Sötét ügyek a Fekete könyvben 5. rész

Közzétette:

Elios
Az Elios Innovatív Zrt. 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben. 2010-től a Közgépen keresztül az akkori kormánypárti oligarcha, Simicska Lajos is jelen volt tulajdonosként a cégben, amiből két évvel később kiszállt – nyereséges céget hagyva hátra, osztalék kivétele nélkül. 2014-ben, amikor Tiborcz István 50 százalékos tulajdonra tett szert az vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származott, főtevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgálta az Eliosnak, 2010 márciusában nyerte el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen az akkor még ES Holding Zrt. névre hallgató Elios. A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonos. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat finanszírozó KEOP 5.5.0/A/12 és KEOP 5.5.0/K/14 programokat, amiket iparági források szerint az Eliosra “írtak ki”. Tiborcz 2015 áprilisában kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres West Hungária Bau Kft.-nek adta el.

2018 januárjában nyilvánosságra került az OLAF (a magyar rendőrségénél jóval mélyrehatóbb) vizsgálata, mely az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az Elios Innovatív Zrt. által elnyert tenderek kapcsán. Az OLAF közbeszerzési szabálytalanságok sorát állapította meg, az eljárások manipulálása, a résztvevők

közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepel a jelentésben. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint az OLAF 35 település Eliosos szerződéseit vizsgálta és a visszaélésekben mindegyiket érintettnek találta, 17 település esetében azt állapította meg: szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Az OLAF jelentése azt a gyanút is megerősíti, hogy már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei a közvilágítási pályázatokat.

A külsős tanácsadó cégek fontos szerepet tölthettek be a csalások szervezésében: az általuk írt tanulmányok alapján dőlt el, mennyi pénzből újíthatják fel a közvilágítást, azaz mennyit fizetnek majd a győztesnek. Azoknak a városoknak a többségében, ahol később az Eliost bízták meg a kivitelezéssel ez a szakértő (előkészítésben vagy projektmenedzserként) 22-szer a Sistrade, 13-szor a Tender-Network volt, de felbukkant a szintén Hamar Endréhez köthető az Eupro Projektmenedzsment Kft.is. Sokszor a riválisokat is összefüggésbe lehet hozni az Eliossal: az INS Energia Kft.(független auditor) szolnoki városvezetésnek tett ajánlatát az Elios egyik vezetője, Mancz Ivette, és a Sistrade ügyvezetője, Puskás András írta. 22 Elios-projektnél bukkan fel az SMHV Energetika Kft. is, leginkább a Tiborcz vezette cég alvállalkozójaként, de volt, hogy versenytársaként. Az OLAF jelentése szerint volt, hogy az SMHV és két másik cég ajánlatát is ugyanazon a számítógépen írták. Ezenkívül az OLAF-jelentés megemlíti a Tungsram-Schréder Zrt.-t, amely eleinte vetélytársa, majd rendszeres beszállítója volt az Eliosnak, akinek a versenytársainál olcsóbban szállított. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója 2017. december 22 . napján kelt ajánlásában arra tett javaslatot, hogy a magyar ügyészség indítson büntetőeljárást az Elios Zrt. által megvalósított közvilágítási projektek kapcsán, melynek nyomán költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2018. január 22-én (újból) elrendelték a nyomozást. Ezt (a korábbi eredménytelenül zárult nyomozás után újból) a Nyomozó Iroda folytatja 33/2018 bü. számon.

Felcsúti Puskás Akadémia

A kormányzat igen kedvező feltételeket teremtett az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára idegenforgalmi és sport-infrastruktúrája fejlesztéséhez. Orbán nem csak alapítója a FUNA-nak: összesen 5035 nm-nyi, közös tulajdonban lévő, belterületi földjeit 50 évre ingyenes használatra át is engedte az Alapítványnak, melynek létesítményeit maga is gyakran használja. A miniszterelnök 1800 lelkes szülőfalu fejlesztéseit ért bírálatokat a kormányzat Orbán Viktort ért politikai bírálatokként hárítja el. A faluban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata 2014-ben kapott egy 3,8 milliárdos, 3500 fős stadiont, mely néhány méterre van Orbán házától. A forrást a FUNA egyelőre ismeretlen cégek által a 2011-ben bevezetett TAO-rendszerben felajánlott társasági adója biztosította, mely a kormányzat szerint ugyan nem közpénz, de ennek bírósági ítéletek ellentmondanak. A FUNA minden más sportszervezetnél több TAO-felajánlást kapott, összesen több, mint 14 milliárd forintot, 2017-ben minden eddiginél többet. Noha a TAO-rendszer bevezetésekor az utánpótlás- és tömegsport támogatását hangsúlyozták, Felcsúton a TAO-ból

Makovecz-stílusú kazánház”, parkok és utak, ifjúsági szálláshely és konferenciaközpont is épült. A TAO-rendszert 2017 nyarán egy törvénymódosítással a felcsúti igényeknek megfelelően változtatták meg.

2015-ben a kormány egy célzott pályázattal 600 millió forint EU-s támogatást adott a FUNA-nak a felcsúti kisvasút építésére, amit kiemelt beruházássá nyilvánítottak. Korábban a sajtó arról írt, a tervek irreálisan magas, napi 7,5 ezres utassal számolnak, de a nyilvánosságra hozott iratokból évi 10000-es utasszám derült ki. A kisvasút kihasználtsága így sem magas: 2017 júliusáig 53 olyan nap volt, amikor egy utasa sem volt a kisvasútnak. A pályázatot egyetlen pályázóként az ötletgazda Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte meg 2015 elején, a kivitelező a Swietesky Vasúttechnika lett, ahol ekkor ügyvezető volt Mészáros későbbi veje, Homlok Zsolt. Alvállalkozóként dolgozott a projekten a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. is, míg a projektmenedzsmentet a Mészáros által elnyert tendereken gyakran közreműködő Provital Zrt. az Aditus Zrt.-vel látta el. A tervezett átadás fél évet csúszott 2016 tavaszára. 2017. szeptemberében az Átlátszó hozzájutott a projekt dokumentumaihoz. 2017 szeptemberében az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága több EU támogatott projekt mellett meglátogatta a felcsúti kisvasutat is, habár ez ellen eleinte hevesen tiltakozott a kormányzat.

Költözés a Várba

Sokak szerint felesleges presztízsberuházás, ráadásul nemcsak, hogy közlekedési szempontból nem praktikus, de építészeti és örökségvédelmi szempontból is vitatható a minisztériumok Budai Várba költöztetése. A kormány a 2014-es választások utáni első, júniusi ülése után jelentette be: a Budai várba, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök hivatala. A Magyar Közlöny még az év szeptemberében közölte a kormányrendeletet, mely szerint nemzetbiztonsági érdekből a projekt egyes beszerzései minősítettek, azaz a köz számára nem megismerhetőek. 2015 novemberében adták közzé, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv részeként a Miniszterelnökséget a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium (BM/NGM) is követi a Várnegyedbe.

A Hauszmann-terv (amelyet miniszteri biztosként 2016 májusáig L. Simon László felügyelt) az eredeti tervek szerint 200 milliárd forintból biztosította volna

az intézmények átköltöztetése mellett – a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, az egykori lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs munkákat. A tervet felügyelő Hauszmann-bizottság két lemondott tagja szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a beruházás végső összege ezermilliárdos nagyságrendű lesz. A terv megvalósítása 2016 májusában, a lovarda alapkövének letételével kezdődött meg, az épület felújítási munkálataira kiírt közel 3,5 milliárdos közbeszerzést a Várkert Bazáron is dolgozó West Bau Hungária Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el. 2016 decemberében a Középülettervező Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzésen nyert

628 millió forintot a BM épületének tervezésére, az Úri utca 45 alatti ingatlant pedig közel egymilliárdért vásárolta meg az állam. 2017 áprilisában újabb 10 milliárdot csoportosított át a kormány a projektre, decemberben pedig további két milliárdot. 2018 februárjában derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35-38 milliárd forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani.

A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt olyan, már régóta a Várban működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, de felháborodást okozott a Miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is. Kritizálták a Miniszterelnökség egymilliárdos műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár János ismerőséhez köthető galériától. A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani. A Várban az MNB alapítványai is vásároltak értékes ingatlanokat, amelyek költséges átalakítása már megkezdődött.

Vízmű-tender

Súlyos szabálytalanságok történhettek a Magyarország történetének egyik legnagyobb értékű tenderén, a 420 milliárd forintos összértékű víziközmű építési keretközbeszerzésen, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon. A tender a legnagyobb magyarországi, uniós forrásból (KEHOP) finanszírozott, négyéves infrastruktúrafejlesztési program a 2014-2020-as periódusban, melyet a Nemzeti Fejlesztési Programiroda írt ki. A tavaly októberi eredményhirdetésen kiderült, számos klientúracég bekerült a kivételezetti körbe, akik közül régiónkénti “megversenyeztetéssel” kiválasztják az egyes projektek kivitelezőit. A gigatender győztesei: Észak-magyarországi régió: Hódút Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., M-E 2020 Konzorcium (Mészáros és Mészáros Kft., EuroAszfalt Kft.), Északkelet-magyarországi régió: Colas Alterra Zrt., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Kft., Betonútépítő Zrt.), Közép- és kelet-magyarországi régió: Magyar Vakond Kft., Magyar Bau Holding Zrt., SV KEHOP 2 Konzorcium (SADE-Magyarország Kft., Veolia Magyarország Zrt., A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.), Nyugat- és dél-dunántúli régió: Szabadics Zrt., Magyar Bau Holding Zrt., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Kft., Betonútépítő Zrt.), A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.). A négyéves, nagy összegű keretszerződés korlátozza a versenyt és jelentős kartellveszélyt hordoz a régiókra kiválasztott 4-4 kivitelező között. A tender lebonyolításában részt vevő tanácsadócégek között Mészárossal és Tiborczcal összefüggésbe hozható, valamint OLAF-vizsgálatban érintett cég (Provital Zrt., CUE-Tender Zrt.) is található. Az 5 milliárdos tanácsadói megbízásokat erősen túlárazhatták, az uniós auditorok ezért 100 százalékos korrekciót javasoltak a tanácsadói tender vonatkozásában.

A tendert kezdettől fogva vizsgálta az Európai Bizottság és az OLAF. Az Európai Bizottság ellenőrei szerint 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint, mert nem teljesítették pontosan a mintafeladatot. A kizárásuk elmulasztása törvénysértés. A 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, így a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. A bizottsági audit jelentéstervezetét nyáron megkapta a kormány is. A szabálytalanságokat nyomán várhatóan az uniós támogatás egy részét vissza kell majd fizetni, ennek ellenére a keretszerződés lehívása jelenleg is zajlik. Felvetődhet a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A Fővárosi Főügyészség viszont nem nyomoz az ügyben, szerintük nincs bűncselekményre utaló jel.

GINOP

2017 végén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos keretből 1500-2000 milliárdról született pozitív támogatói döntés, amelyből politikaközeli vállalkozások is profitáltak. Az uniós költségvetési ciklus magyar költéseire általában jellemző, vitatható gyakorlat itt is tetten érhető: az elnyert összegek több, mint 15 százalékáért nem is versenyezhettek magyar vállalkozók, az előre meghatározott (állami) nyertesnek lett kiírva (pl. 40 milliárdos kastélyprogram-pályázatok a botrányos Budavári Ingatlanfejlesztő Nkft. konzorciumának). Kritikusabb azonban a kutatásra, innovációra adott vissza nem térítendő pályázatok felhasználása, ahol a közbeszerzési szakértők szerint gyakran lejt a pálya, sokan próbálják fantomberuházásokkal megkaparintani a forrásokat.


2,5 milliárd forintot kapott például a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, amelynek az a Balázs Ákos az elnöke, aki a debreceni Fidesz frakcióvezetője is, de rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. is. Egy, korábban félmilliárd forint uniós forrás vitatható felhasználása miatt az OLAF által is vizsgált cég is nyert 149,6 millió forintot a GINOP-ból munkahelyteremtésre. A Garancsi-közeli cégek a GINOP-ban is megjelentek, sőt Garancsi ESMA-ja is elnyert egy kétszázmilliós támogatást. A Work-Metall Trans Kft úgy nyert 921 millió forintot, hogy tevékenységi profilja szerint semmilyen informatikai tapasztalattal nem rendelkezik, ugyanígy a főként kereskedelmi tevékenységet végző KM-Trans Kft. is 788 millió forint támogatáshoz, a korábbi átlagosan 8 millió forintos árbevétele sokszorosához jutott, ami azt mutatja: a pályázati rendszerrel komoly gondok vannak, és ezen a siettetett forráslehívás sem segít. A GINOP 2016-os auditja után hosszas alkudozás és a rendszer korrigálása szükségeltetett a magyar fél részéről a program felfüggesztésének elkerüléséhez.

EMIR- rendszer

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2017. május 14-én. Ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie (a négyes metró ügye után). Ennek oka, hogy az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött

szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft.-nak a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon ítélték oda annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forint uniós forrást kezelt” – fogalmaztak.


Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc felesége – 2002-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig – írta az ügy kapcsán az Origo. Dobrev alá tartozott a monitoring módszertani főosztály, amely az EMIR-rendszert gondozta. Az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse Dobrev Klára volt. Az Origo szerint Dobrev „meghatározó szerepet játszott” az EMIR ügyében és a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások megkötésében. A visszafizetendő összeg azért tizennyolcmilliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A társaság többségi tulajdonosa és ügyvezetője Komáromi András volt, aki a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál. A magyar állam 2014 végén, „hogy orvosolni tudja a mulasztást”, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit. A cég eladása érdekében az állam komoly nyomást gyakorolt a tulajdonosokra – ez összefüggésben lehetett azzal, hogy Komáromi a tranzakció másnapján elhunyt. A társaság jogutódjának 600 milliós (Új Világ Kft.) adósságát a Miniszterelnökség 2017-ben elengedte.


Az NFÜ egykori elnökhelyettese, Heil Péter szerint a rendszert eddig 9 audit vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Szerinte nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felmerült, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. A rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek, az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget – derült ki a Népszava összeállításából. Az EMIR-ügyben jelenleg folyik a nyomozás.

Földosztás

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori parlamenti államtitkára 2012 januárjában lemondott posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy a társadalom túlnyomó többsége által támogatott és a kormánypártok által a kampányban ígért (kisbirtokos-párti) programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, “maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre”. Ángyán szerint “az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig”. A folyamattal kapcsolatban később maga Ángyán és a sajtó számos visszaélést és gyanús összefonódást tárt fel. Az új gazdák földszerzése együtt járt a régóta gazdálkodók ellehetetlenülésével. A földtörvény 2011-es módosításával megszűnt az a szabály, hogy a korábbi bérlőnek a szerződés lejárta után elő-haszonbérleti joga van az állami tulajdonú földekre, ekkor a Nemzeti Földalapkezelő 65 ezer hektár lejáró földbérletet pályáztatott meg. Eredetileg 300 hektár lett volna a felső területhatár, ezt azonban végül (a hírek szerint a nagybirtokos lobbi hatására) 1200-ra emelték, a kiírást tehát úgy alakították, hogy a nagyobb birtokon gazdálkodóknak kedvezzen, de sok pénzügyi befektető is felbukkant a pályázatokon strómanokon keresztül, akiket a termelés helyett a földalapú támogatások megszerzése mozgatott. A szabályozás számos kiskaput nyitott: az adott földterületet csak 20 km-es körzetben lakó gazdák vásárolhatják meg, a helyben lakás feltétele ugyanakkor a termelő szervezetek résztulajdonosaira nem vonatkozott. A döntéshozatalban összeférhetetlenség gyanúja is felmerült. A földbérleti pályázatok és a bírálók személye csak hosszú pereskedés után került nyilvánosságra

A földpályázatok egyik legvitatottabb helyszíne Fejér megye, Felcsút környéke volt: Lévai Anikónak itt közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által elnyert állami földbérletek ölelnek körül. Mészáros csillaga ekkor kezdett felemelkedni: cége, a Búzakalász 66 Kft. közel ezer hektárt vitt el a meghirdetett állami földterületekből. Mészáros több esetben szubjektív bírálati pontokkal nyert. Fejér megyében Tiborcz István testvére is nyert földeket. Jelentős koncentráció alakult ki Borsod megyében is: itt egy, a Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő, közel ötezer hektáros területet is pályáztattak. Földet nyert a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland közvetlen munkatársa, de a pályázatokra befolyása lehetett Tállai Andrásnak is – utóbbit Ángyán 2018-as jelentése is megerősítette. Borsodban nyert földeket Ángyán utódának, Budai Gyulának egy rokona is. A Szolnok melletti Tiszaigaron az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő volt párizsi magyar nagykövet, Kékessy Dezső családja szerzett (újbóli bérbeadás helyett) földeket. Nemcsak rokonok és strómanok, de a kormánypárti nagyvállalkozók és politikusok is földhöz jutottak: a később a földbérleteinek megdrágításán keresztül is támadott Simicska és Nyerges Zsolt mellett 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A legnagyobb botrány talán a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti pályázatait övezte, ahol a KEHI vizsgálata után bérleti szerződéseket bontottak fel. A négy és fél millió hektár termőföldhöz képest a 65 ezer hektár állami terület elenyésző nagyságrend, 2015-ben és 2016-ban azonban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon, ami tovább erősítette az ekkor megjelenő tendenciákat.

Takarékszövetkezetek

A takarékszövetkezeti szektor átalakítását a 2013. évi CXXXV. tv. alapozta meg. A törvény preambuluma értelmében a szektor átalakítására azért volt szükség, mert annak “tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes”. E problémák orvoslása érdekében a takarékszövetkezeti törvény a szövetkezetek további működésének feltételéül szabta az ún. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetébe (SzHISz) történő belépést. Vagyis a takarékszövetkezetek eredetileg szerződéses integrációja helyébe kényszerintegráció lépett. A SzHISz központi szereplője a Takarékbank lett, melyben a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelés révén többségi tulajdont szerzett. A tranzakciót üzleti titoknak nyilvánították, ezért nem tudható, hogy a két állami befektető mennyi közpénzt költött a Takarékbank többségi tulajdonának megszerzésére – sajtóhírek szerint mintegy 4-5 milliárd forintot tett ki az ügylet. Ezután nemzetközi pályázaton értékesítette a Takarékbank többségi, állami részvénypakettjét, amit a Magyar Takarék Zrt. mintegy kilenc milliárd forintért szerzett meg, melynek tulajdonosai között megtalálható a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank mellett a Magyar Fejlesztési Bank is. Ugyan a Takarékbank-részvényeket az állam kétszer annyiért értékesítette, mint amennyiért korábban megszerezte, de mivel az MFB a Magyar Takarék Zrt.-ben is rendelkezett tulajdonosi érdekeltséggel, kérdéses, hogy az így nyújtott egyfajta eladói kölcsön (vendor loan) mennyivel rontotta a tranzakció tényleges egyenlegét. A privatizáció nemzetstratégiai jelentőségű ügyletként mentesült a Versenyhivatal kartelleljárása alól.

A Takarékszövetkezeti Szövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be, azt sérelmezve, hogy az állam törvényi eszközökkel kiszorította őket a Takarékbankból, amivel megsértette a tulajdonhoz fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság a 20/2014 (VII. 2.) AB határozatban (Bragyova és Kiss bírák különvéleményével) azt állapította meg, hogy „összességében és széles összefüggés-rendszerbe” helyezve a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak és vállalkozási szabadságának a korlátozása okául felhívott „közérdekre hivatkozás megalapozott” volt. Demján Sándor, a Bankszövetség és másoknbírálták a szövetkezeti integrációt, megkérdőjelezve az azt vezető FHB-Takarékbank-bankcsoport alkalmasságát. Demján konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszélt, és azt állította, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a szektor erőforrásait. A Takarékbank szerint teljesültek az integráció céljai, “a szektort sikerült megtisztítani a “Demján-féle” OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől és a felelőtlen takarékoktól. 2016 júniusában Orbán Viktor személyesen lépett fel az ügyben és Demján kérésének megfelelően, az átalakítás irányítására kormánybiztost nevezett ki, miközben Spéder ellen lejáratókampány indult a kormánypárti sajtóban. Demján később azt állította: ha nem lép közbe, Spéder további 80-100 milliárdot vont volna ki a szövetkezetekből. A szakítás hatására személycserékre is sor került az integrációs folyamat intézményeiben, ahol addig számos Spéder-közeli bankár ült. Spéder 2016. októberében eladta FHB-részesedését, és lemondott a vállalat irányításáról 7,5 milliárd forintért. Jelenleg több nyomozás is folyik az FHB ügyben, így azzal kapcsolatban is, hogyan szerzett az FHB befolyást a Magyar Postánál. Az Szhitv. 2016-os törvénymódosításával megerősítették a takarékszövetkezeti integráció informatikai lábát, melynek fő megvalósítója a Takarékinfó Zrt., mely több mint 11 milliárd forint hitelt kapott, döntően a Takarékbanktól. A fejlesztés során a hardvert a T-Systems szállította 7-8 milliárd forintért. Az integráció során átalakulóban lévő szövetkezeti szektor fokozatosan Mészáros és köre közelébe sodródott. A titkos alapokat menedzselő Konzum Befektetési Alapkezelő átvette az FHB-csoporthoz tartozó, összesen 470 milliárd forintnyi vagyont forgató Diófa Alapkezelő 12 milliárd forintos nettó eszközértékű ingatlanalapjának menedzselését.

Budapest-Belgrád vasút

A Budapest–Belgrád vasútfejlesztési projekt célja a Kormányzat kommunikációja alapján a COSCO kínai társaság által üzemeltetett Pireuszi kikötő és az EU keleti része közötti kapcsolat kialakítása, mely erősítené Magyarország tranzitpozícióját. A teljes projekt 374 km vonalszakaszt érint, melyből 40 km modernizálása megtörtént és 166 km esik Magyarország területére Budapest és Kelebia között. A beruházás a nyomvonal kétvágányúsítását, a sebesség 160 km/h-ra növelését és az EU előírásoknak megfelelő vonatbefolyásolási rendszer kiépítését tartalmazza. A vasútvonal szakértők szerint személyszállítási szempontból nem jelentős, azonban teherszállítási potenciálját is csökkenti a tény, hogy Pireuszig nem épül meg ebben az ütemben, csak Belgrádot köti össze a magyar fővárossal. A Kormány azzal érvelt, hogy a közlekedési folyosón zajló importtevékenységből keletkező 9 milliárdos vámbevétel és az itt vámkezelt termék 1 forintnyi vámbevétele utáni

további 33 forint hazai adóbevétel indokolja a beruházást. 2013 novemberében írt alá Kína, Magyarország és Szerbia a beruházást elindító megállapodást.

2016 májusában az Európai Bizottság vizsgálta a beruházás előkészítését versenyjogi szempontból és a közbeszerzési eljárást hiányolva, ami után elindította a kötelezettség-szegési eljárás előkészítését. 2016-ban ezért megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., melynek 85 százalékos tulajdonosa a kínai China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG), míg 15 százalékban a MÁV Zrt, feladata a beruházás megvalósításával kapcsolatos közbeszerzés lebonyolítása és projektmenedzsment lett. A Bizottság vizsgálta a hitelfelvételt is, mivel aggályaik alapján a 750 milliárd forintos (az eredetileg 470 milliárdot előbb az Olimpia szervezésével emelték meg 550 milliárdra, majd később 750 milliárd forintra) beruházási költség 85 százalékos finanszírozása feszegeti a 2016–2020-ra

vonatkozó konvergenciaprogramban rögzített adósságkorlátokat. A megvalósíthatósági tanulmányt többen kikérték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, azonban az, mint döntést megalapozó tanulmány, 10 évre titkosított. Hasonló módon nem nyilvános a hitelfeltételeket rögzítő kínai-magyar kormányközi megállapodás sem, melynek alapján a finanszírozás pénzügyi mutatóit megismerhetnénk. A Kormány által cáfolt sajtóinformációk szerint a 637,5 milliárdos hitelt húszéves futamidő mellett vesz fel a Kormány, így minimum 132,9, de legfeljebb 199 milliárd forintot tesz majd ki csak a kamat, azaz összesen 770,4–836,5 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak. Ehhez jön a beruházás 15 százalékos, 112,5 milliárd forintnyi önereje, így az eredetileg 470 milliárdosra tervezett beruházás 882,9–949 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek. Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése alapján úgy tűnik, a hitel kamata annál magasabb lesz, minél nagyobb arányban részesülnek magyar beszállítók a beruházásból.

2017 novemberében jelentek meg a közbeszerzési kiírások, a kivitelezés kezdetére 2020-at jelölték meg, a tervezett befejezés pedig 2027. A beruházás fajlagos költsége jóval meghaladja a Nyugat-Európában megvalósuló, megvalósult hasonló beruházások bekerülési költségét, ugyanakkor a tenderkiírás követelményei között elvárt referencia vasúti építéshez hasonló nagyságrendű referenciával szakértők szerint európai cég nem rendelkezik, amit alátámaszt, hogy a közbeszerzési dokumentációt csak kínai érdekeltségű cégek kérték ki. Érdekes adalék, hogy 2017. november 23-án Mészáros Lőrinc alapított egy vasútépítő céget RM International Zrt. néven.

Keszthelyi jachtkikötő

2014 decemberében közleményben jelentette be Keszthely város önkormányzata: eladták a város yachtkikötőjét üzemeltető céget és a terület 15 éves bérleti jogát. A vevő az az év nyarán alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. volt, amelyben két hónappal az üzlet megkötése előtt vált tulajdonossá Tiborcz István egyik cége, a Green Investments Kft. A Tiborcz és cégei, valamint a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. alapítói és tulajdonosai közötti összefonódásokról az Átlátszó számolt be. A kikötő korábban a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonában volt, és mivel a hajózási vállalat a balatonparti önkormányzatoké, vagyona közvagyonnak minősül. Ha a Bahart akarta volna privatizálni a keszthelyi kikötőt, pályázatot kellett volna kiírnia. Az önkormányzatoknak azonban jogukban áll pályáztatás nélkül is vásárolni a Bahart-tól, hiszen ebben az esetben a vagyon továbbra is a közé marad. Keszthely város létrehozta a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft.-t, amelyre átruházta ezt az opciós jogot, így a Kft.-nek lehetősége nyílt pályáztatás nélkül megvásárolni a kikötőt. Ehhez azonban hiányzott 330 millió forint. Így 2014-ben a következő megoldást választották: az önkormányzati tulajdonú cég ajánlatot tett a Bahartnak, a Bahart eladta a kikötőt, majd másnap, még a vételár kifizetése előtt az önkormányzat eladta a Yachtkikötő Kft.-t Tiborczéknak. Így sikerült a pályáztatást kijátszva magántulajdonná alakítani a közvagyont.

2015 májusában Szabó Tímea (Párbeszéd) azt nyilatkozta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz fordultak az ügyben, aztán a Zala Megyei Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen tettek bejelentést, de eljárást egyik szerv sem kezdeményezett. A Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft. 2015 őszén összeolvadt a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-vel, és megalakult a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt. Noha Tiborcz cége névleg kiszállt a cégből, annak vezérigazgatója Péter Zsolt Miklós, aki a korábban Tiborcz érdekeltségében állt Elios Innovativ Kft.-t is vezette. Ahogy a földhivatali dokumentumokból az Átlátszó.hu megtudta, 2015 decemberében az újonnan alakult Zrt. – ingatlanjaira terhelt jelzálog ellenében – közel 450 millió forint hitelhez jutott a 49,9 százalékban állami tulajdonú (később privatizált) Gránit Banktól. Tiborcz 2018-ban újabb idegenforgalmi érdekeltségeket szerzett Keszthelyen, az ügy más szereplői pedig kétes ingatlanügyben bukkantak fel a Balatonnál.

Nyíregyháza-Sóstó

Az Átlátszó 2015-ben írt arról, hogy az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében 2,1 milliárd forintos, uniós társfinanszírozású projektben került sor szolgáltatásfejlesztésre és funkcióbővítésre Sóstó-Gyógyfürdőn. A tervezési és kivitelezési munkákra kiírt közbeszerzést a BAU-VERTIKÁL Kft. – MOR-EX Kft. alkotta konzorcium nyerte. Az Átlátszó cikke sokszorosan túlárazott anyagbeszerzésről, engedély nélküli építkezésről és nagymértékű feketefoglalkoztatásról számolt be, valamint arról, hogy a fideszes Kovács Ferenc 2010-es polgármesterré választása után egy jól behatárolható vállalkozói kör felemelkedését hozta Nyíregyházán. A sikeres vállalkozások egyike a már említett MOR-EX Kft., melynek 2012-2014 közötti 57 millió forintos árbevétele egymilliárd fölé emelkedett.


2015-ben a Nyíregyházi Ügyészség költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást az ügyben, amelynek eredeti határideje az év novembere lett volna, de a vizsgálatot meghosszabbították. Időközben több, a projekttel kapcsolatban felmerült ügyben tettek feljelentést – a nyomozásokat 2016 februárjában egyesítették. A nyomozást 2017 derekán zárta le az ügyészség – bűncselekmény hiányában. Az Átlátszó cikkéből egyébként az is kiderül, hogy a MOR-EX Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának a testvére, dr Vincziczki Imre a nyomozás ideje alatt a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vezetőhelyettes ügyésze volt – az ügyészség közleménye szerint ez azonban semmilyen kihatással nem volt a feljelentés elbírálására, vagy a nyomozás lefolytatására.