Sötét ügyek a Fekete könyvben 3. rész

Közzétette:

Letelepedési kötvény

Letelepedési kötvény vásárlásával uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a magyar állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore cégekként. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Magyarországon 2015-től 300 000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250 000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések adatai “üzleti titoknak minősülnek”. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van – és magas profithányaddal dolgoznak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját tulajdonították el.

A rendszer indulása óta annak számos ellentmondására derült fény. Egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára a karibi offshore-paradicsombeli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Gazdasági Bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a forgalmazást. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányközeli döntéshozóknál landol a profit egy része.


Kritika tárgya kötvényprogram gazdasági racionalitása is: más finanszírozási formák olcsóbbá válásával az ország bukott, a közvetítők és az eljárásban közreműködők pedig nyertek. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára magától értetődő, hogy a Kosik Ügyvédi Irodával dolgozzanak, mely Habonyhoz és Rogánhoz kötődik. A hvg.hu számításai szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata. A forgalmazó offshore-cégek közvetítői díjakból 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. 2017. novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Kosik Kristóf irodája szerzett. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Több esetben ráadásul szabálytalan lehetett a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása. A bizottság hiányos adatok és dokumentumok alapján folytathatta le a vállalkozások jóváhagyására vonatkozó eljárást. A sajtó által részletesen feltárt visszásságok ellenére Polt Péter legfőbb ügyész az ügyben nem indított eljárást.

MKB


A Magyar Kereskedelmi Bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, majd szanálta. Az Index elemzése szerint az állam legalább 12-17 milliárd adóforinttal lett szegényebb a tranzakció végére. A bank fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett. A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok volt a bizonytalanság: a Blue Robint például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban, elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint az MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre juthatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a

bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perelt a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. Egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”.

2017-ben végül fény derült a tulajdonosokra. A Blue Robin tulajdonosaként Matolcsy György bizalmi embere, Balog Ádám vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa – egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére – a bank munkavállalóival együtt az MKB vezető vezető tulajdonosaivá váltak, részesedésüket 2018-ra 32,9 százalékra növelték. A tulajdonszerzés fedezetét hitelek biztosíthatták. 2017 nyarának végén az is kiderült, a Metisen keresztül a Konzum Befektetési Alapkezelő közvetlen, valamint Mészáros Lőrinc és a Konzum Nyrt. közvetett befolyásoló részesedést szerzett az MKB Bankban. Az, hogy Orbán és Matolcsy köre irányíthatja a bankot, lehetőséget adott olyan olyan médiavásárlások finanszírozására is, mint az Origo, vagy a TV2 megszerzése.

Mengyi Roland

Nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján valószínűsíthető, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő kenőpénzt kért szociális szövetkezeteket képviselő vállalkozóktól – írta meg a 168 óra 2016 augusztusában. Az iratok szerint a magát Voldemort nagyúrnak szólíttató Mengyi intézte el, hogy TÁMOP-finanszírozású EU-s pályázatot írjanak ki szociális szövetkezetekre, illetve, hogy ezek a szövetkezetek a pályázatot megnyerjék. „Alkotmányos költségként” kért előre 5 millió forintot, a pályázat megnyerése után további 5 milliót, majd pedig a teljes összeg 90 százalékának visszaosztását. Mengyi Roland tagadta, hogy részt vett volna bűncselekményben. A 168 óra cikke szerint az üggyel összefüggésben kényszerült távozásra posztjáról Köpeczi-Bócz Tamás uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, ám ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta. A fiktív pályázati kiírás körülményeire adócsalás miatti nyomozás kapcsán derült fény. Egy telefonbeszélgetésről készült lehallgatási jegyzőkönyv szerint Mengyi Roland összekötő lehetett az EMMI és a pályázatot kitaláló Public Sector Consulting Kft. pályázatíró cég alkalmazottja között. Az érintett cég többségi tulajdonosa Holbok Sándor, az egyik Fidesz-alapító Szájer József korábbi kabinetfőnöke, aki jelenleg Habony Árpád kampánycsapatában dolgozik. A NAV nem hallgatta ki Mengyi Rolandot a nyomozás során mentelmi joga miatt.

A Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított, melynek első eredménye kimutatta, hogy a Public Sector Consulting Kft. 50-70 pályázatot nyert 2007 óta. Csepreghy Nándor teljes körű feltárást, elfogulatlanságot ígért, az EMMI pedig azt hangsúlyozta: nem történt szabálytalan közpénzfelhasználás, mert az érintett pályázatot visszavonták. Mengyi Roland mentelmi jogát a Parlament 2016 szeptember 12-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette, kiadva a politikust az ügyészségnek. Az ügyben 2017 áprilisában megtörtént a vádemelés Mengyivel és hat társával szemben. Bárándy Gergely (MSZP) 2017 májusában a Parlament ülésén megkérdőjelezte az ügyészség vizsgálatát, mivel a nyomozás minisztériumi szinten senki felelősségét sem vetette fel. Hiába tett Farkas Anikó, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke és Köpeczi-Bócz Tamás egymásnak ellentmondó vallomásokat, nem szembesítették őket az eljárás során. Farkas elmondása szerint figyelmeztette Köpeczi-Bóczot arra, hogy csalók készülnek pályázni az EMMI kiírására, a volt államtitkár azonban tagadta, hogy erre vonatkozó információhoz jutott volna. 2017 júniusában Balog Zoltán egyértelműen kabinetfőnöke vallomását erősítette meg, ezzel kvázi hamis tanúzással vádolva meg Köpeczi-Bóczot, az ügyészség azonban nem törekedett az ellentmondás feloldására. Az ügy legutóbbi tárgyalását tavaly októberben tartották, ítélet még nincs.

A Pollack Mihály téri mélygarázs

A Pollack Mihály téren található, 2500 négyzetméteres mélygarázst 2015 februárjában vásárolta meg 1,2 milliárd forintért a Tállya Hotel Invest Kft. A Luxemburgban bejegyzett Kagemi A.G. vagyonkezelő cég tulajdonában álló Tállya Hotel aztán az eredeti vételár háromszorosáért, 3,65 milliárd forintért adta el az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 2016 szeptemberében. A szerződések elkészítésében a Szivek-család magánüzleteiben jogászként is tevékenykedő Törös Ügyvédi Iroda működött közre. A Tállya Hotel Invest erősen kötődik az állami közbeszerzéseket sorra nyerő West Hungária Bau tulajdonosához, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attilához. Paár volt az, aki a Tállya Hotel Invest Kagemi általi felvásárlását lebonyolította még 2015 februárjában, a garázst a mai napig üzemeltető, majd az eladás előtt egy rövid időre annak tulajdonosává is váló PMT-Mélygarázs Kft. pedig eredetileg Paár unokatestvére, Csiszár Gergő tulajdonában állt. Később, hogy az összefonódás látszatát elkerüljék (Csiszár édesanyja a Vagyonkezelő biztonsági igazgatója), a céget átírták Boda Gábor adótanácsadó nevére. Boda már több más céget is átvett hasonló módon a Paár-családtól. A BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya először elutasította az ügyben tett feljelentést, mivel érvelésük szerint a cselekmény nem bűncselekmény. Eszerint az ingatlant a Tállya Hotel Invest jelzáloggal és egyéb terhekkel vette, de tehermentesen adta tovább, ráadásul értéknövelő beruházásokat is végrehajtott. A Fővárosi Főügyészség azonban úgy döntött, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll, így 2017 júliusában elrendelte a nyomozást.

NAV botrány

Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakkoordinátora 2013 novemberében robbantotta ki a botrányt azzal, hogy azt állította: a NAV-nál kivételezett helyzetben tartanak egy jól körülhatárolható adózói kört, amelynek tagjai döntően a kiemelt adózók közül kerülnek ki. A bejelentés után lemondó Horváth szerint a határokon átnyúló ÁFA-csalások évi ezermilliárdos kárt okozhatnak a költségvetésnek (ez az összeg szakértők szerint is túlzó), ezért hivatali visszaélés miatt feljelentést tett. Horváth szerint a csalásokban nagyobb kiskereskedelmi láncok és azok beszállítói köre vesz részt, akik gazdasági teljesítményükhöz képest kevesebb adót fizetnek. Tehetik ezt azért, mert nálunk soha nem történik érdemi áfa- és járulékellenőrzés, vagy ha mégis, azok érdemi megállapítás (adóhiány feltárása) nélkül zárulnak. A NAV visszautasította a vádakat és azzal érvelt: a kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege évente 70 milliárd forintra tehető.

Az egyik nyomozás során egy gabonatermelő céget (Delta Feed Kft.) vizsgáltak, amely évi 6 milliárd forintért adott el gabonát saját raktár vagy szállítókapacitás nélkül. Ugyanakkor egy F. Andrea nevű NAV dolgozó leállíttatta – állítása szerint felsőbb utasításra – a gabonatermelő egyik beszállítójának vizsgálatát. A NAV dolgozó ellen a rendőrség vádemelési javaslattal élt. Pénzügyi kár szempontjából a legnagyobb ügy a General Electric esete volt. 42 milliárd forintos adóhiányt állapított volna meg a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG), amelyről H. Zsolt a KÜIG igazgatója is vallomást tett, illetve a Központi Hivatal is támogatta. Ugyanakkor a GE képviselője egy egyeztetés végén azt mondta, hogy majd elintézi az ügyet S. Katalinnal, H. Zsolt felettesével. Ezek után a KÜIG munkatársait a NAV Központi Hivatalába rendelték, ahol S. Katalin helyettese azt mondta, hogy szakmailag nem értenek egyet a jegyzőkönyvvel. Tulajdonképpen a KH leállíttatta a nyomozást. A rendőrség szerint szakmai kérdésekről folyt vita a NAV-on belül, tehát nincs szó visszaélésről. A Horváth által indított botrány nyomán indult nyomozások azzal zárultak, hogy a rendőrség kimondta: egy kivétellel nem történt semmiféle bűncselekmény a feltárt ügyekben, a nyomozást abban az ügyben is megszüntették. Horváth Andrást később gyanúsítottként idézték be az ellene illetéktelen adóhatósági adatokhoz jutás miatt indult eljárásban. Az ügyészség döntése alapján azonban nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta Horváth Andrást.

Dorottya utca 8.

A Belváros központjában fekvő, Dorottya utca 8. szám alatti épületet 2009-ben szerezte meg az V. kerületi vagyonkezelő. 2010-ben Rogán Antal előterjesztésére a vagyonkezelőt öt értékes ingatlanával, azok 25 százalékos leértékelése mellett eladták a SICAV-FISCEE Opportunity Fundnak. A luxemburgi vállalat, amely így a vagyonkezelő tulajdonában lévő ingatlanokhoz jóval árukon alul jutott hozzá, Serfőző Pétert, Giró-Szász András akkori kormányszóvivő sógorát nevezte ki vezérigazgatónak. A leértékelésre az önkormányzat szerint az ingatlanpiaci válság miatt volt szükség. 2012-ben a Praefinium továbbadta a vagyonkezelőt – és vele vagyonát – a Hausop Kft.-nek, amely egy a Seychelle-szigetekre bejegyzett offshore cég, a Detris International tulajdonában állt. A Hausop Kft.-t egy évvel később öt új tulajdonos, köztük alapításkori tulajdonosai, a többek közt a Tocsik-ügy kapcsán ismertté vált Lovas testvérek vásárolták meg a Detris Internationaltől. A luxemburgi Praefinium befektetési tanácsadója a Nagy-Britanniában bejegyzett Praefinium Partners Ltd, melyben Heim Péter 9 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. Heim volt az is, aki ugyanabban az évben megvásárolta Giró-Szásztól a négy évvel korábban alapított Strategopolis nevű cégét.

A Dorottya utca 8-ban az a Dorottya 8 Hotel Kft. készül szállodát nyitni, amelynek egyik tulajdonosa a Serfőző Péter által 2014 júliusában alapított Safe Port Projekt Kft. Ez utóbbi cégben Giró-Szász András ugyanazon év novemberében vásárolt részesedést.Az épületet a kötelezően megtartandó besorolás ellenére 2016 őszén váratlanul lerombolták. Az Index Urbanista

blogjának kérdésére reagálva az V. kerületi önkormányzat azt a választ adta, hogy

a bontásra az épület állagának romlása miatt adtak engedélyt, amely 2016-ra

életveszélyessé vált. A telken azonnal meg is indult az építkezés: ahogy az

Átlátszó helyszíni fotók alapján megírta, az építtető a liechtensteini ANDOK

Familienstiftung, a Dominarium Kft., valamint a Domalbergo Kft. tulajdonában

lévő Dorottya 8 Hotel Kft. A Dominarium és a Domalbergo Kft-k egyaránt

Kenyeres Sándor érdekeltségébe tartoznak. A beruházás lebonyolítását végző 3E

International Kft. weboldala szerint a szálloda megnyitása 2018 márciusában

várható.

A milánói pavilon

A 2015-ös milánói képzőművészeti és építészeti világkiállítás magyar helyszíne, az Életkert fantázianevű pavilon az építészszakma ellenkezésén túl a visszaélésgyanús költések miatt is kritikát kapott. A magyar pavilonra kiírt pályázaton a végül megvalósuló, másodikként befutott tervet Szőcs Géza kormánybiztos döntése értelmében helyezték a pályázat győztese elé. A kormány az építésre szánt 2016-os költségvetésben szereplő 2,3 milliárd forinton felül közel 2 milliárd forintot ítélt meg a programokra, majd ezt egy további 900 milliós pótköltségvetéssel is kiegészítette. Az építészek arra panaszkodtak, hogy a kivitelezéssel megbízott állami tulajdonban álló Carpathia Kft. a kifizetéseket zavaros módon több forrásból és késésekkel intézi. Építés közben derült ki, hogy a költségek visszafogása miatt a pavilon csökkentett tartalommal valósul meg. Szűk egy hónappal az expó megnyitója előtt az épület vezető tervezői elhatárolódtak a projekttől.

Az expo ideje alatt rendezett kísérőprogramokkal kapcsolatban is felmerült a visszaélés gyanúja. A Focus Media Center Kft. a „2015. évi Milánói Világkiállításra a lombard–magyar, illetve a milánói–magyar kapcsolatokról szóló 16 darab filmalkotás elkészítése” projektje kapott közel 60 millió forintot, ám az alkotások nem kerültek bemutatásra az expón. Hasonlóan a B.O.A. Kft.-től 8 millió forintért rendelt “multimédiás élményutak” nyomát sem látták a helyszínen járt újságírók. Az EMMI által nyilvánosságra hozott kifizetések között továbbá kétszer is szerepel Fellegi Tamás cége, az Euroatlantic Solutions, amely „honlap tervezést és kivitelezést” és „tartalommenedzsmentet” is végzett, először 24 millió forintért, majd hasonló tartalommal újabb 790 millióért. Az ügyben hűtlen kezelés gyanújával az Együtt és a DK is feljelentést tett.


A világkiállítás után bejelentették az épület Magyarországra hozatalát. Ezt eleinte az olasz építőcég akadályozta arra hivatkozva, hogy a magyar állam nem fizette ki őket. A kormány döntése alapján 2016-ban rögzítették, hogy a bontásáról és újraépítéséről a Kárpátok-Alpok Zrt.-nek és Karcag önkormányzatának kell megállapodást kötnie. Erre az utólagos hasznosításra korábban biztosított 1,1 milliárd forinton felül újabb egymilliárd forintot különítettek el. 2017 februárjáig azonban még egyetlen szerződést sem kötöttek meg ezzel kapcsolatban. Fazekas Sándor, Karcag és térsége országgyűlési képviselője 2017-ben azt nyilatkozta, hogy várhatóan 2018-ban kezdődhet meg az építkezés. Az MNV 2016-os jelentéséből kiderült: a projektcég jegyzett tőkéjéből 1 milliárdot már leírtak.

Új Nemzedék Köpont

2016 márciusában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ügyészséghez fordult, mert nem lehetett végrehajtani az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. számvevőszéki ellenőrzését, ugyanis a cég nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges dokumentumokat 2011 és 2014 közötti vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységével összefüggésben. A szervezet azzal indokolta tettét, hogy az iratok eláztak egy felhőszakadásban. A Központ feladata eredetileg a zánkai úttörőtábor fenntartása volt, ám később több milliárd forint uniós fejlesztési támogatást kapott. Hadházy Ákos (LMP) szerint a Fidesz ifjúsági szervezetéhez közel álló Új Nemzedék Központ összesen 11 milliárd forintot költhetett ifjúságfejlesztésre. 3,3 milliárd forintot az „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért” című, TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001 kódszámú kiemelt uniós projekt keretében kaptak, majd miután 2014-re 4 milliárdos mínuszba került a cég, újabb tendert nyertek az ötmilliárd forintos Új nemzedékek újratöltve programra az „átfogó ifjúsági szolgálatfejlesztésre” kiírt EFOP-pályázaton. A korábbi pályázatot Mihalovics Péter, a KIM akkori miniszteri biztosa, egykori Fidelitas-alelnök tervezte meg. A cégben több olyan ember dolgozott, akik Mihalovicshoz hasonlóan a Fidelitashoz köthetők. A 444.hu szerint a 3,3 milliós

összköltség ellenére az ÚNK programjából szinte semmit sem lehetett látni, ezért a kormánynak át kellett világítania az egész projektet. Hadházy adataiból kiderült, az ÚNK sokat költött projektmenedzsmentre és tanácsadásra. A megbízott cégek listáján pedig több kormányközeli szereplő is felbukkant. Szerepelt rajta a KIM akkori államtitkárához köthető Nexcon Kft., de kapott egy 30 milliós megrendelést Kuna Tibor cége, a Young and Partners is. Kuna egyébként már a 2000-es évek eleje óta jóban van Mihalovics Péterrel, illetve a szintén ex-fidelitasos Szijjártó Péterrel. A politikához kötődő szereplők a munkákat gyakran hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerték el.


Az ÚNK felett 2014 őszétől a Vagyonkezelő, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az ÁSZ feljelentése ellenére az eltűnt dokumentumokkal kapcsolatos ügyet még 2016 nyarán megszüntették. Az ÚNK továbbra is erősen támogatott szervezet, csak 2017 első felében többszáz millió forint támogatást kaptak tehetséggondozásra. Emellett még 100 millió forintot a külföldön létrejött Tehetségsegítő Információs és Programpontok támogatása címén bíztak az ÚNK-ra. Emellett az ÚNK feltűnik a kormány Családbarát projektjében is, amely 6 milliárd forintos támogatást élvezett. A Programot miniszteri biztosként felügyelő Mihalovics Péter jelenleg Seszták Miklós (NFM) kabinetfőnöke, és tagja többek közt az MVM Zrt. felügyelőbizottságának.

Budapest Szíve

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélés-gyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó Budapest Szíve projektnél. Az OLAF-hoz korábban olyan panaszok érkeztek, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél (2012-ben az Európai Bizottság már jelezte, hogy véleményük szerint irányított közbeszerzés folyt). A pályázati kiírásban foglalt igen szigorú (az OLAF szerint kifogásolható) követelmények eredményeképpen csak egy cégtársulás, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium indult a tenderen, amelynek a tervezettnél 10-15 százalékkal magasabb árról szóló ajánlatát a kerület – versenytárs híján – elfogadta. A 15 milliárdos fejlesztésre 9,9 milliárd forintnyi EU-s pénz érkezett.

A Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat szerint az OLAF állításai valótlanok voltak. Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő a hivatal főigazgatójától, Giovanni Kesslertől kért tájékoztatást az V. kerületi beruházásokról. Kessler válaszlevelében azt írta, az OLAF 2014 végén zárta le

vizsgálatát az ügyben, majd egy igazságügyi ajánlást küldtek a magyar legfőbb ügyésznek, akit arra kértek, hogy fontolja meg jogi lépések megtételét, ezen kívül pedig az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának is küldtek egy pénzügyi ajánlást a folyósított pénzek lehetséges visszafizetése ügyében.

Az OLAF ajánlásának nyomán a BRFK nyomozást is indított az ügyben, 2017 májusában azonban – Polt Péter legfőbb ügyész elmondása szerint –, egyrészt mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, másrészt elévülés miatt, lezárták a vizsgálatot. 2018 januárjában a Hír TV arról értesült, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely 2017 őszén látogatott Magyarországra, súlyos szabálytalanságokat talált a projektben, és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Budapest Szíve program keretében felhasznált uniós forrásokat visszakövetelik.

Magyar Nemzeti Kereskedőház

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t az exportélénkítő kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012-ben. A Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezet sorozatos botrányaival és nem hatékony működésével keltett figyelmet. 2014-ben közel 2,4 milliárd veszteséget produkáltak, és előfordult, hogy az egy adott országgal folytatott kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 2015-ben már 6 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNKH, melyben a külügynek tőkét kellett pótolnia. A 2016-ra bemutatott szolid nyereség is valószínűleg az eredmény kikozmetikázásával jött létre. A cég rendre késve adja le beszámolóit, az átláthatóság hiánya és a felügyelő szerv nem épp szigorú elvárásai pedig jelentős korrupciós kockázatot teremtenek, amelyet politikaközeli szereplők ki is használnak, részben az MNKH megbízásain keresztül, részben magáncégeikkel a kereskedőházak üzemeltetésére kötött szerződések révén.


A török milliárdos üzletember, az Orbán Viktorral is személyes kapcsolatba kerülő Adnan Polat, aki egy Tiborcz-közeli ingatlanügyletben is felbukkant, több milliárdnyi közpénzt kap homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül. A kereskedőházak közelében exportpromóciós tapasztalat nélküli személyek is felbukkannak: Szijjártó Péter külügyminiszter futsalos csapattársa, Kun Gábor és Fidesz-közeli szakértők. A szintén Szijjártó-ismerős Kuna Tibor cége a Trinity International Communications Kft. havi 600 ezer forintért végzett PR és kommunikációs szolgáltatásokat, emellett Matolcsy György fia, Matolcsy Mátyás is két és fél évig állt tanácsadói szerződésben az MNKH-val. A kereskedőházak üzemeltetői gyakran nem rendelkeznek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, értékelhető üzleti tevékenység híján

vélelmezhetően politikai hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. Az MNKH emellett sokáig titkolta, mennyi pénzt tartott a Questornál a brókercég bedőlése előtt. Azóta kiderült, 2013-ban 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot a bedőlés napján vette ki a csaló brókercégből a MNKH Zrt. Az állítólagos Quaestor-kapcsolat, Kohut Balázs államtitkár a Quaestor-botrány után távozott a külügytől, de pár hónappal később Central European Trade House Zrt. néven a Rogán Antalhoz köthető Gubicza Ágostonnal céget alapított, majd (már rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként) a kormány olasz kereskedőházi partnere lett.


2015-ben elindult a KKM déli nyitás programja is, amely során Afrikában nyitottak kereskedőházakat, viszont ezeket két évvel később be is zárták, százmilliókat pazarolva el érdemi magyar befektetések nélkül. A külügy nem adott választ a bezárás okaira, az Átlátszó értesülései szerint a “nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel” indokolták a lépést.

Cider Alma

2016 őszén írta meg a 444.hu, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cégnek 3,2 milliárdos tartozása van a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. felé. A 2015-re hatmilliárdos veszteséget bevalló MNKH pénzügyi beszámolója alapján a 2015-öt megelőző két év működési költségeinek nagyjából harmadára rúgó összeg almacider-készítésre folyt el. Az MNKH követeséét biztosító zálogtárgyak között – a Cider Almához kötődő cégek mellett – szerepelt ötmillió darab 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica konzerv és egymillió-ötszázezer darab 720 ml-es magozott meggykonzerv is. A lejárt tartozásból ekkor csak mindössze 280 milliót törlesztettek. A Kft-ről kiderült: egy cégcsoportot fog össze, melyben több pozíciója is van Orbán Viktor sógorának, a Cider Alma egyik leányvállalatát pedig a miniszterelnök unokaöccse vezeti. Lévai Anikó testvére, Lévai Gizella és az ő élettársa, a szolnoki Ökrös Imre pedig három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban: Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. A Drogida Hungaro korábbi tulajdonosai Szeghalmi Ádám és Ökrös Imre voltak, tőlük került a Kft. a Cider Alma tulajdonába, de a tulajdonosváltás után is Szeghalmi maradt az ügyvezető. Szeghalmi Ádám testvére, Szeghalmi Balázs szintén kötődik a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, ő vezeti az MNKH kirendeltségét a törökországi Izmirben. 2017 februárjában a Hír TV közérdekű adatigényléssel fordult az MNKH-hoz, hogy megtudják, rendeződött-e a Lévai-rokonok tartozása. Az MNKH válaszából kiderült, hogy a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház Zrt. fizette ki a tartozást.

Budapest-Esztergom vasút

Az Esztergom-Budapest közötti 53 kilométeres vasútvonalon 2013. december 15-től 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, melynek során teljesen átépítették a pályát, alul- és felüljárókat is kialakítottak. A szakasz felújítása 2008-ban indult meg a összekötő vasúti híd felújításával.

2017 októberére elkészült a vonal villamosítása is 33,7 milliárd forintért, amely így összesen 5,5 év alatt, 78 milliárd forintból újult meg. A kiegészítő beruházásokkal a Figyelő szerint 120 milliárdra rúg a projekt összköltsége. Sokan ezért azt mondják, a napi 8000 utast kiszolgáló felújítás jelentősen túlárazott volt, és soha sem térül meg, ráadásul az uniós pénzből megvalósult beruházás a menetidőt sem csökkentette érdemben.

A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.) volt, nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője pedig az Inflexió Konzorcium (Szijjártó Péter apjának cége, a Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.), nettó 8,7 milliárd forint értékben. A 44,5 milliárd forintos projekt befejezésére 2015. augusztus 20-án, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel került sor. A villamosítást a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.; TRSZ Kft.) végezte. A fejlesztések az NIF Zrt. beruházásában, uniós forrásból valósultak meg. A felsővezetéket eleinte a MÁV maga akarta megépíteni, el is költött az előkészítésre 1,6 milliárd forintot. Ám miután nem boldogult vele, ezt a feladatot is megkapta a NIF, az nem a pályaépítéssel párhuzamosan valósult meg. A vasútvonal-felújítás részeként 2014-ben a (többszörös áttéteken keresztül) Simicska Lajos tulajdonát képező Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. biztosítóberendezés és távközlési berendezések telepítésére körülbelül 3,5 milliárd forintot nyert el a MÁV közbeszerzésén. A szerződést a fenti okok miatt 2016-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelzésére felbontották. A közbeszerzést (ugyanazon feladat elvégzésre) ismét kiírták, ám ekkor már 7,6 milliárd forint értékben – a nyertes ezúttal a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. lett.

Dél-balatoni vasút

A 2014-2020 közötti időszakban uniós forrásból megvalósítani tervezett IKOP-finanszírozású nagyprojektek egyike a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítése.

2016-ban indult a több mint 72,4 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújítás, ami a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszt és a Fonyód-Kaposvár közötti mellékvágányt érinti. A beruházást az eredetileg tervezettnél drágábban, egy kormányhatározat révén 16,9 milliárd forinttal megemelt összegből valósul meg. A 79 százalékban uniós forrásból biztosított közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek tagjai a Mészáros Lőrinc-tulajdonolta R-Kord Építőipari Kft., az L. Simon László bizalmasától 2018-ra szintén Mészáros tulajdonába kerülő V-Híd Zrt és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. A közbeszerzések nyertes kivitelezőit ugyan fel kell tüntetni nyilvános adatbázisban, a cégek által megbízott beszállítókra azonban ilyen szabály nem vonatkozik, így a projekt nyilvánosan elérhető dokumentációjából nem derül ki, kik a beruházáson dolgozó alvállakozók. A Direkt36 az építkezés helyszínén szerzett információkra alapozva szerette volna kideríteni, hogy a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a kőbányászattal foglalkozó cégei szerephez jutottak-e a vasútépítésben.


Swietelsky Vasúttechnika hónapokon át húzta a zúzottkő beszerzésére vonatkozó adatok kiadását, amit üzleti titokra hivatkozva végül azzal az érvvel tagadott meg, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem. Az oknyomozó lap ezt korábbi példákra és egy 2014-es törvénymódosításra hivatkozva cáfolta, ám választ a konzorcium vezetőjétől nem kaptak. Az adatigénylést az érintett projekben irányító hatóságként működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez irányította. A NIF a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF szerint viszont csak az alvállalkozói szintről vannak információk, a beszállítókról ne
m, ezek kiadásáért 246 ezer forintot kértek. A Direkt36 és a Társaság a Szabadságjogokért által indított perben a bíróság 2017 novemberében első fokon az adatok díjmentes kiadását ítélte meg. A Direkt36 végül bizonyítékot szerzett arra, hogy az Orbán Győző-féle Nehéz Kő Kft. alvállalkozóként beszállított a dél-balatoni vasútvonal építésére. A beszállítók listájából kiderült: a legtöbb pénzt a Mészáros és Mészáros Kft.-nek (2,64 milliárd forint) és Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János tulajdonában álló Híd Tám Kft-nek (1,67 milliárd forint) fizették ki. Kritika érte a beruházást azért is, mert a kivitelezők Balatonszemesen környezetkárosítást hajthattak végre. Ezt az önkormányzat tagadja.

A Jeremie- alapok

A Jeremie-típusú pénzügyi eszközök célja a KKV-k hitelhez juttatása. A Jeremie kockázati tőke programot 2009-ben indították el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi tőkealap osztotta szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtettek. Utóbbiaknak vállalniuk kellett, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A program hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része politikaközeli köröknél köt ki, a tőkealapok több esetben dokumentáltan a tulajdonosi körhöz közel álló cégeket hiteleztek meg. A vállalati K+F-nél a miniszterelnökhöz közeli Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez. A támogatottak egy része Garancsi Istvánhoz vagy a Fideszhez közeli emberek érdekeltségébe tartoztak. A start-up pénzek sokszor már működő, innovatívnak nem nevezhető tevékenységeket támogattak.


Az EU kifogásolta, hogy olyan cégeket bíztak meg a pénzek kifizetésével, amelyek “egy bizonyos befektetői körhöz tartoztak”. A problémás projektek között több Hernádi Zsolthoz, a MOL elnök-vezérigazgatójához kötődött. Hernádit már 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a MOL-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő Garancsi alapjával, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. Több Jeremie-alapnak, ahol az ellentmondásos befektetések történtek, Gubicza Ágoston-féle GB & Partners volt a kezelője. A cég a Jeremie-időszak végeztével elnyerte a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank hasonló jellegű kockázati tőkeprogramjára kiírt pályázatát. A Direkt36 szerint ebben szerepe lehetett Gubicza és Rogán Antal ismerettségének is.

A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, többek között a magyar hatóságok passzivitásával, illetve azzal összefüggésben, hogy olyan (pl. fővárosi) cégek is részesültek a támogatásból, amelyek a működési helyük alapján nem is kaphattak volna támogatást. Részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a

pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki. A politikához szorosan nem kötődő alapoknál is történtek visszásságok, ami a lebonyolítás rendszerének hibáit mutatja. Büntetőügy is indult az egyik cégcsoport ellen: a Netfone vizsgálata során nem tudták megállapítani, hogy a 170 millió forintért vásárolt szoftvert eladó hongkongi cég ténylegesen ilyen szoftverek fejlesztésével vagy forgalmazásával foglalkozik-e. A Netfone-t a miniszterelnök korábbi tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morando juttatta forráshoz. A KKV-ket támogató pénzügyi eszközök pályáztatása a 2007-től kezdődő ciklusra jelentősen átalakult.

Pharaon-ügy

Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot, ami után ötször járt Magyarországon. Elvileg legkésőbb ekkor a magyar hatóságok is értesültek az FBI körözésről, viszont ezt nem tekintették nemzetbiztonsági kockázatnak, noha Pharaon az első vízumkérelemnél jelezte, Orbán Viktorral akar találkozni. A másodiknál sem okozott problémát, hogy nem adott be jövedelemigazolást, arra hivatkozva, hogy a jordán konzul tartja el, miközben Pharaon milliárdos ingatlanokkal üzletelt. A magyar szervek eleinte tagadták, hogy a ugyanarról a Pharaonról van szó, akit köröznek, majd később kiderült, hogy tudtak az ügyről.

Pharaon ügyvédje, Ammar M. Abu Namous öt olyan céget alapított Magyarországon, melyek Pharaon nevét viselik. A cégek Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzuljának rezidenciájára voltak bejegyezve 2016 szeptemberéig, és az állami tulajdonú MKB-nál vezettek számlát. Fő tevékenységük műemlékvédelem alatt álló ingatlanok – főleg kastélyok – vásárlása. Zaid Naffa egyik vacsoráján ismerkedett meg Orbán Viktor Ghaith Pharaonnal. Időközben a Naffa-fivérek magyar állampolgárságot szerettek volna igényelni, viszont Naffa kétszer is megbukott a Terrorelhárítási Központ átvilágításán, feltehetően Pharaon zavaros háttere miatt. Az ügyben még Semjén Zsolt is közbenjárt. Amikor erről Demeter Márta, az LMP képviselője kérdéseket akart feltenni a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, indoklás nélkül kizárták.

A Postabank-székházat a Pharaon-Kappa Kft. cég vásárolta meg Adnan Polat török üzletember egyik érdekeltségétől és egy olyan cégtől, melynek alapításakor Tiborcz István fizette be az illetéket. Adnan Polatot 2005-ben mutatta be Mészöly Kálmán Orbán Viktornak. 2014-ben a Külügyminisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Adnan Polat cégét, a Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.-t (ALX) bízta meg, hogy Törökországban, Görögországban és Cipruson összesen nyolc helyi kereskedőházat hozzon létre és üzemeltessen. Az azóta létrehozott izmiri kereskedőház vezetője Lévai Anikó unokatestvére. 2015 októberében az Orbán Viktor házával szemközti ingatlan – Cinege u. 4-6./ Kútvölgyi út 70-72. – került a Pharaon Delta Kft. tulajdonába. Ghaith Pharaon 2017. január 6.-án meghalt Bejrútban. Pharaon vízumszerzésével kapcsolatban jelenleg nem folyik vizsgálat, magyarországi befektetései, például a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély vagy a hőgyészi Apponyi-rezidencia sorsáról nincs hír. A Pharaon-cégek papíron sosem voltak a nevén, ezek tulajdonosa Abu Namous.

Várkert Bazár

Az állami és uniós pénzből felújított Várkert Bazárt kétszer, a 2014-es országgyűlési választások előtt, valamint 2014 augusztusában is átadták. A munkálatok azonban még a 2014. augusztusában sem fejeződtek be: a Lánchíd utca díszburkolatát fel kellett szedni, mert a kockaköveket sietve, kötőanyag nélkül rakták le. A Magyar Közlönyből 2014 szeptemberében kiderült, hogy a kormány újabb 300 milliót fordított a felújításra. 2015 szeptemberében a Közbeszerzési Értesítőben hirdették ki, hogy pótmunkálatokra van szükség közel félmilliárd forint értékben, majd két hónappal később újabb, több mint 740 milliós közbeszerzés került kiírásra. A pályázatot a Várkert Bazár felújításán már korábban is dolgozó, azt egyedüli pályázóként elnyerő Swietelsky-West Hungária Bau konzorcium nyerte el. Miközben a felújításról született 2011-es döntéskor még 9,8 milliárdot szántak a Várkert Bazárra (ebből 6,7 milliárd uniós pénzt), végül összesen 20 milliárdra nőttek a költségek. A WHB egyik leányvállalata, a WHB Befektetési Kft. ekkoriban megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a társaságát, a Green Investments & Solutions Kft.-t.


Az üzemeltetéssel is gondok adódtak. 2017 májusában az Index szerzett tudomást egy átvilágítási anyagról – melynek létét a Miniszterelnökség elismerte –, mely súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetéséért felelős cégeknél, a Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi polgármester által vezetett Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-nél és Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nél. A jelentés szerint – sok egyéb visszaélés mellett

a Várgondnokság áron alul adta ki az ingatlanjait, így a Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron juthatott üzlethelyiséghez. A Várkert Bazár északi bazársorára a CBA is beköltözött, szintén a piaci ár alatt: a CBA Vár Gourmet

Kft. nyerte el a 235 négyzetméter alapterületű kereskedelmi célú helyiség bérleti

jogát. A CBA Vár Gourmet Kft-t négy nappal a pályázat kiírása után jegyezte be a cégbíróság. A sajtó 2017 novemberében kezdett újra foglalkozni az épületek leromlott állapotával, akkor a Miniszterelnökség a túl sok turistával, az esővel és a talajvízzel indokolta a javítások szükségességét. A Várgondnoksággal kapcsolatos ügyben jelenleg nyomozás folyik.

A Népszabadság megszüntetése

2016. október 8-án a Heinrich Pecina érdekeltségébe tartozó Mediaworks felfüggesztette Magyarország legnagyobb példányszámú politikai napilapját, a Népszabadságot és annak online változatát. A kiadó azzal indokolta a lépést, hogy a Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal csökkent, és több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt. Közleményük szerint a felfüggesztés a lap “új koncepciójának kialakításáig” tart. A döntés meglepetést keltett: a Mediaworks sok pénzt költött az online megjelenés és tartalom fejlesztésére, volt olyan újságíró, aki novemberben csatlakozott volna a szerkesztőséghez. Az ügy kapcsán az eljáró bíróság megállapította, hogy a Mediaworks megsértette a Munka Törvénykönyvét a dolgozói felfüggesztésével, sokan semmilyen személyes dolgukhoz nem fértek hozzá, illetve a céges emailekből is kizárták őket, a cégbíróság pedig azt állapította meg, hogy a Mediaworks szabálytalanul járt el, amikor nem biztosította a munkavállalók képviseletét a társaság Népszabadság bezárásáról döntő felügyelőbizottságában.

A Népszabadság megszüntetését minden parlamenti párt elítélte, kivéve a Fideszt és a KDNP-t. A lap a felfüggesztés előtti hetekben írt Matolcsy György MNB-elnök magas fizetésért foglalkoztatott barátnőjéről, a Bankszövetség elnökétől kölcsönvett luxuslakásáról és Rogán Antal helikopteres utazásáról, emiatt sokan politikai megtorlást emlegettek a lap felfüggesztése és megszüntetése mögött. A lap bezárása mögött sokkal inkább a médiapiac teljes átrajzolásának szándéka állhatott, amelyet a Fidesz lépésről lépésre meg is valósított. Heinrich Pecina – aki azóta Ausztriában 22 hónap felfüggesztett börtönbüntetést és átszámítva kb. 90 millió forint bírságot kapott hűtlen kezelésért és sikkasztásért egy másik ügyben – később eladta a Mediaworks-t a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus csoportnak. A Mediaworks sajtótermékeihez a tulajdonosváltás után jelentős állami hirdetési pénzek indultak meg. Pecina nem távozott a magyar médiapiacról: 2017 végén egy új alapítású céggel – a Mészáros-közeli MKB Bank hitelét is felhasználva megvásárolta a Kelet-Magyarország legnagyobb helyi médiakiadójának számító Russmediát.

Margit híd felújítása

A Margit hidat az eredetileg becsült ár több mint duplájáért – 13 milliárd helyett 32 milliárdos összköltséggel – újították fel 2009 és 2011 között. A költségek felét Európai Uniós pénzekből finanszírozták, a kivitelező Mh 2009 Konzorcium vezetője a Fideszhez köthető, Simicska Lajos vezette Közgép Zrt volt, tagjai a Hídépítő (későbbi A-Híd) és a Strabag. Nem került nyilvánosságra a beruházás részletes költségvetése (benne egy 1,2 milliárdos, általános tételnek nevezett költség tartalma), a bíróság ugyanis elutasította az Index.hu adatigénylését a konzorciummal szemben, az önkormányzat pedig nem foglalta szerződésbe a részköltségek megismerésének jogát.

Karsai Péter akkori MDF-es politikus 2009-ben feljelentést tett, ugyanis úgy találta, a beruházások irreálisan drágán valósulnak meg. A Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, amelyet végül 2012-ben zárt le a Budapesti Rendőr-Főkapitányság (BRFK) – bűncselekmény illetve bizonyíthatóság hiányában vádemelés nélkül. Szintén 2009-ben egy ügyvédi iroda kartellgyanú miatt tett feljelentést, de az ezzel kapcsolatos nyomozást a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya már 2010 tavaszán megszüntette. Nem csak a projekt ára szökött fel, de az átadás időpontja is jócskán kitolódott: a felújított Margit hidat hivatalosan 2011 március 31. helyett december 21-én adták át. A csúszás miatt a Fővárosi Önkormányzat kísérletet tett a konzorcium 2,6 milliárdos bankgaranciájának lehívására, ám az Mh 2009 azt állította, nem saját hibájukból nem tudták tartani a határidőt. Az ügyben végül a bíróság döntött, méghozzá a konzorcium javára, így a fővárosnak végül a szerződés teljes összegét ki kellett fizetnie.

Balmazújvárosi pénzek

A balmazaújvárosi kenőpénzügyben a város két egymást követő polgármestere, Veres Margit és Tiba István (Fidesz) volt érintett. Előbbi az elmarasztaló ítélet ellenére továbbra is polgármester (a közügyektől a bíróság nem tiltotta el), utóbbi pedig, akit az ügyben tanúként hallgattak ki, országgyűlési képviselő. 2012-ben Veres Margit, akkori jegyző 5 millió forintnyi kenőpénzt vett át egy helyi üzletembertől, K. Sándortól. Az összeg fejében közreműködött abban, hogy Balmazújváros 180 millió forint vissza nem térítendő támogatást juttasson az üzletembernek a város rendezvénycsarnokának felépítésére. K. Sándor elsősorban NB1-es kézilabdacsapata miatt volt érdekelt a csarnok építésében. A polgármester a bíróságon sem tagadta a lefizetést. A beszélgetéseket a rendőrség lehallgatta, így derült ki az is: az akkoriban jegyzőként dolgozó Veres Margit a kapott pénzből csak 450 ezer forintot tartott meg, a többit továbbadta Tiba István

akkori polgármesternek. A bíróság azonban Tibát csak tanúként hallgatta meg, a 2014-ben országgyűlési mandátumot szerző ex-polgármester ugyanis meggyőzte az ügyészséget, hogy a körülbelül 4,5 millió forintot egyszerű kölcsönként kapta Veres Margittól (ez ugyanakkor ellentmond a képviselő akkori vagyonnyilatkozatainak).

Az üzleti kapcsolat azóta sem szakadt meg a város és K. Sándor között: a város képviselőtestülete 2016-ban 230 milliós hitel felvételéről határozott, hogy megvásárolja a Termál Hotel Balmaz Kft.-t, amelynek tulajdonosa a másodrendű vádlott volt. A vesztegetési ügyben 2017 októberében hozott ítéletet az eljáró Debreceni Törvényszék: Veres Margit hivatali vesztegetés miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, K. Sándor pedig egy év hat hónapot, négy évre felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős: az ügyész súlyosítás, illetve letöltendő börtönbüntetés kiszabása miatt jelentett be fellebbezést, az első-, illetve a másodrendű vádlott és védője ugyanakkor felmentésért fellebbezett.

Energia-rendszer

Több tízmilliárd forintot kereshettek a MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.) tulajdonosai az állami MVM és MVM Partner Zrt.-vel kötött szerződésének köszönhetően. 2011-ben megszűnt a hőt és áramot is előállító kapcsolt erőművek támogatása (KÁT-rendszer). Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel, hogy lehetővé tegye az árak alacsonyan tartását. Érdekesség, hogy csak a felszabadított gáztartalék közel felét értékesítette az MVM Partner Zrt. kereskedőknek, ennek nagy részét pedig a MET vásárolta meg. A kivett tartalék pótlására a kormány rendelete alapján az MVM Partner Zrt. számára ingyen állt rendelkezésre egy évig a Magyarországot Ausztriával összekötő gázvezeték, a HAG. (Normális esetben – az EU előírásainak megfelelően – a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek egymással). 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá a rendeletet, amely szerint az 585 millió köbméteres hiány pótlására aukció nélkül egy éven át 2,2 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra a HAG-on keresztül. A behozatalra felhatalmazott két cég az MVM gázkereskedelmi cége (MVM Partner) illetve az E.ON voltak, utóbbi gázüzletágát 2013-ban a magyar kormány felvásárolta, így 2013-tól az MVM Partner Zrt. volt az egyedüli kedvezményezett. A rendelet hatálya ugyan 2012-ben lejárt, de 2015-ig minden évben egy évvel meghosszabbításra került, és 2013-ban az MVM Partner kapacitását is növelték 2,9 milliárd köbméter/évre.
A MET szerepe a következő volt: a cég egy leányvállalata nyugaton megvásárolta a gázt, a világpiaci áraknak megfelelően az Oroszországból a hosszútávú szerződés alapján érkező gáz ára alatt. Ezt a határ osztrák oldalán eladta az MVM Partnernek, amely ingyen áthozta Magyarországra, majd minimális felárral visszaadta a MET-nek, amely azután szabadon értékesíthette az olcsó gázt. Az állam tehát a saját kárára hozott helyzetbe egy piaci szereplőt, amely a rendelkezésére bocsátott kapacitással képes volt a magyar szabadpiaci szegmens harmadát, majd 2013 után több, mint felét ellátni, így jelentős piaci pozíciókat alakítani ki. Ezzel a tranzitkapacitás nagyját le is kötötték, ami tovább nehezítette, hogy valódi verseny alakuljon ki a gázpiacon. Ráadásul a MET tulajdonosi háttere is nehezen volt átlátható: a MET 50 százalékban a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore cégháló állt. Ezen cégekben többek közt Nagy György, illetve a Videoton-tulajdonos Garancsi István és különböző 2017-es kivásárlásáig orosz vállalkozók is érdekeltek voltak, de feltűnnek még Csányi Sándorhoz és Hernádi Zsolthoz köthető szálak is. Feltehetően a MET-ügy eredménye, hogy az energiaszabályozás miatt 2015 márciusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Habár a HAG vezetéket már nem használhatják ingyen, azóta a MET Magyarország felvásárolta a Tigázt, emellett pedig kivásárolták a csődhelyzetben lévő Dunamenti Erőművet is.

A CRCB szerint a MET körüli ügyletek nem magyarázhatóak pusztán piaci logika szerint, a tanulmányuk erős korrupciót feltételez a történet mögött. Bár fennáll lehetősége, hogy a kormányzat egyszerűen rossz döntést hozott, amikor az MVM Partnerre bízta a HAG vezeték használatát, aminek – mint kiderült – se infrastruktúrája, se forrása nem volt, hogy végrehajtsa a rátestált feladatot. Legalább is ez volt a magyarázat a MET Zrt. gázbehozatalba történő bevonásának szükségességére. Emellett a fennmaradó HAG kapacitást többszörös áron szerezte meg a konkurencia, így a MET jelentős versenyelőnyhöz jutott a magyar piacon. Tóth Bertalan (MSZP) és mások ellen a MET személyiségi jogi pert indított a vállalat jó hírnevének megsértése miatt. A tárgyalásra beidézett MVMP és MET vezetők, illetve felelős miniszterek vagy nem tudtak semmit, vagy nem emlékeztek az ügy részleteire. Tóth a pert másodfokon megnyerte. Becslése szerint az állam 2011 és 2015 között 150 milliárd forintot bukott az ügy miatt, ezért 2015-ben hűtlen kezelésért feljelentést tett.

Kamupártok finanszírozása2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés az új kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós kockázatokra figyelmeztettek. A gyanú beigazolódott: a választásokon soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított “kamupárt” indult, akiknek valódi politikai céljaik nem voltak, csak a kampánytámogatásokat akarták megszerezni. Ezek a szabályozás visszásságait kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz. A 2014-es választásokon elindult kamupártok után nem tudta behajtani a NAV a mintegy 1,96 milliárd forint bírságot, és 2017 decemberében le is zárta az ügyeket. A pártok gyakran kevesebb szavazatot szereztek, mint ahány ajánlást összegyűjtöttek, és az elszámolásaikban is komoly visszásságok tárhatók fel. Az elszámolásokért ráadásul civileknek perre kellett mennie az Államkincstárral.

A 2018-as választásokon is változatlanul 27 egyéni jelölt elindításával 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. 53 jelöltig 149 millió forint jár a pártnak, 106 jelöltnél pedig máris 579 millió forint folyhat a párt kasszájába. 2017. novemberében azonban a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy annak a pártnak, amely 1 százalékot sem ér el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ám a törvénymódosítás sem tántorítja el a kamupártokat, 2018-ban több, mint 400 párt indul az áprilisi választásokon. Zuschlag János a 2018-as választásokra társával pártot alapított, viszont a jelöltek 500 aláírását nem valós kampánnyal, hanem egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából ellopott adatokkal akarták megszerezni. Zuschlag bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt előzetesbe került. Zuschlagot 2014-ben az Új Magyarország és az Új Dimenzió nevű kamupártokkal hozták hírbe. Az Új Magyarország Párt ügyében -mely a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót számolt el, de így is csak 1578 szavazatig jutott – jogerősen megszüntették a nyomozást, más pártok esetében azonban még folyik nyomozás.