Sötét ügyek a Fekete könyvben 4. rész

Közzétette:

A Lánchíd-palota
A Lánchíd budai hídfőjének tövében fekvő, reprezentatív Lánchíd Palota a rendszerváltás után hosszú ideig kihasználatlanul állt, végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították mintegy 6 milliárd forintból. A gazdasági válság hatására ismét megüresedett, tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért a CIB Bank cégétől, a Recovery Ingatlanhasznosító Kft.-től. Az épület terveik szerint 2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése és a szerződés megkötése ellenére sem költözött be.
2015-ben az állami tulajdonú bank új vezetése a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és polgári pert indított a pénzinténzet korábbi vezetői, többek közt Nátrán Roland volt vezérigazgató által megkötött ügylet ellen. Az Eximbank túlzónak tartja a szerződés szerinti 20 euró/nm-es bérleti díj, ám azt korábban több (többek közt a pénzintézet által felkért) ingatlanpiaci értékbecslés is megalapozottnak tartotta. 2016 novemberében elsőfokon a bíróság Nobiliséknek adott igazat, úgy találták, nincs szó feltűnő értékaránytalanságról, illetve a közpénzek hűtlen kezeléséről. Ezt követően az Eximbank fellebbezése nyomán Fővárosi Ítélőtábla a jóerkölcsbe ütközés tekintetében újabb bizonyítási eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket, de a bérleti díj nagyságát nem vitatta. 2017 januárjában egy másik eljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás indult a Lánchíd Palota bérletének ügyében Nobilis Kristóf és két másik társa ellen. A perrel az Eximbank azt akarta elérni, hogy Nobilis másfél milliárd forintot fizessen vissza és a bíróság érvénytelenítse a tíz évre kötött szerződést. A jelenleg is folyamatban lévő eljárások kulcsszereplője az Exim ügyvédje, Bártfai Beatrix, a kormányközeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja. Sajtóhírek szerint a perek hátterében befolyásos háttéremberek közötti küzdelmek és a “kegyvesztett” Nobilis kiszorításának kísérlete áll.

Kórházi gépek


2015-ben a magyar állam elindította a KEOP-5.6.0/E/15 – Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása nevű projektet, eleinte 9 milliárd forintos kerettel, ám az igények miatt ezt később bővítették. A palyazatok.gov.hu-n elérhető adatok alapján mintegy 81 intézmény pályázott kb. 41 milliárd forint értékben. A pályázatot alapvetően az elavult kórházi gépek fejlesztésére indították. A Gazdasági Versenyhivatal 2016 áprilisában indított eljárást, miután kartellgyanúsnak találták a pályázatok lebonyolítását. 21 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek nem mind vehettek részt a kartellben. Többen csak a pályázat elindítása miatt léphettek be a kórházi szektorba.

A GVH gyanúja szerint a kartellt dr. Maróth Gáspár és Harmat Sándor szervezte. Maróth kötődik a Fideszhez: az első kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001 között a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, 2001-2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt. Maróth a vizsgált időszakban az ügyben érintett VMD cégcsoport vezetője volt, amely több közbeszerzést is elnyert. Harmath a hírek szerint azzal házalt a cégeknél, hogy Zombor Gábor (volt egészségügyi államtitkár) bizalmasa illetve Orbán Viktor tanácsadója volt. A nyomozati anyagok szerint Harmath kereste meg a cégeket, hogy kössenek tanácsadói szerződést az ő tulajdonában álló (egy másik csalási ügyben is érintett) Chemium Kft.-vel, cserébe beveszi őket a kartellbe. Az ügyben közvetett tulajdonosként feltűnik még Homolya Róbert felesége is. Homolya kormányzati kinevezését egy másik ügyben már az OLAF is kifogásolta összeférhetetlenség miatt.

A kórházakat nagyon sürgették, hogy minél előbb írják ki a pályázatokat. 2015 augusztusában Zombor lemondott, értesülések szerint azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte kiszorítani az EMMI egészségügyi államtitkárságát a pénzosztásból. Az NFM minden vádat tagad, állításuk szerint nekik nem volt rálátásuk a szerződésekre, a kórházi közbeszerzésekhez az ÁEEK (kórházfelügyelő) engedélye kell, mely az EMMI fennhatósága alá tartozik. Az ügyre rálátó kórházi dolgozók viszont az NFM-et okolják a felelőtlen pénzszórásért. A CRCB korrupciókutató tanulmánya szerint az átlagosnál magasabb volt a korrupciós kockázat a pályázatban. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy számban, a pályázatok 79 százalékban folytatták le a tendereket verseny nélkül, amely az árak torzulását ereményezhette. Iparági üzletemberek szerint a túlárazott pályázatokból 20 százalékot kellett leadni a nyertes cégeknek, ezzel kb. 6.5 milliárd forint közpénz jutott magánzsebekbe. Emelett a tanulmány azt is kifogásolta, hogy 31 százalékban a pályázatok becsült értékét kifelejtették a ‘tudnivalók’ részből, ebből arra következtetnek, hogy nem csak az ajánlattevők, de az ajánlatkérők is tudhattak a kartellről. Habár az állami intézmények tagadják, hogy tudtak volna arról, hogy kartellezés folyik, nekik is fel kellett volna tűnjön a túlárazás, vagy az, hogy a nyertesek szabadon változtatják a leszállított gépeket, ha a pályázatban előírtakat nem tudják időben beszerezni.

Civil biztonság

Pintér Sándor belügyminiszter 2010 márciusában eladott cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) a választásokat követően számos állami vagy kormányközeli céggel és intézménnyel kötött szerződést gyanús körülmények között. A Terror Háza védelmének ellátására 2010-ben írt ki pályázatot az intézményt fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány. Az eljárásra két cég jelentkezett, a CBSZ és a T.O.M. Controll, utóbbi pályázatát

azonban érvénytelennek minősítették. Az újonnan kiírt eljárás hasonló eredménnyel zárult, végül a Közalapítvány elfogadta a CBSZ Zrt. 135 millió forintos ajánlatát, amely 30 millióval volt magasabb, mint az eredetileg a szolgáltatásra szánt összeg. A száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank megbízásából a CBSZ először 2,8 millió forintért, négy napra rá 660 ezer forintért, majd két hónap múlva ismét az eredeti áron vállalta el ugyanazt a munkát. A megbízások a rövid időtartamokra szóló kifizetések miatt sohasem érték el a 8 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.

A Magyar Villamos Művek zárt, meghívásos pályázatban választotta ki a CBSZ Zrt.-t, amely 2011 augusztusától őrzi a cég ingatlanait, mely szerződést később nem adta ki adatigénylőknek. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2011 elején három, a győztesnél olcsóbb ajánlatot tevő céget is kizárt abból a félmilliárd értékű vagyonvédelmi megbízásból, amelyet végül a CBSZ és a vele közösen pályázó Di-Sec Discrate Security Kft. nyert meg, a tervezettnél magasabb összegű ajánlattal. A BGYH szerint a három olcsóbb alapárral pályázó cég azért nem felelt meg, mert nem tudtak magyarázatot adni “kirívóan olcsó” ajánlataikra. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kiírt vagyonvédelmi megbízást két másik céggel összefogva nyerte el a Civil Biztonsági Szolgálat 2011 júniusában, szintén a legdrágább ajánlattal, 2011 novemberében pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. 120 millió forintos pályázatát nyerte el a CBSZ – egyedüli indulóként. A CBSZ és a hozzá köthető cégek azóta is számos közbeszerzést elnyertek. Bár Pintér Sándor 2010-től kezdve papíron nem kötődött a CBSZ-hez, annak anyavállalata, a Prostasia Zrt. (amely 2010-ben Pintértől megvásárolta a CBSZ-t) 2013-as tulajdonosváltásakor Tölgyesi Vilmoshoz és Szabó Péterhez került, akik számtalan szálon kapcsolódnak a belügyminiszterhez és családjához. 2017 őszén Pintér távozó rendészeti államtitkára, Tasnádi László is a CBSZ-nél helyezkedett el. Hasonlóan sikeres vagyonvédelmi cég az állami tendereken 2010 óta a Fideszhez köthető Valton-Sec Kft., mely a párt rendezvényeit is biztosította. A párttal való kapcsolatát a cég tulajdonosa el is ismerte.

BKIK
2016. tavaszi tisztújítását megelőzően komoly vádak hangzottak el a Budapesti Kereskedelmi- és Iparakamara (BKIK) vezetésével kapcsolatban. Az egyik tag szerint 2012. és 2016. között közel ötmilliárd forint tagdíjat nem fizettek be a szervezetnek, Szatmáry Kristóf elnök (a Fidesz képviselője és kereskedelempolitikusa) pedig semmit sem tett az összeg behajtásáért. Az ügyben

hűtlen kezelés miatt született feljelentés, erről a sajtóban nincs további információ. Részben ennek eredményeként a BKIK a 2015-ös évet 290 millió forintos veszteséggel zárta. Szatmáry édesanyja, Szatmáryné Jähl Angéla (akit 2010-ben jogerősen két év próbaidőre ítélték közokirat-hamisításért) több FB-tagság mellet a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöki tisztét töltötte be. Az ő élettársa, a szintén trafiktulajdonos Baranyi András Ákos pedig a BKIK belvárosi és észak-pesti hitelügyintéző szolgáltató irodájánál volt pozícióban. Szatmáry Kristóf testvére, Aranka az V. Kerületi tagszervezet elnökeként, az ő férje, Gősi Tamás pedig a XVI. Kerületi tagszervezet ügyintézőjeként vette ki a részét a BKIK munkájából. A fenti családtagok 2016-ban összesen 12 dohánybolt tulajdonosai is voltak.

Szatmáry Kristófot a 2016. márciusi tisztújításon leváltották, helyére Kiss Zoltánt, a BKIK gazdasági szolgáltatások tagozatának elnökségi tagját választották meg a kamara új vezetőjének. 2017 elejére kiderült, a Szatmáry-elnökség zűrös örökségén túl is komolyak a problémák a BKIK-nál. A könyvelés és számviteli rendszer áttekinthetetlen, ezért a ráfordítások és a bevételek nem a valós helyzetet tükrözik, egy belső vizsgálat pedig gyanús kifizetésekre, indokolatlanul drága utazásokra és a vezetők cégeinek helyzetbe hozására derített fényt. Az Iparkamarának például öt év alatt 230 millióért számviteli szolgáltatásokat nyújtó IG Loyal Consulting Kft. Kálix Gézához, a BKIK ellenőrző bizottságának elnökéhez kötődik, a 111 millió forintért szoftverfejlesztést végző Pont System Zrt. vezérigazgatója pedig Kovács László, a BKIK elnökségi tagja. Szintén szoftverfejlesztésre kapott 93 milliót Kott Zoltán BKIK elnökségi tag cége, a Company Hype Kft. Ezen túl a Napi.hu számolt be a BKIK és a Meló-Diák Universitas Iskolaszövetkezet személyi és pénzügyi összefonódásairól: utóbbi vezetőségében a BKIK több tisztségviselője is megtalálható volt, mégis több milliós megbízást kaptak a BKIK-tól.

A BKIK elnöksége 2017 márciusában lemondott, az ugyanabban a hónapban összehívott küldöttgyűlés pedig Krisán Lászlót választotta meg a szervezet új vezetőjének. A BKIK 2017. decemberi küldöttgyűlésére is felfokozott hangulatban került sor, a megelőző évek visszásságait és esetleges törvénytelenségeit, valamint a könyvelés teljes átláthatatlanságát ugyanis nem sikerült felgöngyölíteni, ám személyi változtatásokra végül nem került sor.

Horvát olaj-ügyek

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a MOL vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott offshore cégeken keresztül Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát. Sanadert egyszer már el is ítélték az ügyben – de 2015 novemberében szabadlábra került, miután eljárási hibák miatt érvénytelenítették a jogerős ítéletét –. A Mol és Hernádi Zsolt minden esetben visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, ezt akkor a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az a mai napig tart: a Zágráb megyei bíróság azt állítja, nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt 2015 novemberében Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását. Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben, mivel a magyar cég meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.


A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nemzetközi választottbíróság angol nyelven elérhető teljes ítéletét feldolgozó Heti Válasz azt állapította meg, hogy Horvátország lényegében koncepciós pert indított a legnagyobb magyar vállalat, illetve vezetője, Hernádi Zsolt ellen – úgymond a nemzeti érdekektől és pártpolitikai érdekektől vezéreltetve. A magyar kormány az ügyben kezdettől Hernádi mellé állt úgy az eljárás tekintetében, mint diplomáciai fronton. A Külügyminisztérium 2017 szeptemberben közölte, Magyarország nem támogatja Horvátország OECD csatlakozási kérelmét a Mol horvátországi beruházása körül kialakult helyzet, valamint a Mol vezetőjével szembeni horvát eljárás miatt. A negyedrészt állami tulajdonú Mol ma már szabadulna az INA-tól, amelyben 49,08 százalékos tulajdonrésze van és irányítói jogokkal rendelkezik.

Az Origo

2014 júniusában váratlanul felmondott az Origo vezetése a lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek. Sajtóhírek szerint ez Lázár János (akinek gyanús külföldi útjairól épp az Origo cikkezett) nyomására történt, aki túl ellenzékinek találta a lapot és a magyar és a német anyacég, a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom vezetővel egyeztetett a főszerkesztő kirúgásáról. A botrány kirobbanása után távozott a laptól a teljes politikai rovat és az újságírók egy jelentős része, valamint több vezető, a főszerkesztő-helyettes és az Origó-alapító György Péter is. A Sálingot menesztő Vaszily Miklós Origo-vezérigazgató is felállt, ő később az MTVA vezérigazgatója lett. A Telekom és Lázár János tagadta, hogy politikai nyomásra távolították el a főszerkesztőt. Ezt követően a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz kötődő Száraz István vezette New Wave Media vásárolta fel a lapot a Telekomtól az MNB-felügyelet alatt álló MKB-től kapott hitel segítségével. 2017-ben a New Wave-től Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám szerezte meg az Origot birtokló médiacéget. Az Origo eközben kormánypárt hangvételű portállá vált, ahová növekvő mértékben érkeztek a kormányzati tájékoztató kampányok költései. Matolcsy Ádám érkezte után egy hónappal a New Wave Mediát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 340 millió forinttal is megtámogatta a cég Email 2.0 fantázianevű projektjére, melynek racionalitását azóta többen bírálták.

Konzultációk

2016 januárjában az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentésére hivatkozva írta meg a HVG, hogy az EU által támogatott, a közbeszerzések ellenőrzésére adott uniós pénzek felhasználása során több bűncselekmény gyanúja merült fel. A HVG szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadói konzorciumot vizsgálta az OLAF, ahol fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant. A hatóság három szerződést vizsgált. Az elsőt, amely 960 millió forintról szólt, egy 2013. júliusit 265 millió forintról és a CEU Tender Kft.-vel és a Nagy és Pál ügyvédi irodával kötött NFÜ szerződést 1 milliárd forintért. Mindhármat szabálytalannak találták.

A Quality Control konzorcium nyerte meg 2011 szeptemberében az NFÜ – botrányos, nettó 2 milliárd forint keretösszegre hirdetett, azonban szerződéskötés nélkül végződött tanácsadói tendere utáni újabb – “csak” nettó 960 millió forint keretű közbeszerzését. A konzorcium feladata volt, hogy ellenőrizzék az EU-s pénzek elköltésének szabályosságát. A munkába további alvállalkozókat vontak be. A konzorciumot többek között a Dezső és Társa Kft., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, a CEU Tender Kft., az Okean Kft. és a Vépterv Kft. alkotta. Kardkovács Kolos az MNB-ben és alapítványaiban viselt számos tisztséget, az előző kormányok alatt is foglalkoztatott CEU Tender pedig a 420 milliárdos, gyanús közműtender tanácsadói közt is felbukkant. Miközben minden alvállalkozót, amely több mint 10 százalékban részt vesz, fel kellett volna tüntetni a pályázatokban, egy ilyen alvállalkozó sem volt feltüntetve. Ugyanakkor a Drehor Kft. összesen 166 millió forintot kapott, amely a teljes szerződés 17 százaléka. A Drehor Kft. alapvetően építőipari cégként indult, közbeszerzési referenciája nem volt, viszont az egyik alkalmazottjuk az NFÜ-főosztály korábbi helyettes vezetője volt. Az általuk bevont alvállalkozó (Bartus Kft) 2011-ben indult, és szintén nem rendelkezett közbeszerzési tapasztalattal, ugyanakkor 66 millió forintért szerződtek vele. Az OLAF jelentés szerint a Drehor Kft. készpénzben fizetett a törvényben megengedett 1.5 millió forintnál nagyobb tételeket. Emellett fiktív számlákat is találtak, valóságban teljesíthetetlen feltételekkel, egy esetben például napi 26 óra munka lett volna a kiszámlázott tétel. Szintén az NFÜ-s tanácsadótender egyik nyertese volt a Dezső és Társa-val együtt dolgozó Pacsika Ügyvédi Iroda. Az Origo korábbi cikkében azt írta, az iroda vezetője, Pacsika István régebben üzlettársa volt a közbeszerzési tanácsadással foglalkozó Euro-Procure Kft.-ben az NFÜ egyik elnökhelyettesének, Homolya Róbertnek.

Az OLAF az ügyben adócsalásról, hűtlen kezelésről, vesztegetésről, magánokirat-hamisításról, és passzív korrupcióról is megállapítást tett. Az ügyet a NAV-tól a Központi Nyomozó Főügyészség vette át, mely költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt jelenleg is nyomoz.

Budapest V. kerület: ingatlan ügyek

2006 és 2014 között tucatnyi ingatlanát adta el áron alul a Rogán Antal-vezette V. kerületi önkormányzat. Az ingatlanok egy része olyan emberekhez került, akik kötődnek vagy a kerület vezetéséhez vagy Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondhatók kormányközelinek, de alvilági kötődés is előfordult. A kerület vagyonának eltékozlása Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestersége idején is folytatódott. 2007-től évente több tucat ingatlant értékesített az önkormányzat akár 30 százalékos kedvezménnyel a bérlőknek, többnyire az ő kezdeményezésükre. A tranzakció sok esetben vitatható megalapozottságú értékbecslések alapján történt. Hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást a Rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva szüntette meg, mivel szerintük az ingatlanok értékesítésére és a bérlői kedvezményre azért volt lehetőség, mert

a megfelelő jogszabályok, önkormányzati rendeletek azt lehetővé tették. A nyomozók nem találták gyanúsnak, hogy az önkormányzat értelmezése szerint a bérlőknek adható kedvezmény „nem az aktuális bérlőhöz, hanem az ingatlanhoz tartozik”, tehát automatikusan járt minden olyan ingatlanra, amely korábban bérlemény volt. Így nem írtak ki pályázatot, hanem értékbecslés után kedvezményesen értékesítették az ingatlant a bérlőnek. Ezt a gyakorlatot a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2006 decemberében törvénysértőnek találta, de az önkormányzat semmit sem tett 2010. március 11-ig, amikor Rogán Antal az elidegenítési rendelet módosítását terjesztette elő, ebben azonban pont megerősítették azt, hogy ha a bérlő kezdeményezi az ingatlan megvételét, akkor nem kell versenytárgyalást tartani. Ezzel a kerület megkönnyítette az elidegenítést lehetővé téve a szabályok kijátszását.

2013 szeptemberében a Papnövelde utcában, ck, az önkormányzat 180 ezer forintos négyzetméterenkénti áron adott túl a 341 nm-es irodán. Az Emeletesház Ingatlanforgalmazó Kft. az egykori Úttörő Áruház egy részét 300 millió forintért vásárolta meg az V. Kerületi Önkormányzattól 215 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. Rogán bizalmasa, Kertész Balázs, aki vezette az V. kerületi önkormányzat az eladásokban illetékes jogi bizottságát is, a 90 százalékos tulajdonában lévő Monavis Consulting Kft.-n keresztül egy 245 m2-es, ötszobás ingatlanra tett szert. Ez 2011-ig az V. kerületi önkormányzat tulajdonában volt. A 2008-ban 52 millió forint értékűre becsült ingatlant, 2010 októberében, egy hónappal a Monavis cégbejegyzése után átminősítették lakássá, és 2011 novemberében az önkormányzat 44 millió forintért adta el dr. Fürstner József fogorvosnak, aki azt később a Monavis-ba apportálta. 2012-ben Rogán Antal “feltalálótársának”, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának, Csík Balázsnak előlegezett meg egy 82 nm-es V. kerületi lakást a Belvárosban. Rogán 2017-es vagyonnyilatkozata szerint a szabadalmáért nagy összegű bevételt szerzett a Hunguardtól. Ugyanitt, a Királyi Pál utca 18-ban vett önkormányzati lakást Prónay-Zakar Gina, Belváros-Lipótváros önkormányzatának korábbi sajtószóvivője.
Habony Árpád rokonai, a Szetlik-család korábban több más ingatlanügyben is érdekelt volt a kerületben. Az Átlátszó tárta fel, hogy Szetlikékhez hasonló módon jutott ingatlanokhoz a kerületben a Pintér Sándorhoz köthető Rack László is. A Szetlik-féle Classic Immo Kft. dokumentáltan jóval a piaci ár alatt juthatott hozzá egy 212 nm-es belvárosi ingatlanhoz. A Károly körúti helyiséget az önkormányzat 2011 októberében adta bérbe a Komondor Holding Zrt. tulajdonában álló Classic Immo-nak. A Komondor Zrt. vezérigazgatója Pápa Marianne, aki sajtóhírek szerint ekkor Portik Tamás élettársa és Habony Árpád nagynénje. 2011 decemberében a Belváros jelentős bérlői kedvezménnyel, 52 millió forintért adta el az ingatlant, amit a cég nem sokkal később 102 millió forintért adott tovább. Az önkormányzat 2012 végén vizsgálatot folytatott az ügyben, amely törvénytelenséget nem talált. Rogán ezután kezdeményezte a jegyző, Rónaszéki László felmentését. Az új jegyző az a Dr. Sélley Zoltán lett, aki a kerületi vagyonkezelő igazgatójaként előkészítette az ingatlan eladását. Rónaszékire azóta egy másik, vesztegetési ügyben – nem jogerősen – egymillió forintos büntetést szabtak ki. A Mérleg utca 9. szám alatti harmadik emeleti háromszobás lakást 2015. Januárjában szerezte meg 27 milliós önkormányzati kölcsönnel Nagy Ádám élettársa. Nagy volt Rogán személyi titkára, gyermekének keresztapja.

Az önkormányzat által felújított Szerb utca 9-ben vásárolt lakást Szentgyörgyvölgyi Péter a kerület korábbi alpolgármestere, 2014 után polgármestere. Itt bérel lakást a Habony-közeli Halkó Gabriella is, továbbá az önkormányzat egy jelenlegi és egy volt munkatársa. Szentgyörgyvölgyi a 110 nm-es ingatlant bő 19 millió forintért vásárolta meg, a bérlőknek járó 25 százalékos kedvezménnyel – jóval a piaci ár alatt. Szentgyörgyvölgyi végül úgy döntött, visszaadja a lakást. Helyi képviselők, így az MSZP-s Pásztor Tibor is lakáshoz jutott a kerületben. A 2014-es választásokat követően is derültek ki a korábbihoz hasonló esetek, az V. kerületi képviselőtestület ezt követően is több esetben zárt ülésen döntött kedvezményes ingatlaneladásokról. A bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel adtak el több Mérleg utcai és Október 6. utcai ingatlant a Szivek Norberthez köthető Spielberg Kft.-nek. Egy 2015-ben beadott adatigénylés nyomán, kúriai döntés és hosszas huzavonát követően 2018 februárjában nyilvánosságra kerültek az V. kerület ingatlangazdálkodási adatai (2006-2016).

Cityposter

2015. szeptember 30-án a főváros rendkívüli felmondással megszüntette a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó MAHIR Cityposter Kft.-vel kötött szerződését. A beterjesztő, Kocsis Máté szerint „jó erkölcsbe ütköző” a még 2006-ban kötött kontraktus, amivel gyakorlatilag monopolhelyzetbe került a MAHIR 25 évre, mivel az egyes hirdetőoszlopok 50 méteres körzetében megtiltotta a további reklám lehetőségét. A szerződés nyomán a MAHIR Cityposter Kft. 761 darab hirdetőoszlopot állíthatott fel, melyek karbantartását és üzemeltetését is vállalta. Az ügyet senki sem háborgatta kilenc éven át. 2006-ban ugyanis egy baloldalhoz és egy jobboldalhoz sorolt reklámcég kapott kedvező feltételekkel plakáthelyeket: miközben a MAHIR az Orbán-Simicska konfliktust követően kegyvesztett lett, az Intermédia Kft.-vel (jogutódja a JCD Zrt.) kötött hasonló kontraktust változatlanul fenntartották. A Simicskával kitört konfliktus nyomán a főváros májusban átfogó ellenőrzést rendelt el az utcabútor-szerződésekkel kapcsolatban, mely során a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) talált hiányosságot a JCD utasváró pavilonjainál és a MAHIR-oszlopokon. A Fővárosi Közgyűlésnek ennek nyomán élt végül a rendkívüli felmondással a MAHIR felé. Az ügyben a PM már 2013-ban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, a felmondást követően pedig a Demokratikus Koalíció budapesti szervezete tett rendőrségi feljelentést amiatt, hogy a Fidesz a piaci ár alatt hirdethetett Mahir Cityposternél, melynek hirdetőoszlopain 2010-14 között kizárólag a Fidesz jelenthetett meg politikai hirdetéseket. A Főváros rendelete szerint Simicskának 2015. december 31-ig el kellett volna bontania a hirdetőoszlopait, viszont az oligarcha ennek nem tett eleget. A Főváros saját cégével már január 2-án elkezdte lebontani ezeket, mire Simicska örző-védő céggel őriztette az oszlopokat, majd a lebontottakat is visszahelyezte. Időközben a Mahir bíróságon támadta meg a Főváros határozatát, egy döntés szerint a Budapest Közút Zrt. nem bonthatja el Simicska oszlopait. A bíróság végül elsőfokon is kimondta, hogy “a felmondás hatálytalan, a főváros által hivatkozott okok megalapozatlanok és az eredeti szerződés továbbra is érvényes”, illetve fellebbezés esetén a másodfokú ítéletig az oszlopokat nem lehet elmozdítani. A per másodfokon Debrecenben folytatódik

M4

2013. novemberében kezdődött el az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti 29 kilométeres szakaszának felújítása, amely körülbelül 3,8 milliárd forint/kilométeres költségével már ekkor messze túlárazottnak tűnt. A magas árakat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium többek között a projekthez felhasználható uniós források közelgő lehívási határidejével, illetve az ebből adódó sürgősséggel magyarázta. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forint értékben az egyes szakaszok építésére az alábbiak szerint:

46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky

2,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd

31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.


Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015. márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú. Az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítették a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt.-t., és ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt. A szerződések kartellgyanúra való hivatkozással történő felbontását a Közgép még 2015-ben megtámadta. A munkálatok leállítása mögött vélhetően Orbán Viktor és Simicska Lajos (Közgép) konfliktusa állhatott. Az ügy végére 2017. decemberében került pont, amikor a kormány peren kívüli megállapodást kötött az érintett cégekkel, és megtérítette számukra a már elvégzett munkák és beszerzett anyagok költségét 45 milliárd forint értékben.

A projekt befejezésére (amely akkor már nem a közel 70 százalékban elkészült M4-szakasz építését, hanem autóút létesítését takarta) 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel együttműködésben 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint a Duna Aszfalt konzorciuma, ennek ellenére a közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, míg az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám jogorvoslati kérelmüket a testület 2017 februárjában elutasította.

Spéder Zoltán esete

Az irányított, haveri kapitalizmus egyik látványos példája volt Spéder Zoltán 2010 utáni felemelkedése és bukása. Az OTP-ből, Csányi Sándor mellől induló bankár-üzletember, Spéder 2016 nyarán megvált cégbirodalmának nagyobb részétől, amit a kormányzattal (a Fidesz alapítóival) való jó kapcsolatainak köszönhetően építhetett ki 2010 után. Lázár János többször nyíltan barátjának nevezte Spédert, aki a magyar pénzügyi szektorban állami hátszéllel szerzett befolyást, de érdekeltségeit kiterjesztette a közműszektorra és a Magyar Postára is, valamint a sajtóban is jelentős pozíciókat épített ki (CEMP). A takarékbankok átalakítását is ő vezényelte. Orbán Viktor már 2016 elején üzent az FHB-nak egyes neki nem tetsző üzletei miatt, majd nyáron indult teljes lejárató hadjárat a kormánypárti médiában. Spéder felemelkedését egyesek szerint olyan befolyásos szereplők gátolhatták meg, mint Csányi, Matolcsy és Demján Sándor.

Spéder 2016. augusztus vége után kapitulált: megvált ingatlan, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől – többek közt az FHB Banktól, embereit kiszorították a Magyar Posta és takarékszövetkezetek vezetéséből, később megvált a CEMP médiaportfoliójának bizonyos elemeitől is. Ezzel párhuzamosan a miniszteri portfóliókban is változás történt: Lázártól az OTP és Mol vezetőivel jó viszonyt ápoló Seszták Miklóshoz (NFM) kerültek a takarékszövetkezetek, a posta és a közműholding.
2016-ban öt ügyben nyomoztak Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen: többek közt az FHB rejtélyes kötvénykibocsátása (bennfentes kereskedelem) és a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében, valamint milliárdos hűtlen kezelés miatt. Polt Péter arról is beszámolt, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de eljárást folytat a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is a nem FHB-s Spéder-érdekeltségeknél. A nyomozást többször meghosszabbították, legutoljára 2018 januárjában. A takarékszövetkezetek vitatható politikai kontroll alá vonása Spéder távozása után is folytatódott és tulajdonképp le is zajlott.