Róma feltámad Csombok-Dombrádon

Közzétette:

Gellért András
A tárca háttér intézményénél dolgozó ambiciózus osztályvezetőt, a jogi diplomáját jövő nyáron talán már megszerző negyvenhét éves Kariska Zsombort lázba hozta a hír, mi több, saját elcseszett ifjúságának rehabilitációját látta a tervezett nyári táborban. Ő ugyan már idős ehhez, de három gyermeke, Zalánka, Zulka és Zotto elmehet oda és úgy élhet, ahogy apjuk sohasem tehette. A kis Kariska, micsoda pech, még befért az utolsó komcsi turnusba, vonattal zakatoltak Zánkára, ahol internacionalista bányászdalokat, valamint kubai és chilei forradalmi szerzők megzenésített verseit énekelve meneteltek a reggeli zászlófelvonást megtekinteni, majd úttörőként részt vettek a Ki Tud Többet a Szovjetunióról? vetélkedőn. Zsombi mindent tudott a testvéri országról, annak népeiről, miközben persze utálta őket, de gyűlölte Zánkát is, a vörös nyakkendőt és persze Kádárt, aki nem sokkal később végleg lelépett a színről.
Kariska Zsombor úgy érzi, kibabrált vele az élet, a történelem, az állampárt, a saját apja és anyja, de most minden a helyére kerülhet, köszönhetően a piszkafa alkatú 21.századi Riefenstahlnak, aki ezúttal a dicső ókori időket álmodta meg. Római tábort szervez polgármesterek, csúcsminisztériumi fejesek, pártfunkcionáriusok gyerekeinek, akik potom 250 ezer forintért visszarepülhetnek néhány évezredet a történelemben.
Zsombor nem is tétlenkedett, azonnal hívta a pártirodán kabinetvezetőként serénykedő feleségét Orsolya asszonyt.
– Orsi te vagy az?
– Mondjad.
– Olvastad a hírt?
– Szerinted van időm híreket olvasni? Most ment el a delegáció, fél kettőkor jön a megyei elnök, addig pedig meg kell írnom a jegyzőkönyvet. Mi van?
– Római tábor .
– Nagyszerű. Ezért hívtál?
– Ezért. Hát nem nagyszerű?
– Mi ebben a nagyszerű?
– Az, hogy Zalánka, Zulka és Zotto is római patríciusként élhet két hétig.
– Miért, most nincs jó dolguk? Ne fárasszál már.
– Orsi! Ez csodálatos! Fantasztikus tábor és ezt is a mieink szervezik!
– Fogd rövidre. Mit akarsz csinálni?
– Elküldeni a gyereket a táborba.
– Biztos, hogy keresztények vezetik?
– A legjobbak.
– Mennyi?
– MI mennyi?
– Mennyit kell fizetni ezért?
– Fejenként 250 ezer. Hét-ötven a vége.
– Jó menjenek, de most leteszem, mert megjöttek.
Zsombor úszott a boldogságban és már látta is maga előtt a gyerekeit, amint római tunikában, fakarddal a kezükben vitatkoznak, politizálnak a hungarocellből épült mű Capitólium előtt, majd a replika Colosseumban lefelé fordítják az ujjukat. De Zsombor családjának más sorsot szánt az élet. Történelmi küldetést.
Kariska Zalánkát, Zulkát és Zottót a színházi rendezőből lett mindenes nem a patríciusok csoportjába osztotta be, hanem a rabszolgák és gladiátorok közé, ahova csakis az értéktelenebb osztályvezetők ivadékait irányították. A felső vezetés kölykeit a jómódú rómaiaknak épített lakóparkokban szállásolták el, természetesen a ruházatukra, valamint az élelmezésükre is nagyobb figyelmet fordítottak. Mézédes egyiptomi fügét, görög szőlőt és narancsot, valamint alkoholmentes borokat szolgáltak fel nekik a nap huszonnégy órájában.A rabszolgák szinte alig ettek, nem volt mit, csak az ebédről megmaradt konyhai hulladékot kapták, és egész nap edzeni kellett magukat a csombok-dombrádi tábor gladiátoriskolájában. Zalánka murmilllo lett, Zulka trhrák, Zotto pedig egyszerű gladiust forgató harcos.
A táborba érkezés harmadik napján mindhárom gyereknek elege lett az egészből, de nem tudták mobilon hívni az apjukat, mert a telefonjaikat elvették tőlük a szervezők. Ekkor az embertelen körülmények miatt panasszal éltek, de csak annyit értek el, hogy jelképesen megkorbácsolták őket, sőt Zottót megfeszítették, korhű módon büntettek, de mégsem akarták túlzásba vinni a kínzást nehogy baj legyen, ezért húsz perc után leszedték a keresztről.
Zottó érthető módon bosszút forralt a megfeszítés miatt. Lázadást szított a gyerek rabszolgák és gladiátorok körében. Eleinte nem hittek neki, de aztán egyre többen csatlakoztak hozzá. Péntek délután törtek ki a táborból Zottó vezetésével, aki Spartacusként küzdött, először a Volton biztonsági cég embereit küldte a római árnyékvilágba, majd a tábor megálmodóját.
A felkelők ezt követően elfoglalták Csombok-dombrád központját, a polgármestert túszul ejtették, majd egyre jobban begőzöltek, és egyre mélyebben nyomultak előre, néhány nap múlva már a Római partot fenyegették. Ekkor az országos sajtó is beszámolt a rabszolgalázadásról, és a fiatal Spartacus Zottó mozgalmáról. Az apja ugyan megpróbált kapcsolatba lépni elszánt gyerekeivel, hogy semmi értelme a hőzöngésnek, adják meg magukat, de már későn próbálkozott ezzel, mert Zotto és testvérei sem a Facebook üzenetre, sem pedig az Instagram bejegyzésre nem reagáltak.
Zottó és csapata végül behatolt a hatalom szimbólumának tekintett impozáns épületbe ahol megvívták végső csatájukat. Zottó a gyerek rabszolga-gladiátor megtette azt, amire a felnőttek sem voltak képesek. Zottó új államot alapított és a dicső cselekedet emlékére a csombrokdomrádi Mars mezőn gigantikus Diadalívet építettek, melynek tövében “a gyerekek, szüleik örömére énekeltek, táncoltak, alakoskodtak”.