Tavaszi szél vizet áraszt(hat)…

Közzétette:

Lovas Zoltán
Az országnak elege van abból ami az elmúlt 8 évben volt és lett. De elege van lényegében az egész rendszerváltás óta eltelt időszakból is. Lényegében az egész politikai elitből elege van. Ez a közhangulat amúgy az egész fejlett világban ott van. A globalizáció olyan új helyzeteket hozott létre, amelyek összességében az emberek tömegei számára jelentenek újszerű bizonytalanságokat. S ebben az elbizonytalanodó helyzetben az emberek újszerű megoldásokra, más, még frissnek tűnő ideákra, de főképpen új, hiteles arcokra vágynak. S nincsen ez másképpen Magyarországon sem. Az itteni helyzet persze némileg más, több ponton is eltérő. Itt a posztmodern társadalmi nyűglődések összemosódnak illetve összeadódnak a nagyon is avitt múltba-fordulással, illetve az az elleni ellenérzésekkel. Itt a modernizációs kiútkeresés és a despotizmus elleni klasszikus küzdelem ma egybemosódik. A magyar társadalom ráadásul már eleve súlyos torzulásokkal csúszott bele a rendszerváltásba, s az azóta eltelt 30 év során a deformációk nem enyhültek, hanem részben mások, részben még súlyosabbak lettek. Az ország lakosságának a lelkén az elmúlt 8 év, Orbanisztán különösen súlyos nyomot hagyott és foltokat ejtett. Ennyire megosztott, frusztrált, széthúzó és agresszív ennek az országnak a lakossága talán soha nem volt. Ráadásul a mozgás iránya is riasztó. Mindeközben a külvilág, a 21. század a maga nagy kihívásaival elvágtat mellettünk, s marad itt a Kárpát medencében egy elöregedő, gyorsan fogyatkozó, versenyképtelen, önmaga mocskában fetrengő népesség. Az, ahogyan van, az, amivé lett kézenfekvően nem jó, nincsen jól. Nyilvánvalóan sok mindent másképpen kellene kezdeni, lényegében egy új kezdetre, egy új nyitásra, egy új országra lenne szükségünk. Amihez azonban a régin, a main keresztül, abból kiindulva, arra, miránk, itt ma élőkre támaszkodva lehet csak eljutni. Magyarán lehet új kezdet, de csak a realitások figyelembe vételével. Ma a kiút realitását minden értelemben Márki-Zay Péternek hívják. S ezt a mondatot mindenki értelmezze úgy, ahogyan jónak látja. MZP útján van kiút, lehetséges egy új nyitás. Az eddigi módokon és receptekkel nem lehetséges. Az élniakarás, a világ, a nagyvilág realitásai előbb-utóbb, így vagy úgy utat törnek maguknak. Most a jósors elénk vetett egy gyors és járhatónak tűnő utat. Ha van kellő önbizalmunk, kellő józanságunk: hát rálépünk, és kilábalunk rajta hosszú évek mocsarából.
De most, hogy aludtam egyet erre a hódmezővásárhelyi fordulatra… Summa summárum momentán 2+1 kérdés van:
1/ akar-e a zsarnok politikai fordulatot végrehajtani?
2/ tud-e, képes-e rá a zsarnok, hogy politikai fordulatot hajtson végre?
Merthogy az eddigi sínen haladva a fidesz, Orbán a saját dugájába fog dőlni, s veszíteni április 8-án…
Hat hét sincsen már április 8-ig. Ez alatt politikai korrekciót végbevinni szinte kizárt. Sikereset mégúgy. Ráadásul a zsarnok egy korán megöregedett, koleszterinmérgezett és öntelt pojácává lett. Érdemi korrekció tehát szinte kizárt…
…s akkor jön a harmadik, számomra jelenleg nem átlátható és nem megválaszolható kérdés:
3/ és akkor mi lesz április 9-től fogva?