Sötét ügyek a Fekete könyvben 2. rész

Közzétette:

Szegedi játszótér

2013 nyarán 185 millió forintos uniós támogatással, összesen 265 millió forintból épített játszóteret adott át a szegedi vadasparkban a Titan Project’s House Kft., amelynek egy évvel korábban mindössze 1,7 millió forint árbevétele volt. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést 2013. január 18-án írták alá. Később kiderült: a játszótér eszközigénye a valóságban 40-50 millió forint lehetett, a játszótéri játékok ára pedig az azokat forgalmazó cég katalógusa szerint mindössze 12 millió forint volt. Az ügyben Ménesi Imre MSZP-s képviselő fordult az OLAF-hoz és az ügyészséghez 2014 nyarán. Kiderült, hogy a Titan Project’s tulajdonosa és ügyvezetője, Vahl Rezső, két trafikkoncessziót nyert el az állami pályázaton, Cseri László fideszes önkormányzati képviselőjelölt pedig, aki dohánycégének kültagja volt, hármat. Vahl a 2014-es kampányba is beavatkozott a kormánypártok oldalán. A Titan Project’s-t először fantomizálták, majd 2015-ben felszámolás alá került. A szegedi Fidesz-KDNP ekkori közleménye szerint a játszótér az adófizetőknek egy forintjába sem került, mivel EU-s pénzből valósult meg, ráadásul a beruházás évente csaknem tízmillió forint bevételt hoz a városnak. Eleinte a Miniszterelnökség még arról tájékoztatta a helyi képviselőt, hogy a közreműködő hatóság az ellenőrzések során mindent rendben talált. A Titan Project’s felszámolója 12 millió forint kikiáltási áron hirdette a játszótér berendezéseit egy 2016-os felszámolási hirdetményben, a játékok hardverjeit pedig többszöri nekifutásra 1,6 millió forintért sikerült eladni.
Az ügyben az OLAF jelzése után a Csongrád Megyei Főügyészség 2017 novemberében emelt csak vádat három terhelttel szemben nagy értékű költségvetési csalás és pénzmosás miatt, akik a játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forintot csaltak el. A három vádlott közül ketten ekkor előzetes letartóztatásban voltak, a harmadik, pénzmosással gyanúsított férfit Liechtensteiben fogták el. A vádirat szerint a feljelentett szegedi cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést az önkormányzattal, játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását tervezte, amihez sikerült 185 millió forintos támogatást szerezni. Ezután a cég vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generálkivitelezésére. A szlovák cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogatótájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke az összeg a 15 százaléka volt, tehát nem létező munkára számlázták ki a fejlesztési pénzeket. A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal. Többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét eltüntették, az nem került elő.

Vizes VB

A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú “Dagály-törvény” lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.

Az élénk sajtófigyelem mellett lebonyolított tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát, a rövid határidők miatt pedig számos esetben jelentős túlárazás gyanítható. Több esetben a megbízott cégek javára tértek el az eredetileg megkötött szerződésektől, így a VB összköltsége még 2017 végén is növekedett. A Bp2017 Kft. Duna Arénára vonatkozó vagyonvédelmi tenderét a Fidesz-közeli Valton-Sec Kft. nyerte 2017 márciusában. Egy későbbi módosítással összesen 1,167 milliárd forintért dolgozhattak. A fő helyszínt (Duna Arena) a miniszterelnökhöz közelálló Garancsi István-tulajdonolta Market Zrt. építhette fel. A létesítmény mellett egy kerékpáros híd is épült 424 millióért, aminek a rendezvény szempontjából nem volt látható értelme, de sokak szerint a Rákos-patak másik oldalán épülő, Szivek Norbert MNV-vezetőhöz köthető majdani Danubio lakópart bejáratához vezet. A Batthyány tér mellett, a Dunába épített platformra épített, vélhetően erősen túlárazott ideiglenes óriás ugrótorony összesen több mint nettó 3 milliárd forintba került. A világörökség részét képező szakaszon felhúzott

betonplatformot hosszas huzavona után végül az eredeti szerződésnek megfelelően elbontották. A bérelt torony és a platform leszállítója is a kormányközeli WHB Építő volt. Egyes beruházások nem készültek el a VB kezdetéig: az ELTE Bibó szakkollégium felújítása is a Dagály-törvénynek köszönhetően volt lehetséges meghívásos alapon. Az eredetileg 405 millió forintos beruházás viszont 598.8-ra drágult, az épület máig nem készült el. 1,2 milliárdért újították fel a margitszigeti Casino épületét, ahova az eredeti tervek szerint a szervezőbizottság költözött volna be, de ez sem készült el. A négymilliós kötbérről a szervezők lemondtak, az ügyben nyomozás is indult. Több politikaközeli vállalkozó is megbízást kapott: a Szijjártó Péterhez és a szervezőbizottság elnökéhez Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető Kuna Tibor cégei több mint 5 milliárdért reklámozzák a sporteseményt. A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde pedig a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója lett. Sokan vitatták azt is, hogy a Főtaxi verseny nélkül lett a rendezvény taxis partnere, de sofőrszolgáltatásra a Valton-Sec tulajdonosának egy másik cége, a Luxury Limousine Service Kft. is megbízást kapott.

TAO

A kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást a filmalkotások támogatására, az előadó-művészeti szervezetek támogatására és bizonyos látvány-csapatsportok támogatására terén. A támogatási célok kiválasztásánál (pl. a sportágak kiválasztásánál) politikai kézivezérlés érvényesül, a rendszer átláthatatlansága pedig komoly korrupciós kockázatot teremt. A TAO-rendszer bírálói szerint a közbeszerzéseken nagy összegeket elnyerő cégek vásárolják meg a helyi sportklubok milliárdos támogatásával a politikai döntéshozók jóindulatát, miközben a sportklubok a rendszerben elérhető pénzek miatt nincsenek motiválva arra, hogy piaci alapon működjenek, illetve a támogatások megszerzése érdekében különböző módokon trükköznek.

A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-rendszerben folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások, így rájuk a közpénzre vonatkozó szabályok vonatkoznak. Így kezeli azt az Európai Bizottság és a Kúria 2017. októberi ítélete is ezt támasztja alá. Az akkor megállapított 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott. Az összeg 12 százalékát a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak juttatták, miközben összesen nagyjából 1100 klub osztozott a pénzeken. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter választókerülete, Kisvárda is 1,26 milliárd forintot kapott 2015-ben. Kormányközelinek tekinthetjük a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-t és a Szolnoki MÁV FC Kft.-t is, melyek 2011 óta Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt többek között a Közgép nevű építőipari vállalkozásban. A pénzek politikailag motivált elosztásának gyanúját az is erősíti, hogy a sportszövetségeket kormánypárti politikusok irányítják. A röplapda esete jól mutatja a politikai kapcsolatok fontosságát. Bánki Erik (Fidesz) úgy nyújtotta be a sportág számára kedvező, a TAO-rendszert bővítő javaslatot, hogy felesége a szövetség Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottságának elnöke. Egy, a családhoz köthető cég számára a Szövetség nem sokkal később 1,1 milliárdos keretet hagyott jóvá.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. A TAO-pénzek átláthatóságáért folytatott közérdekű adatperek jogerős ítéletei ellenére a támogató cégek kiléte a mai napig ismeretlen, sőt 2017-ben is készült olyan törvénytervezet, amely tovább nehezítette volna a TAO adatokhoz való hozzáférést. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az egyébként a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat. A 24.hu számításai szerint 2017 tavaszáig 415 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam. A sporttámogatás összege évről évre nő, 2016-ban 99 milliárd volt. A 2017-es költségvetésben a kormány 82-92 milliárd forintos kieséssel számolt, 2018-ra pedig 76-86 milliárddal. A miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc tulajdonolta felcsúti utánpótlásnevelő központ a mai napig a legtöbb TAO-támogatást jegyezheti a klubok közül.

A színházak TAO-pénzei Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jut, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik “ügyesek”. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartják kívánatosnak. Az előadóművészeknek juttatott TAO-pénzekkel kapcsolatban is felvethetők a torz kiválasztással és az átláthatósággal kapcsolatos fenti aggályok.

Római-parti mobilgát

2013 februárjában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az ekkor elfogadott tervek végül nem kerültek megvalósításra, mivel a mértékadó árvízszint 2015-ös megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely erősebb és magasabb gátat. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel 5 milliárd forintnyi közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12,5 milliárd forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15-20 milliárdot is elérhetik. A projekt megvalósulása esetén nem a Királyok útja-Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobil gát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.

A projekt kritikusai szerint magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, hullámtérben lévő ingatlanok értéke jelentősen felértékelődne, valamint az építkezési kedv is jelentősen növekedne. A területen található többek között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül. 2016-ban a III. kerület azután rendelt el változtatási tilalmat a Rómain, hogy a luxuslakópark megkapta az engedélyeket.

Civil szervezetek szerint sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne a Királyok útja-Nánási úton már létező védmű fejlesztése. A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. Eszerint a védmű a parton lenne felépítve, megvédve a hullámtérbe épített házakat is. A döntést nem előzte meg társadalmi vita, mindössze egyetlen lakossági fórum volt tartva a III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is elindult. Októberben a Kúria hitelesítette az Együtt-PM népszavazási kezdeményezését. Ezzel akarták visszavonatni a Fővárosi Közgyülés határozatát, ami után ezt a főváros magától megtette az aláírásgyűjtés kezdete után. Azóta a Közbeszerzési Döntőbizottság is bírságolt az ügyben, mivel a közbeszerzés nélküli kiszerződés jogsértő volt. A KDB a bírság mellett pert is indított a tervezési szerződés érvénytelenítése érdekében, tehát a Római-parti mobilgát ügye már sokadjára újra a stratvonalról indulhat majd.

Kun-Mediátor

2015. április 14-én a karcagi Kun-Mediátor utazási iroda és ál-brókercég ügyfelei nem fértek hozzá befektetett pénzükhöz, mivel a cég meghatározó tulajdonosa, Dobrai Sándorné eltűnt. Ezek után az MNB jogtalan pénzügyi szolgáltatás gyanújával indított eljárást, mivel a Kun-Mediátor hivatalosan nem volt jogosult befektetés intézésére. Április 27-ig nagyjából 400 ember tett feljelentést Dobrai Sándorné ellen és a hatóságok megkezdték a nyomozást sikkasztás vádjával, az ügynek feltételezhetően 700 károsultja van, az okozott kár 10 milliárd forint körüli.

Az üggyel összefüggésbe hozták Fazekas Sándor volt fideszes polgármestert, földművelésügyi minisztert, mivel polgármestersége alatt Dobrai Sándorné az önkormányzatnak dolgozott, valamint több fideszes politikus utazását is ő szervezte. Fazekas emellett 2005-ben a Kun-Mediátor irodabérletének meghosszabbítását is támogatta, sajtóhírek szerint az általános bérleti díj feléért. Az ügy kapcsán felmerült Vadai Ágnes neve is, aki egyes hírek szerint a 2002-es és a 2006-os választásokon támogatást kapott egy olyan üzleti csoporttól amelynek a Kun-Mediátor is része volt. Az ügy kapcsán a Jobbik neve is elhangzott, Filó Attila, volt szentendrei Jobbik-elnök azt állítja, hogy az Épkar Zrt., amely kapcsolatba hozható a Kun-Mediátorral, támogatta a Jobbik szentendrei kampányát. A Kun-Mediátor botránnyal való kapcsolatot a felmerült személyek és szervezetek egyaránt visszautasították.


2017 tavaszán zárult le a Kun-Mediátor-ügyben folytatott nyomozás, a közel 2000 oldalas vádirat szerint a 10 milliárd forintos kárból 6 milliárddal nem tudott elszámolni a társaság. Az ügyészség anyagaiban említés szinten se szerepel sem a Karcagot a bűncselekmények idején vezető Fazekas Sándor földművelési miniszter, sem az oda gyakran látogató Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 2017 júliusában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség vádat emelt a Kun-Mediátor milliárdos csalással gyanúsított, Bróker Marcsiként elhíresült vezetője ellen. Dobrai Sándornénak 2017 novemberében 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, két rendbeli sikkasztás, öt rendbeli számvitel rendjének megsértése és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt kellett bíróság elé állnia. 2018 februárjában az ügy tárgyalása még javában zajlik; sajtóhírek szerint a beidézett tanúk rendkívül magas száma, valamint a vádirat és a nyomozati anyag hossza (utóbbi körülbelül 60.000 oldal) miatt első fokon ítélethirdetés legkorábban az év végén várható.

Az 56’os ünneplések

Több mint 15 milliárd forintot fordított a kormány az ’56-os forradalom 60. évfordulójának megünneplésére, melynek elköltését kormánybiztosként Schmidt Mária és az általa Balogh Zoltánnal együtt társelnökölt Emlékbizottság felügyelte. 7.5 milliárd forintból civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok pályázhattak programokra, 4,6 milliárd forint pedig a központi programok megvalósításának fedezete volt. 2016 decemberében újabb 1 milliárd forintot csoportosítottak át a programokra. Az Emlékbizottság tagjai és a kormánybiztos külön díjazásban nem részesültek, a bírálóbizottság tagjai viszont havi bruttó 200 ezer forintos tiszteletdíjat kaptak, illetve minden elbírált pályázatot követően bruttó 10 ezer forint illette őket.

A programsorozatot kézben tartó, a kormánypárthoz ideológiai és személyi szempontból is közelálló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) költéseit számos esetben kritizálta a sajtó. Kritika érte az 1,4 milliárd forintos kommunikációs keretösszeg felhasználását, a Külügyminisztérium által lebonyolított külföldi programokat, de leginkább a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokat. 68 millió forintot kapott az állami hirdetésekkel is ellátott, kormánypárti Pestisrácok.hu kiadója, a Gerilla Press, hogy a VIII. kerületben köztéri barikádot és airsoft fegyverrel használható lőteret építsen. Nagy publicitást kapott a forradalom dala, amely 50 millió forintból készült, ám később azt állították, ingyenes volt, továbbá a csekély érdeklődésre számot tartó musical, amely 100 millió forint támogatást kapott. Korábban a Sziget fesztiválnak adott 300 millió forintból megvalósított programokat is támadta a sajtó, melyet a Száraz Istvánhoz köthető, MNB-alapítványi megbízásokat is kapó Frank Digital Kft. bonyolított le, de a szintén a Gerilla Press tulajdonában álló Dr. Sziget Bt. által üzemeltetett R56 nevű kocsma 56-os arculatának kialakítására is jutott kétmillió forint.

2017 elején Schmidt Mária azzal utasította el az emlékév költségkeretének felhasználásáról szóló adatok kiadását, hogy az „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását” – az ’56-os emlékév ugyanis az év júniusáig tartott. Ezzel összhangban 2017 márciusában az emlékév lebonyolítására újabb 830 milliót csoportosított át a kormány, amelynek összköltsége így megközelítőleg 15,3 milliárd forintra nőtt. Az emlékév reklámszerződésének összegét, amelyért cserébe a New Land Media Kft., valamint a kormányzati megrendelésre készült „Ha Magyarországra jössz…” kezdetű óriásplakátokat szállító Lounge Design Kft. az 56-os emlékév publicitását biztosította, a KKTTKK 2017 tavaszán a másfélszeresére emelte 400-ról 599,6 millióra, az indoklás szerint a nagy társadalmi érdeklődésre való tekintettel. 2017 novemberében a KKTTKK arra hivatkozva tagadta meg ismét a teljes pénzügyi elszámolás nyilvánosságra hozatalát, hogy az még folyamatban van – a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót 2018 január 31-ig nyújtják be az EMMI-nek. Az Átlátszó végül pert nyert, a KKTTKK pedig az emlékév oldalán is feltüntette a szerződéseket, a teljes pénzügyi elszámolás azonban még nem ismert. 2018-ban Schmidt Mária közalapítványa lett a V4-elnökség kulturális, tudományos és társadalmi programjainak felelőse és az I. világháborús emlékév felelőse.

Az Országos Roma önkormányzat ügye

2015 januárjában Hadházy Ákos (LMP) annak a gyanújának adott hangot, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a roma munkanélküliek álláshoz jutásának segítésére szánt összegeket felelőtlenül, az eredeti célnak nem megfelelően költötte el. A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet 2014 márciusában alakult, elnökének pedig Farkas Flóriánt, a szövetkezet konzorciumi vezetőjét, az ORÖ akkori elnökét választották. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma munkanélküliek álláshoz segítésére. A pénzből 205 millió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De beszerzésre kerültek még irodabútorok (bruttó 31 millió forint) és informatikai eszközök (bruttó 21 millió forint) is, továbbá 26 millió forint ment el iroda felújításra, valamint két tanulmány készült, az egyik 19, a másik 31 millió forintért. A felvetésekre válaszul az ORÖ tizenkét képviselője rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy kezdeményezzék az önkormányzat átvilágítását, ám az határozatképtelennek bizonyult. Az ügyben büntetőeljárás indult, aminek keretében a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, ennek teljesítését pedig a NAV bűnügyi nyomozóira bízták. Jelenleg 60100-51/2015. bűnügyi számon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folyik eljárás, amelynek határideje 2018. február 24. lejárt, ám a határidő meghosszabbítható. A nyomozás során gyanúsított személy felelősségre vonására eddig nem került sor.

Más büntetőeljárások is folynak a kisebbségi érdekvédelmi szervezetnél. Hivatali visszaélés miatt hat személyt gyanúsítottak meg, köztük az ORÖ egyik elnökségi tagját is. Az eljárás a 2016. év elején indult, miután napvilágra került egy hangfelvétel, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves tartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel cserébe azért, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel szemben politizáljanak. A Romnet szerint 2017. október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban, amiért havi 450 ezer forint bérleti díjat is felvettek. Ezért az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt is vizsgálódik. Az ORÖ 2017 decemberében törölte a Roma Önkormányzat támogatásának tizedét kitevő elnöki keretet, amellyel korábban Farkas Flórián szabadon rendelkezhetett. Az ORÖ két képviselője állítása szerint Farkas 2011-14 között közel 300 millió forint elköltéséről dönthetett, az ORÖ felé fennálló beszámolási kötelezettségének pedig nem tett eleget. A képviselők feljelentést is tettek az ügyben, ám az ügyészség nem indított nyomozást.

A Híd a munka világába programon belüli szabálytalan pénzköltést az EMMI vizsgálata is megerősítette, a minisztérium így visszakövetelte a már kifizetett 1,6 milliárd forintot. Ezt – 300 millió forint híján – az ORÖ a kormány által soron kívül megítélt speciális támogatásból törlesztette. A maradék 300 millió forintot feltehetőleg abból a pénzből tudja majd visszafizetni a kisebbségi érdekvédelmi szervezet, amelyet a kormánytól kapnak a Híd a munka világába program keretében megvásárolt budai ingatlanért, az adósságot azonban máig nem törlesztették.

Öveges-program

2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges-program visszásságaira. A EU-s programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben Hadházy Ákos szerint indokolatlan költésekre és túlárazásra is találni példát, de összeférhetetlenség gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014-ben minden kifizetést és támogatás felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az EMMI feljelentést tett, de az OLAF is vizsgálatot indított. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOP-programot leállította Brüsszel, és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.


2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. A nyomozást – áttételt követően – jelenleg a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 62002-30/2018. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési

csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2018. július 18., gyanúsított felelősségre vonására az ügyben eddig nem került sor. Az Index szerint a program alatt az EMMI-ben az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az EU-s fejlesztéspolitika felelőse, akit végül valószínűleg részben az Öveges-program, részben az Országos Roma Önkormányzat korrupciós botránya miatt távolítottak el a helyettes államtitkári pozíciójából, majd a TÁMOP monitoring bizottságának éléről. Neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült. A korábbi, miniszterelnökségi vizsgálatból az is kiderült, hogy a Tender-Network Kft. számos olyan TÁMOP-finanszírozott projektben részt vett, amelyekben aztán a vizsgálat kivetnivalót találtak. A Bánsági Zsófia vezette, Szekszárdon tevékenykedő Tender-Networkkel az is előfordult, hogy egyszerre adott tanácsot az Eliosnak és a pályázatot kiíró önkormányzatnak pl. Hódmezővásárhelyen.

Provital ügyek

A Provital Zrt. számos önkormányzatot és állami szervet tudhat ügyfelei között és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik. Szekszárdon a 2006-os önkormányzati választás után a fideszes városvezetés lényegében minden beszerzését kiszervezte a Provitalnak. A gyanú szerint azonban egyes közbeszerzési projektekre külön is szerződést kötöttek szintén ezzel a céggel, tehát az önkormányzat kétszer fizethetett ugyanazért a munkáért. Az eset az OLAF figyelmét is felkeltette, 2014-ben rendkívül ellenőrzést tartottak a cégnél és a magyar hatóságok is nyomozást indítottak. Az Elios közvilágítási szerződését és az Öveges-programot is tartalmazó szekszárdi ügyekben a Nemzeti Nyomozóiroda 2016-ban megszüntette a nyomozást, egy ügy kivételével, ami vélhetően az Elios-féle pályázat közbeszerzési lebonyolítása. A Szekszárd által „közvilágítás energiatakarékos átalakítása” KEOP-5.5.0/A/12 pályázat keretében megvalósítandó projekt kivitelezőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzés lebonyolítási feladatainak ellátására megkötött szerződés ügye a Nemzeti Nyomozó Irodáról a NAV-hoz került át. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 60100-198/2015. bűnügyi számon a nyomozás folyamatban van.


Különböző települési önkormányzatok és a Provital Zrt. között létrejött közbeszerzési tanácsadói szerződések kapcsán az OLAF főigazgatójának ajánlása alapján elrendelt nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja 60100-198/2015. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A nyomozás folyamatban van, jelenlegi határideje 2018. július 6. A Provital Zrt. jogelődjében érdekelt volt Homolya Róbert, a fejlesztési minisztérium jelenlegi államtitkára. A cég részvényeinek a többsége jelenleg Antal Kadosa Adorján tulajdona, akit Mészáros Lőrinc embereként aposztrofált az Index.hu, de rendelkezik érdekeltségekkel a TV2, a Konzum, és az FHB tulajdonosaiban is. A Provital végezte a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjét, ez a cég készítette továbbá az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját és részben ők bonyolítják Magyarország történetének legnagyobb közbeszerzés-csomagját, a szintén korrupciógyanús 420 milliárdos közműtendert.

Államreform program


Az Államreform Operatív Program uniós keretéből finanszírozott esélyteremtő pályázatok a gyanú szerint nem a célcsoportot segítették, hanem nagyrészt EU-s pénzek lehívására specializálódott céghálózat kaparintotta meg őket. A győztes pályázatoknál a hangsúly a járási szintű együttműködés kialakítása, az ehhez kapcsolódó workshopok szervezése helyett a nagyszabású zárórendezvények lebonyolítása irányába tolódott. Ezeket a megítélt támogatásból finanszírozták: Hódmezővásárhelyen az esküvőszervező H-event Kft., Békéscsabán a Csaba Grill Bt., Körmenden a Balaton Borgaléria Kft., Gyulán pedig a Délalföldi Wellness Egyesület.


A járásokban párhuzamosan zajló pályázatokon feltűnt az a céghálózat is, amely az Öveges-programban is megjelent. Hadházy Ákos (LMP) szerint e hálózatot a DFT, Pragmatica Sanctio, Agenda Projektház, Humán Aspektus, az MM Konzorcium nevű cégek alkották, amelyek egymással „versenyezve” szerzik meg a pályázati pénzeket. Ők a járási esélyteremtő programokhoz készítettek programterveket, több helyen azonos tartalommal. Hadházy illusztrációként bemutatta a komlói és a sásdi tanulmányt, amelyek szóról szóra megegyeztek.

Az „Államreform Operatív Program” keretében meghirdetett esélyteremtési pályázatokkal összefüggésben a Hadházy Ákos által tett feljelentés alapján elrendelt nyomozást a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága folytatja 60300- 550/2017.bűnügyi számon, költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, annak jelenlegi határideje 2018 . március 22. napja, ami meghosszabbítható. A nyomozás során gyanúsított kihallgatására eddig nem került sor.

Simonka György ügyei

2014-ben a Magyar Narancs mutatta be, hogy Pusztaottlakán Simonka György országgyűlési képviselő, a korább polgármester, hogyan menedzseli azokat a vállalkozásokat, amelyekben rendre a családtagjai, rokonai és ismerősei nyernek pályázatokon közpénzeket. A Simonka körüli cégek olyan pilotprogramban is szerepet kaptak, amelyet a képviselő menedzselt. A településre az átlag feletti mértékben jutnak állami támogatások. Simonka köre határon átnyúló együttműködési programon keresztül is pénzhez jutott: a 60 milliós összeg fölött rendelkező hazai szervezetek közé bekerült a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is. A szervezet kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért Pusztaottlakán elindítják a közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében elnevezésű programot. Erre nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, hanem három helyi vállalkozást hívtak meg. Ebből kettő Simonka-közeli volt. A nyertes a Simonka-család érdekeltségébe tartozó Család-Tour Kft. lett, melyben Simonka feleségét, édesanyját is meg lehet találni. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány és három médiatréning megszervezését. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Az eljárás során fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn. Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. A hatóságnál lefolytatott eljárás újabb fordulójában aztán eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés, amelyet a kisebb, kiírási szabálytalanságok miatt róttak ki.

A Simonkával kapcsolatba hozható Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány később két másik pályázaton azt a Public Sector Kft.-t bízta meg egészségügyi feladatokkal, amely a Mengyi Rolanddal szemben elrendelt nyomozás anyagaiban is szerepel. A cég (amely a cégadatok szerint nem foglalkozik egészségügyi feladatokkal) 17 millió forinthoz jutott az egyik pályázat keretében, egy másik pályázatban 21 millió forintot kapott. Hadházy Ákos (LMP) később feltárta, hogy a Fejér megyei Cecén és Lajoskomáromban is ugyanezen cég nyerte az egészségügyi szűréssel kapcsolatos közbeszerzést és ugyanazokat a cégeket hívták meg a pályázatra az összes településen. Hadházy ezen felül további ügyekről is beszámolt, ahol Uniós fejlesztési pénzek kerülhettek a Simonka-hálózat közelébe: 22 és félmillió forint közpénz ment paprika- és dinnyekostóltatásra Simonka korábbi cégének. Az ottlakai Magyar Termés Kft (melynek egy időben Simonka György volt a vezetője) 22 millió forintért írt ki közbeszerzést néhány bútorra, a nyertes szintén köthető volt a Simonka-családhoz. Szintén bútort vásárolt tizenkét és fél millióért a Család Tourstól a Paprikakert Tész Kft, amelyben szintén volt Simonkának érdekeltsége.

A Paprikakerthez egy hetvenmilliós eszközbeszerzés is köthető, ahol a győztes szintén Simonkához köthető. A szintén Simonka család érdekeltségébe tartozott Mentor Menedzsment cégtől 24,6 millió forintért rendelt kommunikációs szakértői szolgáltatást az önkormányzati tulajdonú Békés Megyei Területi Társadalmi Aktivitás kft. A Start munka mintaprogram keretében pedig az Aktív Klub Kft huszonhatmillió forintért szerzett be eszközöket – a cégben korábban szintén cégvezető volt Simonka.


2017. márciusában előzetes letartoztatásba került Simonka György fideszes országgyűlési képviselő egyik üzlettársa költségvetési csalás büntette miatt. Ez az eljárás Simonka Györgyöt is érinti, de független a fentiektől: a becsődölt Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel van összefüggésben. A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány, továbbá települési önkormányzatok által megvalósított egészségfejlesztési pályázatok kivitelezése kapcsán Hadházy feljelentés alapján elrendelt nyomozást a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 65007-176/2017. bűnügyi számon, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, annak jelenlegi határideje 2018 . június 10. napja, ami meghosszabbítható. A nyomozás során gyanúsított felelősségre vonására eddig nem került sor. Simonka György parlamenti padtársa, Varga Gábor körül is hasonló rokoni-üzleti háló tárható fel. A Magyar Nemzet szerint összesen 973 millió forint kárt okozott a Simonka tulajdonában lévő Magyar Termés TÉSZ Kft.

Bátonyterenye

Bátonyterenyén 837 millió forintot kapott az Ökogroup Zrt. egy intermodális logisztikai központ (vasúti átrakó állomás) létrehozására, azonban még a projekt lezárultát követően sem lehetett látni nyomát semmilyen építménynek, csak némi földmunkának. Az irányító hatóság mindent rendben talált: az NGM szerint több alkalommal, minden pályázati kifizetést megelőzően tartottak helyszíni ellenőrzést. Az uniós támogatást még 2013-ban nyerte ez a cég a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból. Bicskén, ahol a Q Pharma Kft. vállalta logisztikai központ megépítését, az előbbihez hasonlóan tűnt el közel félmilliárd forint uniós pénz. A projektet később átadták az NGM engedélyével az Ökogroup Zrt.-nek. Földbe ásott lyukakon kívül más nem épült a projekt lezárultáig. Az Ökogroup Zrt. által megvalósított projektek kapcsán elrendelt nyomozást a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 65007-135/2016. bü. számon,

költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, annak jelenlegi határideje 2018. április 26., eddig két személy gyanúsítotti felelősségre vonása történt meg.

A Türr István program

Az EMMI háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) 17 képzési központot működtet, amelyekben a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli embereket képzik, nagyrészt uniós pénzből. Korábban az Országos Roma Önkormányzattal működtek együtt uniós projektekben, amiért sok kritikát kaptak lényegében azzal kapcsolatban, hogy a pénzt magukra költötték. 2015-ben a miskolci, ózdi és kecskeméti igazgatósága udvarainak hó- és síkosság mentesítésére 25 millió forintot költöttek, ami egy kisváros téli költségvetésének felel meg. A megbízást egy reklámcég, a Lightboard Outdoor Kft. nyerte el. A TKKI eljárásával összefüggésben elrendelt nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja 3136/2015. bűnügyi számon, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, jelenlegi határideje 2018. március 10. napja, ami meghosszabbítható. Gyanúsított felelősségre vonása az ügyben eddig nem történt. A TKKI gazdálkodását más ügyekben is tárgyalta a sajtó. 2016-ban, az uniós pénz lehívásának határideje előtt nem sokkal, erősen túlárazottan vehettek meg félmilliárd forintért két vidéki panziót. Kritizálták az intézményt azokért a nyúltartásról szóló tanulmányokért is, amelyekért 31 milliót fizettek, de később kiderült róluk, hogy egyszerű fordítások. 2015-ben tanulmányírással egy olyan céget is megbíztak, ami Garai Péterhez, a TKKI pécsi igazgatóságának korábbi vezetőjéhez kötődik, a tanulmányok minőségét itt is vitatta a sajtó. Az EMMI belső vizsgálata ezekben az ügyekben nem állapított meg szabálytalanságot.

Széchenyi program pályázatai

A 2013-as TÁMOP 7.2.1.-11 és a TIOP-4.2.1-11 programok kapcsán Hadházy Ákos (LMP) gyanús közbeszerzésekre hívta fel a figyelmet. Az EMMI háttérintézménye, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) jelentős mértékű támogatást osztott ki. A pályáztatást gyorsító és hatékonyabbá tevő uniós pénzek elköltése során azonban az EMET több közbeszerzésében mindössze „képzések beszerzése” szerepelt a megrendelés tárgyaként, valós tartalmuk a

politikus szerint rejtély. Ezeknek a programoknak egy részét az EMET a Széchenyi Programirodától örökölte meg. Fennáll a gyanú, hogy ezek mögött tényleges oktatás nem is volt, így és pl. tanulmányok beszerzésével akarták elkölteni a fennmaradó uniós forrásokat tekintettel az elszámolási időszak végére. Így lehetséges, hogy 2015. decemberében az EMET 422 munkatársának 40 órás képzésére pályáztatott akkor, amikor már csak 13 munkanap maradt a 2013-as EU-s projekteket mentoráló feladataikból. Az EMET közbeszerzési tanácsadója ekkor dr. Kuczora Gergely az EMMI közigazgatási államtitkárának a fia. A TÁMOP projekthez kapcsolódó képzéseket a DFT-Hungária kapta, két másik ajánlattevő a Pragmatica Sanctio és a Humán Aspektus volt – ezek a cégek egy céghálót alkottak. A TIOP projekthez kapcsolódó képzéseket az Agenda Projektház végezte, mely szintén kötődik a DFT-féle céghálóhoz.


A Széchenyi Programiroda NKft. által megvalósított projektekkel összefüggésben a Hadházy Ákos feljelentése alapján elrendelt nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja 1443/2016. bűnügyi számon, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2018. március 6. napja, ami meghosszabbítható. Gyanúsított felelősségre vonására eddig nem került sor.

KLIK

Az EMMI 2015. november 30-án írta ki az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) projektjeinek támogatása című pályázatát TÁMOP-forrásból. Ezen konzorciumvezetőként kizárólag kincstári körbe tartozó, önálló központi költségvetési szerv indulhatott, partnerként pedig csak az EMMI irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv jelentkezhetett. Egyetlen pályázóként a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) 2016 elején – az EMET-tel konzorciumban – a gigászi adósságállományával szinte megegyező, 16,9 milliárd forintos uniós támogatást nyert el a retrospektív uniós projektre. Ezt az összeget akkor megtartotta az állam, majd 2016 folyamán rövid idő alatt konszolidálták a tartozásait a 2007 és 2015 között megvalósult fejlesztések, képesség kibontakoztató, integrációs felkészítő és óvodai fejlesztő programok” költségeire hivatkozva. A KLIK még nem is létezett az EU-s pályázatban újrafinanszírozott időszak IPR-fejlesztéseinek korábbi szakaszában. A kormányzat a felvetésekre úgy reagált, hogy a projekt megvalósítását az EUTAF elfogadta, a pénzt az oktatásra költötték, a korábbi kormányok hibáját korrigálva.

A sajtó a KLIK más TÁMOP-os projektjeiben is visszaélést gyanított. A „Köznevelés az iskolában” című TÁMOP-os projektjén 10 milliárd forintért szereztek be különféle informatikai eszközöket, ennek egy részéről a KLIK vonakodott elszámolni Hadházy Ákos (LMP) kérésére. Sokak szerint a közoktatás alulfinanszírozottságát igyekeztek az uniós forrásokkal kipótolni, miközben az előző uniós ciklus oktatásra költött pénzeinek hatása nem kimutatható.

Kaszinók

Öt kaszinó működtetési lehetőségét kapta meg a kormánybiztosi megbízatással is rendelkező Andy Vajna tulajdonába tartozó Las Vegas Casino Kft. 2014 elején – tender kiírása nélkül, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter saját hatáskörben meghozott döntése alapján. Először, még 2013-ban a Világgazdaság írt arról, hogy az új adózási szabályoknak köszönhetően (minden Magyarországon működő játékkaszinó levonhatja a koncessziós díjat a játékadóból) mintegy 1,6 milliárd forinttal kevesebb közterhet kell fizetnie Vajna cégének. A Figyelő 2014 júliusában megjelent összegzése szerint újabb jogszabály módosítások következtében összesen évi 7 milliárd forint adóbevételről mondott le az állam a Las Vegas Casino Kft. javára. Varga Mihály szerint azért védhető az adókedvezmény, mert az új kaszinótulajdonosok az első hónapokban komoly beruházásokra kényszerülnek, ám „több szempontból is ösztönző szerepe van, így nagyobb tiszta játékbevétel elérésére, egyúttal magasabb összegű játékadó befizetésére is ösztönzi az üzemeltetőket”. Andy Vajnának – szerződés szerint – 2014 szeptemberében kellett volna megnyitni két budapesti kaszinóját, ám erre végül csak hónapokkal később, 2015 elején került sor. Ez idő alatt a kormánybiztosnak több százmillió forintot kellett volna koncessziós díjként befizetnie, de a Nemzetgazdasági Minisztérium ahelyett, hogy behajtotta volna az összeget, a szerződés módosításával elfogadta a kaszinónyitás időpontjának elhalasztását, ezzel elengedve a tartozást. Andy Vajna mellett egy másik a kormányhoz szintén közel álló üzleti kör is koncessziókat szerzett. A győri, pécsi és a hírek szerint a miskolci kaszinókoncesszió elnyerője a Treff-Klub Kft. Ez a

társaság több szálon is kötődik Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez. A jelenlegi tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, aki a győri önkormányzatnak és a Fidesz-frakciónak is dolgozott, az ügyvezetője pedig Kruppa Zsolt, aki a hírek szerint évekig lakott egy utcában a fejlesztési miniszterrel Kisvárdán, a feleségeik pedig közös céget is vezetnek. A soproni kaszinó közvetve Garancsi István érdekeltségébe tartozik.


2015 nyarán az is felmerült, hogy Andy Vajna és Szima Gábor (utóbbi a debreceni DVSC Futballszervező Zrt. többségi tulajdonosa és a debreceni és nyíregyházi kaszinókoncesszió birtokosa), mint egyedüli magyarországi kaszinó-koncesszió birtokosok, az online sportfogadás területére is betörhessenek, ám az ezt lehetővé tévő törvénytervezetre már a fideszes többségű törvényalkotási bizottság sem bólintott rá. A szerencsejáték-törvény 2015 októberében életbe

lépett módosítása az online kaszinók üzemeltetését is a már korábban kiadott koncessziókhoz kötötte (ingyen), így az azokból befolyó pénz is a filmügyi kormánybiztost és Szimát gazdagítja. Az engedélyeztetési eljárást az uniós főtanácsnok is bírálta.

Online péntárgépek

A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a Kormány 2012. októberi döntésének eleget téve előírta, hogy meg kell valósítani a pénztárgépek és az állami adóhatóság közötti online összeköttetést. A Racionet Zrt. korábban a Közgép tulajdonában állt. A cég meghívásos pályázatokon tucatnyi pénztárgépes szerződést kapott a NAV megbízásából. Ezzel több, mint 2 milliárdos megrendeléshez juthatott. Az első megállapodásokat újabb pénztárgépszerződések és további 2 milliárdot érő üzlet követte. A NAV honlapján közzétett szerződések arra utalnak, hogy a megrendelések előre megkötött keretmegállapodás alapján zajlottak. Az online pénztárgépek forgalmazására első körben lengyel cégek kaptak engedélyt, több hónap után. Az ugyanazt a gépet forgalmazó LA Pénztárgép Kft.-nek mindez néhány hét alatt sikerült. Horváth László, a Kft. pénzügyi befektetője és az L.A.C. Holding tulajdonosakiterjedt kormánykapcsolatokkal rendelkezik, több tisztséget is viselt az Orbán-kormányok ideje alatt. Egy másik cég, az AltCash is engedélyt kapott, amellyel a kiskereskedők tömegével szerződtek le, azonban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal visszavonta a korábban kiadott forgalmazási engedélyét. A rendőrség korrupció gyanúja miatt vizsgálódott az ügyben.


A kasszák bekötésével többek között a Mobil Adat Kft.-t bízták meg, amelynek Garancsi István, Orbán Viktorral közeli kapcsolatban álló vállalkozó a többségi tulajdonosa. A cég bevétele 2015-ben 2 milliárd forintra növekedett. 2016-ban az online pénztárgépek még nagyobb forgalmat termeltek a Mobil Adat Kft.-nek: 2 milliárd 120 millió forintot. Az adatkapcsolatot biztosító cégek bevétele szinte teljes egészében az államon múlik, az adatkapcsolat ugyanis hatósági áras, tehát a szolgáltató cégek profitja az államilag megállapított díjtól függ. Hogy milyen szakvélemények alapján jelölték ki a jelenlegi árakat, illetve hogy az árak kötelező felülvizsgálata megtörtént-e, azt a Népszabadság 2016 őszén hiába igyekezett megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Annyi azonban bizonyos, hogy a legutóbbi alkalommal, amikor változtatni lehetett volna a kiszabott áron, 2017 decemberében a kormány nem csökkentette az adatkapcsolati díjat.

Kishantos

2013-ban a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) 21 évnyi biogazdálkodás után tíz részre osztott gazdaságának összes területét elvesztette a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földhaszonbérleti pályázatán. A győztesek közt található Mezőfalva polgármestere, Márok Csaba, a Hantosra bejegyzett Simon Kft. felügyelőbizottsági tagja, valamint Simon-Hornok Réka, akinek apja és férje is ugyanezen cég tulajdonosai. A KVK szerint a Simon Kft a maximálisan megengedett 1200 hektáros birtokméretet messze meghaladó 2900 hektáron gazdálkodik. Szintén sikerrel pályázott a Mező Vidék Bt., amelynek tevékenységei között még a pályázat benyújtásakor sem szerepelt mezőgazdasági tevékenység. A KVK ügyét felkaroló Greenpeace Magyarország, illetve a pályázat eredménye ellen tiltakozók szerint a földek odaítélésekor önkényes döntés született. A Greenpeace ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, a jogos földhasználók személyének megállapítására pedig birtokperek indultak.


2014-ben Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy az NFA is jogi lépéseket tervez a KVK-val szemben, az ugyanis hónapokon át jogosulatlanul használta az általa korábban bérelt földterületeket. Az LMP ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, amiért a rendőrség nem nyújtott védelmet a birtokvitában érintett kishantosiaknak. A birtokvitákban 2014 során több bírósági döntés is született, amelyek egy része a biogazdaságnak, más részük az új bérlőknek adott igazat. 2015 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is hatályon kívül helyezte az NFA és a Mező Vidék Bt. között létrejött bérleti szerződést. Addigra azonban az új – ekkorra már bírósági ítélet alapján is jogtalan – bérlők tevékenységükkel (rovarirtó és egyéb vegyszerek alkalmazásával) már biogazdálkodásra alkalmatlanná tették a területet. Bár a Mező Vidék Bt.-vel kötött szerződést érvénytelenítette a bíróság, az NFA pályázati kiírását és elbírálását – hosszú jogi procedúra végén – 2017 tavaszán a Fővárosi Törvényszék jogszerűnek ítélte. A KVK haszonbérleti jogviszonyból származó elszámolási kötelezettség miatt kezdeményezett jogi eljárást az NFA-val szemben, ám a 2017 januárra kitűzött tárgyalás körül újabb bonyodalmak adódtak: a bíróság, arra hivatkozva, hogy az NFA – a Földművelésügyi Minisztériumba olvadásával – megszűnt, alperes híján elhalasztotta volna a tárgyalást addig, amíg a Minisztériumot sikerül bevonni az eljárásba. A Földművelésügyi Minisztérium azonban cáfolta, hogy az NFA megszűnt volna. A per tehát folytatódott, és 2017 júniusában a Fővárosi Törvényszék jogerősen közel 17 millió forintos kártérítés megfizetésére kötelezte az NFA-t a KVK-val szemben.

TV2

A második legnagyobb magyar kereskedelmi tévét, a TV2-t is magában foglaló, veszteségesen működő MTM-SBS Zrt. vállalatcsoport értékesítését már korábban is fontolgatta német tulajdonosa, a ProSiebenSat.1 cégcsoport, mely meg akart válni kelet-európai cégeitől. Végül 2013. december 23-án jelentették be, hogy a SuperTV2, FEM3, PRO4 kábelcsatornákat is portfóliójában tudó MTM-SBS-t annak minden eszközével Simon Zsolt TV2-vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató cégei megvásárolták. Az ellenzék olvasatában Fidesz-közeli háttéremberek álltak a fedezetlen tranzakció mögött, amit az új tulajdonosok a TV2-höz érkező állami hirdetési bevételekből akarnak fedezni. Simon és Dederick deklaráltan kellő magántőke nélkül vették át a vállalat 100 százalékos részvénycsomagját. Ez szintén azt a teóriát erősíti, hogy a TV2 valóban kormányközeli befektetők érdekeltségébe került. A TV2 közleményt adott ki, amely szerint, „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik. Korábban Nyerges Zsolt cégét, az Infocentert emlegették, mint ami kitartóan próbálkozik egy országos kereskedelmi csatorna felvásárlásával.


A TV2 története 2015 szeptemberében folytatódott, amikor Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől. Két órával később Fonyó Károly Simicska Lajos üzlettársa – cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé. A csatorna később kiadott egy közleményt, amelyben azt állították: a Megapolis opciós joga annak a kölcsönnek volt a biztosítéka, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 vezetői egy szintén Simicska-közeli forrásból vettek fel, hogy megvásárolhassák a TV2-t a korábbi, német tulajdonosoktól. Azt írják, hogy ennek a kölcsönnek a felét a közlemény szerint rövid időn belül visszafizették, a másik felét viszont állítólag egy szóbeli megállapodás alapján egyelőre nem kellett kifizetniük, és a kölcsönt nyújtó nem is kérte az utóbbi időben a pénz visszafizetését.Mindez azt látszik bizonyítani, hogy már a 2013-as tulajdonoscserénél Simicskáék voltak a háttérben.

A csatorna sorsa 2016 januárjában eldőlt, amikor a cégbíróság Andy Vajnát jegyezte be a TV2-őt üzemeltető cég tulajdonosának. Az egykori Népszabadság értesülései szerint Andy Vajnának az Eximbank és az OTP adott kölcsönt a csatorna megvásárlásához. Az EXIM-es hitel feltételei nem ismerhetők meg, mert a bank és az azt irányító Külügyminisztérium szerint a hitelt piaci alapon nyújtották, az nem közpénz. Andy Vajna Tv2 Kft.-jéhez nagyjából hússzor annyi állami hirdetési pénz kerülhetett, mint a vele nagyjából összevethető RTL-csoporthoz.

Trafik mutyi

A dohányzás visszaszorítására hivatkozva a kormány 2012-ben újraszabályozta a dohánykiskereskedelmet. A trafikkoncessziók odaítélése átláthatatlanul történt, ami után sorra derültek ki olyan ügyek, ahol a pályázatokat kormányközeli vagy a helyi önkormányzatokhoz közeli vállalkozók és rokonaik nyerték. A törvényszöveg előzetes uniós jóváhagyásra kiküldött változatáról kiderült, hogy egy “Sánta János” nevű felhasználó számítógépén hozták létre. A név megegyezik a hódmezővásárhelyi Continental Zrt. vezetőjével, Lázár János ismerősével. Sánta cégcsoportja több, mint 500 trafikot szerezhetett meg a törvény nyomán.


Sokan azt jelezték, hogy pusztán a dohánytermékekből nehezen fognak megélni a trafikok, az eladási pontok mesterséges leszűkítése – a korábbi 38 ezer helyett 6 ezerre – a feketepiac robbanásszerű elburjánzását hozhatja. Azt pedig az új rendszerben nem lehet megakadályozni, hogy a trafikokat zsebszerződéseken keresztül néhány nagyobb üzleti kör tartsa a kezében. Végül több lépésben szerencsejátékkal, kávéval, újsággal, üdítőkkel, alkoholokkal bővítették a trafikok termékkörét, így a trafikozás jövedelmező üzletté vált.

A piacátszervezésért felelős, Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

2012. április végén tette közzé a trafikpályázatnak a magyar dohánypiac túlnyomó részét felosztó 20 éves koncessziók első körének nyerteseit. A piac újraosztása a politikai hátszéllel rendelkezőket hozhatta előnybe.

Hadházy Ákos (LMP) még fideszes képviselőként készített a szekszárdi frakcióülésen hangfelvételt arról, hogyan tárgyalta meg a helyi Fidesz a trafikkoncessziók kiosztását. Az ügyben a nyomozást végül lezárták arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg bűncselekmény: általuk megtekintett pályázati anyagok nem tartalmaztak jelentős befolyásolásra utaló adatot. Később az ügyészség a trafkpályázat törvényességének vizsgálatát azzal utasította el, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem jogának átengedésekor Németh Lászlóné a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. Márpedig a gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe. A gyanús koncessziókról térkép is született, a bírálatok dokumentációját pedig a Demokratikus Koalíció perelte ki az NFM-től: a bíráló bizottságban a minisztériumokat Bagoly Andrea, Bitay Márton, Czipa Balázs, Gulyás Andrea, Hernádi Ádám, Kohut Balázs, László András, Lenner Áron Márk, Mészáros Karina, Mihalovics Péter, Orbán Krisztina és Pindroch Szilárd képviselte.

Liget program

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, hogy több múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hozzanak létre. Több civil szervezet is felszólalt a projekttel szemben, mondván, a 20 ezer négyzetméteresre tervezett beépítés erősen veszélyeztetné a közparkot. Baán László miniszteri biztos (aki a lebonyolító Városliget Zrt. vezetője is) szerint azonban a beruházással nemhogy csökkenne, hanem még nőne is a zöld terület. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. Baán szerint a projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül. A Népszabadság ennek kapcsán arról írt, hogy a Liget büféinek és éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek.

A Liget-projekt számos aggályt felvető és komoly társadalmi ellenállást kiváltó szakmai tervéhez gyakran átláthatatlan, gyanús pénzköltések is társulnak. A Városliget Zrt. 2015 tavaszán hirdetett pályázatot a környező kerületek társasházi udvarainak és homlokzatainak zöldítésére. Az egymillió forintos támogatás egyik első nyertese a Dembinszky utca 4. szám alatti ingatlan volt – épp az, amelyikben Baán miniszteri biztos szüleinek lakása is található. A Fidesz rendezvényeit is biztosító Valton-Sec Kft. 465 millió forintot nyert a projekt terület- és objektumőrzési feladataira kiírt pályázaton – egyedüli indulóként. A Városliget Zrt. közbeszerzésein más kormányközeli cégek is befutottak. Nettó 970 millió forintért végzett kommunikációs feladatokat a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. (Csetényi Csaba cégei), de dolgozhatott a projekten a WHB Építő és a Market Zrt. is. A projekt terjedelme is változott a kezdetek óta: 2017 tavaszán kiderült, a 15 milliárdért épülő új Közlekedési Múzeum nem lesz elég nagy a meglévő gyűjtemény befogadásához, így a kiállítási tárgyak egy jelentős részének új helyet kell keresni. 2017 nyaráig 40 milliárd forintot költöttek a projektre, ami becslések szerint a befejezésig legalább további 230 milliárd forintba fog kerülni. Ez részben egyes projektelemek drágulásának köszönhető (pl.: Városligeti Színház, parkrehabilitáció, pavilonok).

M3-as szerelvények

A budapesti 3-as metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderre hét cég nyújtott be pályázatot, de a második forduló végére csak az orosz Metrowagonmash és ukrán leányvállalatán keresztül az észt Skinest Rail maradtak versenyben. A pályázat elbírálása során az észt cég kedvezőbb ajánlatát kizárták, emiatt a Skinest Rail jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és panasszal élt az Európai Bizottság felé is. A BKV Zrt. ezért nem köthette meg tervezett időpontban a szerződést az orosz nyertessel, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése nyomán erre végül mégis lehetőség nyílt. Az eljárásban nyertes Metrowagonmash 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el 2018 nyaráig a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. Az észt fél szerint a BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt vele: a műszaki leírás félreérthető. Az oroszok melletti érv a gyors teljesítés és felújításba (minimális szereppel) bevont Dunakeszi Járműjavító volt, ugyanakkor az észt ajánlat kilencmilliárddal olcsóbb lett volna, és korszerűbb szerelvényeket ígértek, 5 évvel hosszabb garanciával.

A 2017-ben megérkezett első felújított metrovonatokkal gyakorta technikai problémák adódtak, amiért 800 millió forintos kötbért követel a BKV a Metrowagonmash-tól. A problémák miatt júniusban az összes már megérkezett felújított szerelvényt egy időre kivonták a forgalomból. Az Index.hu szerint Vitézy Dávid távozása is a metrófelújításhoz köthető. A cikk szerint orosz befolyás miatt szabták a Metrowagonmashra a tendert, amit Vitézy ellenzett, ezért távoznia kellett. Az Index egy másik írása szerint a budapesti metrókocsiknál jóval kedvezőbben jutottak orosz városok új metrókocsikhoz.

Kiltiltási botrány

2014 októberében nagy port kavart a hír, hogy az Egyesült Államok korlátozta 6 magyar állampolgár, köztük Vida Ildikó beutazását (a NAV akkori elnöke). Az indok: tudomásuk van róla, hogy az érintett személyek korrupcióval kapcsolatos tevékenységet végeznek, vagy ebből hasznot húznak. A bejelentés után nem sokkal kiderült, hogy az ügynek köze van ahhoz, hogy egyesek az amerikai Bunge nevű étolajjal foglalkozó cégtől akartak kenőpénzt kicsikarni. Ezt a Bunge jelezte is az anyaországa felé, illetve segítséget is ajánlottak a magyar hatóságoknak az áfacsalások ellen. A Bunge ugyanis azt gyanította, hogy a vetélytársai által elkövetett áfacsalások szálai felsőbb körökbe vezetnek, mivel a NAV-val folytatott sorozatos tárgyalások ellenére sem történt érdemi előrelépés az ügyben. Emelett Washington is partnerséget ajánlott Magyarországnak az áfacsalás elleni harcban. Bár a NAV két vizsgálatot is lefolytatott, ezek eredménytelenül zárultak. Az áfacsalásokról szóló beszámolójával a nyilvánossághoz forduló Horváth András által kirobbantott botrány sem hozott érdemi változást a NAV hozzáállásában. Vida Ildikó NAV-elnök ugyan ellenőrzést folytatott a szervezetnél, de mindent rendben talált.

A cég lobbistáját megkereste Tábor Viktor, aki (az ügyészség 2015-ös vádemelése szerint) vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett. Tábor 2014-ben azt mondhatta a Bunge lobbistájának, Torba Tamásnak, hogy el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfaigénylését visszatartsák. Tábor Heim Péterrel való ismerettségére utalt, cserébe azt kérte, hogy konkrétan megnevezett alapítványnak kétmilliárd forintot fizessenek. A megkeresés után a Bunge a nagykövetséghez fordult, ennek lett a vége a kitiltás. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el az ügy vádlottját, Táborra két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott

ki. Az ügyészség azt állapította meg, Tábor valójában nem volt kapcsolatban Heimmel, akit tanúként hallgattak meg. Az ítéletet 2017 tavaszán azonban hatályon kívül helyezték. Végül Vida Ildikó lemondott a NAV éléről, helyét adóügyi államtitkárként Tállai András vette át. A kitiltottak teljes névsora a mai napig nem nyilvános.

Nemzeti Bank alapítványok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kétszázmilliárd forintot juttatott a 2014-ben újonnan létrehozott alapítványainak az árfolyamnyereségéből. A jegybank arra hivatkozott: saját közgazdasági képzéseket indít, oktatási tevékenységre költi a pénzt, a pénz nagyobb részét pedig állampapírba fekteti. Az alapítványok gazdálkodását sok kritika érte. Az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapták, de még a tagok is több mint félmillió forintot kaptak havonta. Az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban ugyanis az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az eredeti kétszázmilliárdos juttatást még az év vége előtt további 62 milliárddal toldották meg. Az alapítványok megtagadták, hogy költéseikről elszámoljanak.A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltések révén hűtlen kezelést valósíthatott meg.

A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 500 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált is kiadó New Wave Production Kft.-nek. A cégről később kiderült, hogy tulajdonosa Száraz István, aki ezután megvásárolta az Origo hírportált. A cég később Matolcsy Ádám (a jegybankelnök fia) tulajdonába került. Az alapítványok 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést (amely egyébként nagyrészt az MNB anyagait foglalta össze). A BanKonzult Szemerey Tamásé, aki Matolcsy unokatestvére. Az ő felesége, Szemerey Gabriella a PADA igazgatója.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül valójában közvetlenül az MNB költötte a közpénzt. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is felvetik. Mindezért 2016. április 27-én feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél. A feljelentést az ügyészség el sem bírálta. A jegybank alapítványainak ingatlanfejlesztéseit is bírálatok érték. A Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány székhelyéül szolgáló ingatlan, az Úri utca 21. szám alatti régi budai városháza felújítására és átalakítására 2017-ben 3,6 milliárd forintot szántak, ezzel egyidőben pedig a PADA közbeszerzést írt ki a Várhegy lejtőjén álló Villa Budapest belső munkáinak elvégzésére, amelyre már addig is közel ötmilliárd forintot költött. A közel egymilliárdos pályázatot a Szíjj László (Duna Aszfalt) érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt., és a Szemerey Tamás, Matolcsy jegybankelnök unokatestvéréhez sok szálon fűződő tulajdonosi körrel rendelkező Raw Development Kft. konzorciuma nyerte. A Közbeszerzési Döntőbizottság több mint száz esetben kezdeményezett vizsgálatot az MNB-alapítványoknál versenyeztetés nélküli beszerzések ügyében, és 2017 szeptemberében megállapította, hogy az alapítványok minden tizedik szerződésüket szabálytalanul kötötték. Az Európai Központi Bank több alkalommal figyelmeztette az MNB-t az alapítványok működése miatt, azok ugyanis állampapír-vásárlásaikkal az állampapírpiac, ingatlanvásárlásaikkal az ingatlanpiac működésébe avatkoznak bele, oktatási tevékenységükkel pedig állami feladatot látnak el. A kritikák ellenére az alapítványok további ingatlanfejlesztéseket terveznek, és jelentős összegeket helyeznek el Szemerey Növekedési Hitel Bankjában. Sajtóhírek szerint az ügyészség csak egy okirathamisítási ügyben rendelt el nyomozást.

Határvédelem

Százmilliárdokat költött el a kormány a déli határ védelmére, azonban nem látni tisztán, hogy határvédelem címszó alatt pontosan mire és mennyi pénzt költenek, és azt sem, hogy ezek a beszerzések túlárazottak-e. 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Uniót, vállalja át az összesen 270 milliárd forintos magyar migrációs kiadások felét, ez azonban nem történt meg. A kiadások a migrációs válsághelyzetre hivatkozva nem átláthatóak: az illetékes honvédelmi és rendészeti bizottság még arról is zárt ülésen határoz, hogy a beszerzések esetében felmentést ad-e a közbeszerzési törvény hatálya alól. Miközben a menedékkérők ellátására alig 1,3 milliárdot, kommunikációra ennek sokszorosát költi a kormány, a határvédelmi feladatok költsége pedig ezt is jóval meghaladja. Kritika érte a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményének konténerek beszerzésére kiírt tenderét is. Harangozó Tamás (MSZP) 19 állami intézményhez benyújtott adatigénylésének eredményei azt mutatták: az állami szervek az indokoltnál több beszerzésüket intézik a migrációs válsághelyzet örve alatt, a tranzitzónákra pedig irreálisan magas összegeket költöttek. Ráadásul amíg a rendkívüli állapot fennáll, addig egy 2015-ben született kormányrendelet értelmében 16 nevesített állami intézménynek és szervezetnek nem kell

közbeszerzést kiírnia olyan szolgáltatások vagy eszközök vásárlásakor, amelyekre a válsághelyzet (a „tömeges bevándorlás”) miatt van szükség, ez pedig jelentős korrupciós kockázatot jelent.

Quastor-ügy

A Buda-Cash brókerház bedőlését és azt követően, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. előző este öncsődöt jelentett, 2015. március 10-én az MNB részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A gyanú szerint a cég 210 milliárdos kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégek tulajdonosát pedig március 26-án gyanúsítottként vették őrizetbe. A bedőlésről több szereplő is értesülhetett, akik időben kimentették a pénzüket. A Quaestorhoz a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyében is kötődő, Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestortól, emiatt a PM és a Jobbik feljelentést is tett. A Külügyminisztérium cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna, állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól, ugyanakkor a Pestisrácok szerint az üggyel összefüggésben kellett távoznia a külügytől Kohut Balázs államtitkárnak. Orbán Viktor elismerte: Ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél. Emellett több ügyfél, így az ügyészség volt sofőrje és a Quaestor szóvivőjének férje is az utolsó pillanatban vette ki a pénzét a Quaestorból. Tanúvallomások szerint ezeket nem feltétlen az ügyfelek kérték, hanem mintegy tűzoltásként a Quaestor vezetői próbáltak szimpátiát nyerni a VIP ügyfelek kifizetésével. Több tucat önkormányzat pénze ugyanakkor bennragadt. A csalás részleteit Kasnyik Márton: A Quaestor-ügy címen is kiadott cikksorozatában tárta fel.

A Tarsoly Csaba és társai elleni per folyamatban van. Egy szakértőt kizártak az ügyből, mivel a perben sértettként jelenlévő egyik cég felszámolójához köthető. A vádiratot erre a szakértői véleményre alapozták, tehát emiatt újra kellett kezdeni az egész pert a szakértői bizonyítással. Az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, amely eljárás jelenleg bírói szakban folyamatban van. Az ügyben sokan elfogultságot emlegettek, amikor kiderült: Polt Péter lánya Tarsoly személyi titkárának élettársa, felesége pedig vezető pozíciót töltött be a Quaestor felügyeleti szervénél. A nyomozó hatóság még 2015 decemberében különítette el az alapügytől az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel érintett ügyrészt, amiben a nyomozók öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt A szintén sok vitát kiváltó kárrendezés jelenleg folyamatban van, az ügy károsultjai többször is tüntettek a folyamat ellen. A kérdésre, miért nem észlelte a csalásokat jóval korábban a pénzügyi felügyelet (a PSZÁF, majd az MNB) és segítették-e politikai kapcsolatok Tarsolyékat, talán soha nem derül fény.

Paks II.

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában írt alá megállapodást a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, 4-5 százalékos kamattal. Ez a beruházás költségének 80 százalékát fedezi. Az országyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el a szerződést. 2015 márciusában arról döntött a Parlament, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivitelezés jogát az orosz állam atomenergetikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak.


2017 február végén (valószínűleg a magyar fél által felbérelt Klaus Mangold lobbista közbenjárására) az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése. Az osztrák kormány ezután beperelte Magyarországot az Európai Bíróságon. Habár megjelent egy tanulmány a paksi bővítésről, a megbízott cég hitelessége megkérdőjelezhető, mivel a tanulmány írásában egy volt államtitkár, Orbán Gábor is részt vett. Eszerint a kettes blokk önfenntartó lesz, és nem lesz szüksége állami támogatásra, illetve 180MW áramot fog termelni. Ugyanakkor az önfenntarthatóság csak akkor teljesül, ha 85 eurós áron tudják majd az áramot eladni. A Greenpeace által készíttetett tanulmány szerint az állami tanulmány becsléseit a Nemzetközi Energiaügynökség és a Francia Számvevőszék előrejelzéseivel összehasonlítva nincs olyan forgatókönyv, amiben Paks II nyereséget fog termelni. Szerintük minden esetben magasabb áron fog áramot termelni az új blokk, mint a nemzetközi piac árai. Továbbá minimum 103 eurós áron kell majd az áramot adniuk ahhoz, hogy önfenntartó lehessen a befektetés. Az orosz féllel kötött szerződést sokan azért is bírálják, mert geopolitikai szempontból is kiszolgáltatottá teszi az országot az oroszoknak.


Szakmai szervezetek vitatták a beruházás környezetvédelmi engedélyezését is, ami azóta jogerőre emelkedett. A külföldi eladósodás és a megtérülés kérdésessége mellett korrupciós kockázatot jelent az átláthatatlan gazdálkodás is, ami orosz és a nyugati cégek lobbitevékenységének is nagyban ki van téve. Ez azzal fenyeget, hogy a magyar vállalatok kiszorulhatnak a bővítés körüli munkákból. Ugyanakkor kormányközeli cégek már eddig is felbukkantak a Pak
s II. körül, ahogy az az MVM Paks II Zrt. kiperelt 2014-2016-os szerződéseiből látható. 2014-ben az MVM Paks II Zrt egymilliárd forintot költött a beruházás népszerűsítésére, ennek nagy része a Simicskához köthető Inter Media Group

Kft-hez került, de Széles Gábor médiaérdekeltségei és Kuna Tibor cégei is profitáltak a projektből. Ugyan a beruházás még csak most indul, tavaly már 5,3 milliárd forintot elköltöttek a Zrt. dolgozóinak bérére. Ugyan a kormány továbbra is az orosz finanszírozás előnyeiről beszél, 2018 elején elkezdett előtörleszteni, és egy kedvezőbb konstrukciójú hitellel próbálják kiváltani a moszkvai kölcsönt.

https://atlatszo.hu/2017/09/13/a-kozerdekvedelmi-kozpont-kozzetette-a-paksi-

bovites-elokeszitese-soran-kotott-szerzodeseket/

https://444.hu/2018/02/15/igy-szoritottak-ki-az-oroszok-a-magyarokat-paks-2-

egyik-fontos-cegebol

https://24.hu/fn/gazdasag/2017/10/26/jogeros-paks-2-kornyezetvedelmi-

engedelye/

Demszky Gábor akkori főpolgármester 2003-ban írt alá szerződést a kormánnyal a négyes metróvonal megépítéséről. Közlekedési szakértők kezdettől azt hangoztatták, hogy arra a tervezett formában nincs szükség, mert a beruházásra fordított összegből hatékonyabban is lehetne javítani a főváros közlekedésén. A nagyberuházás finanszírozását a 2004-től kezdődő uniós költségvetési ciklus teremtette meg. A 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmány megtérülési mutatóit. A tervek átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de erre a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet

nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát az EU nem finanszírozta. A pénz nagy részét az Európai Beruházási Bank biztosította. 2009-ben a kivitelezésért felelős DBR közölte: csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot, és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-ben Tarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy az EU nem támogatja a második szakasz megépítését, arra a fővárosnak önállóan nincs pénze. Végül a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg, amiből 180,8 milliárdot állt az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat. A vonalat 2014 márciusában adták át.


Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a német Strabag leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak. Az állomások építésében rajtuk kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is. A metrókocsikat a francia Alstom szállította. 2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató vallomása szerint egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky tagadta a vádakat. Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott. A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos kárt tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos (más források szerint 87 milliárd forintos) büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot. A jelentés érintettként nevesíti Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, az MSZP-SZDSZ-vezette akkori Fővárosi Önkormányzatot és az Alstomot is. Tarlós István jelenlegi főpolgármester szerint a végül visszafizetendő összeg 59 milliárd forint körül alakulhat, amit a kormány fizethet ki. Az ügyben 2011 januárja után vizsgálódtak a magyar hatóságok, jelenleg vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás, az ügynek egyelőre nincs közszereplő gyanúsítottja.

A 4-es metró szerelvényei

2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéséhez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A szerződés azonban kikötötte, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult a cég a nanterre–i bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalat által kifizetett előleg visszafizetését. A fékrendszer módosítása után a metrókocsik 2012-ben végül megkapták az engedélyt.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az Alstom-féle közbeszerzéshez, miután az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak – vagy beleegyeztek abba, hogy adnak – a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek azért, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták. A vizsgálbizottság 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak “nehezen lehetett volna” más nyertese, mint az Alstom, azonban nem derítette fel a korrupciós botrány felelőseit és haszonélvezőit. Medgyessy Péter egykori szocialista kormányfő a metrókocsi-beszerzések idején tanácsaiért 180 millió forintot kapott az Alstomtól. Az ügyben a nyomozóhatóságok két embert gyanúsítanak, egy harmadikkal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.

Minden gyerek lakjon jól

Hegedűs Zsuzsanna szociológus Orbán Viktor főtanácsadója, a Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány elnöke. Előbbi minőségében 997 ezer, majd 2017 márciusától 1,3 millió forintos fizetést vesz fel és autóhasználatra jogosult. Hegedűs alapítványa évekig volt kedvezményezettje olyan nagy állami cégek támogatásainak, mint az MVM-csoport, a Szerencsejáték Zrt. vagy az MNB-s PADMA, amivel legalább 220 millió forintnyi támogatást szerzett a magánszektorból érkező 530 millió mellé. Az Alapítvány vetőmagot és kisállatokat vásárolt, amiket azután rászoruló családoknak adott tovább. A programot sok kritika érte azért, hogy nem monitorozza és segíti kellően a kiosztott jószágok sorsát, arról nincs nyilvánosan elérhető információ. Az elvben közhasznú alapítványnak nincs felügyelőbizottsága, és a beszámolóit is rendszeresen késve küldi meg, melyekben a Magyar Narancs ellentmondásokat tárt fel. Tízmilliós eltérések vannak a jószágok Spanyolországból történő beszerzését dokumentáló különböző beszámolók között, az ezzel kapcsolatos kérdésekre a ma már inaktív Alapítvány nem reagált. Szabó Tímea (Párbeszéd) az ügyben feljelentést tett.

Fauszt Zoltán cégei

Milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Palkovics László oktatási államtitkár 14 éven keresztül az üzlettársa volt Fausztnak. Palkovics úgy reagált, az államtitkárságának nem volt köze a pályázatokhoz. Hadházy Ákos (LMP) gyűjtése alapján Fauszt cégei 4,8 milliárd forint értékben nyert el munkákat 2011 óta. A hazai egyetemek által használt, kizárólagossá vált adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun sokat hozott a cégnek. A rendszer bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények között zajlott. A közoktatási „piacon” már több olyan rendszer is létezett, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására, amiért végül 940 millió forintot számlázott. Az állam 2015 júliusában-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyedül ez a cég értesült. Történt mindez annak ellenére, hogya egy, az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzési lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat.

A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. Az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt. Fauszt tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit is tudna a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon. A bevezetett KRÉTA-rendszerrel nem elégedettek a közoktatás szereplői. Fauszt cégei más közpénzes munkákat is elnyertek: közel 1 milliárd forintért rendelt meg netes tananyagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2013-ban és 2015-ben is: egyszer 425 millió, másodszor 500 millió forintot fizettek KRESZ-tananyagokért. Az NKH tárgyalásos közbeszerzésein más nem is indult, csak a végül nyertes két cég: az E-Educatio Zrt. és a Max & Future Kft. Mindkettő közvetve Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Mintegy egymilliárd forintért, a szintén Fauszthoz köthető SDA DMS Zrt. terjeszthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét uniós pénzből, majd 2018 februárjában újabb kétmilliárdért dolgozhattak a projekten.

Kisvárda

Dr. Seszták Miklós (Fidesz-KDNP) nemzeti fejlesztési miniszter választókerületének központja a 16 ezres Kisvárda. Seszták miniszterré választása (2014) óta egyedi döntések révén számos vitatható hasznosságú és megtérülésű látványberuházásra kapott pénzt. A város másodosztályú focicsapata 2015-ben 1,26 milliárd forinthoz, az előző évi összeg tízszereséhez jutott, és azóta is évről évre milliárdos nagyságrendű összeget hívnak le. Kétmilliárd forintért kiemelt beruházásként stadion épül, egy kormányhatározat szerint pedig 2,5 milliárd forintot kapott a város várfürdője fejlesztésére. Egy évvel később Kisvárda volt a legnagyobb nyertese az NFM által sportcélokra szánt milliárdoknak. A városi multifunkcionális csarnok 3,5 milliárd forinthoz jutott, a helyi fociakadémia 700 millióhoz, a kézilabdázók 250 millióhoz, és épül egy fedett csarnok is, 500 milliós állami támogatással. Szintén 2016-ban született döntés arról, hogy 1,5 milliárd forintért épülhet meg a Kisvárdai Sportszálló és Apartmanház. 2017 május közepén Seszták bejelentette: kézilabda és fociakadémia is indul Kisvárdán Kárpát-medencei Kézilabda Akadémia néven, melynek 1,4 milliárdért épül kollégium.
A kormány 2017 év végi 300 milliárdos átcsoportosításának részeként a város 6,8 milliárd forintot kapott, többek között sportcsarnok, labdarúgócsarnok építésére, úthálózat és parkolók fejlesztésére. Ezeken felül Kisvárdán túlméretezettnek tűnő csúszdapark, fejjel legfelé épített tájház és vízi filmstúdió is épül. A sport és turisztikai fejlesztéseken túl kórházfejlesztésre 3,5 milliárd forint, kerékpárútra 317 millió, a várkert rekonstrukciójára 150 millió, településfejlesztésre, városrehabilitációra 1,1 milliárd forint állami és uniós pénzt kapott Kisvárda. Több beruházáson a Nyírépszer futott be, amely cég a Seszták-felügyelte vizes vb-n is dolgozott.

Békemenetek

A HVG 2017 április végén írt arról, hogy információik szerint az állami tulajdonú MVM több száz millió forintot adott a kormánypárti Békemeneteket és a 2014-es kormánypárti plakátkampányt bonyolító Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Az Átlátszó májusban derítette ki, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. valóban 508 millió forinttal támogatta tavaly a Civil Összefogás Fórumot (CÖF). Az MVM az adatvédelmi hatóság elnökének felszólítása ellenére sem adott tájékoztatást arról, hogy miért támogatták több mint félmilliárd forinttal a Fidesz-közeli civileket, így egyelőre nem tudni, költött-e közvetlenül politikai kampányolásra az állami cégtől kapott pénzből a CÖF. A Kormány úgy reagált: “a társaság eredményesen működik, ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi felelősségvállalási aktivitását saját forrásból fedezze, és számos közhasznú tevékenységet támogasson”. Arra hivatkoztak, hogy az MVM-nél “nem közpénzt költenek el, hanem saját forrásból gazdálkodnak”. Az MVM kommunikációs igazgatója, Bentzik Réka az Origónak adott interjújában elismerte, az MVM minden támogatását a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. A döntés hátterét feltáró iratanyag egyelőre nem nyilvános, az adatper folyamatban van. Más esetben is előfordult, hogy nagy állami cégek politikaközeli kifizetőhelyként működtek: a Hungarocontrol 2016-ban 320 millió forintot juttatott a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak (SZNA) – az Orbán Viktor miniszterelnököt is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör mögött álló civil szervezetnek.

Eiffel Palace

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 nyarán vásárolta meg az Eiffel Palace irodaházat 45,3 milló eurós (13,6 milliárd forintos) áron. Bár az MNB szerint az irodaház megvásárlásával jó üzletet köttek, az Átlátszó birtokába jutott brosúrából kiderült: a Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanezt az épületet 2014 januárjában még 40 millió euróért hirdette. A beruházó cég közleményében jelezte, hogy a két időpont között több változás is történt, ami indokolja az árkülönbséget. Egyrészt január óta teljesen elkészült a beruházás, másrészt több új bérlője is akadt az irodaháznak. Ennek azonban ellent mond, hogy már a brosúra is készként tüntette fel a beruházást, a két összeg közötti másfél milliárd forintos különbséget indokló új bérlőről pedig a sajtónak nincs tudomása. Hogy az MNB által kifizetett összeg pontosan kihez került, nem világos: az irodaház korábbi tulajdonosa az Eiffel Palace Kft. volt, amelynek tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre bejelentett offshore cégben végződik. Az Eiffel Palace Kft. ciprusi tulajdonosát, a Qualmiston Ltd.-t az a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda képviseli, amellyel Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként is szerződött, és amely a parlamenti Fidesz-frakciónak is jó pénzért ad jogi tanácsokat.

A prémium irodaház lebonyolítói feladatait a DVM Group végezte. Ők kivitelezték más MNB-s ingatlanberuházások mellett az Andy Vajna és Vajna Tímea által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, részt vettek a feneketlen-tavi ingatlanfejlesztésben és az Erzsébet-táborok renoválási munkáiban is. 2017. augusztusában végül a Magyar Nemzeti Bank nettó 53,8 millió euró plusz áfáért eladta az Eiffel Palace irodaházat a luxemburgi székhelyű Corpus Sireo által kezelt Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak.