bírósági doktrínatörvénytelen, mert a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekben a deviza/forint devizapárt alkot, ezért a kölcsönszerződésekben folyósítási és törlesztési árfolyamokban történt megállapodás a kölcsön futamidejére szóló árfolyam fogadás (lásd Járai Zsigmond jegybankelnök közokiratba, országgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt pénzügyjogi nyilatkozatát). A DH2 elszámolási devizatörvény és a végrehajtó MNB rendeletek alapján banki informatikusok bravúrjával készült törvényi elszámolás ún. részletes elszámolása és a deviza/forint devizapár árfolyam fogadásának elszámolása teljes számviteli egyezőséget mutat (!) A civil jogvédő szervezetünk rendelkezik az árfolyam fogadás elszámolása és annak a törvényi részletes elszámolással egyezősége bizonyítékával. A devizahiteles szerződések törvényi részletes elszámolásának adatai sérelme nélkül és annak ténybeli alapjain az árfolyamfogadás (szerencsejáték) érvényes (nem befektetési) jogügylet, de bírói úton nem érvényesíthető, az csak önkéntesen teljesíthető (ha van olyan adóspolgár, aki önként kívánja a “kocsmafogadását” lakásával kiegyenlíteni). Ez a naturalis obligatio bármely perben és végrehajtásban az árfolyam fogadás elszámolása bizonyítékának egyidejű benyújtásával előterjeszthető hivatkozás, amit a bíró törvény erejénél fogva kereset vagy ellenkérelem nélkül is hivatalból köteles vizsgálni és az abból egyenesen következő bírói utat kizárni.
Az a bíró, aki devizahiteles jogvitában nem vizsgálja meg a bírói úton nem érvényesíthető devizahiteles követelésre hivatkozást és annak ténybeli alapjain nyugvó árfolyamfogadás számviteli elszámolását, annak a bírónak az ítélete törvénytelen és bírósági jogkörben kárt okoz. Bírák, van tehát rés a devizahiteles bírósági doktrínán, a naturalis obligatio vizsgálata törvényen alapul, attól bírát semminemű iránymutatás nem vonhatja el és iránymutatással felül nem írható. A civil jogvédő szervezetünk tehát segít a hivatásuk felé elkötelezett bíráknak, azok a továbbiakban nem hivatkozhatnak iránymutatásra csak a naturalis obligatio felőli döntésüket kizáró törvényre, és az a bíró aki ezt a szakmai követelményt nem tanúsítja, az önként álljon fel hivatalából, mert nem alkalmas bíráskodásra.