Sötét ügyek a Fekete könyvben 6. rész

Közzétette:

Kölcsön-festmények

2016 februárjában az Átlátszó írta meg, hogy a Szépművészeti Múzeumból 10 értékes, antik festményt kölcsönöztek az V. kerületi ingatlanügyekben is felbukkanó Szerb utca 9-ben lévő lakásba, amit a hírek szerint Habony Árpád volt anyósa bérelt és ahol a tanácsadó is élt. A sokáig titkolt szerződést, melyet a Halkó Gabriella és Jáksó László tulajdonában lévő Brand Lab Kft.-vel kötött a múzeum, csak a bíróság jogerős döntése után adták ki. A gyanús képkölcsönzések után nyomozó Átlátszó adatigényléséért hatszázezer forintot kértek, ez több, mint amennyit a múzeumnak a képkölcsönzésekért fizettek. A 300 milliót érő műkincseket képenként havi nettó 15 ezer forintért kölcsönözte a Habonyhoz több szálon kötődő cég. Az ügyben törvényi kötelezettsége ellenére Baán nem kért miniszteri engedélyt, amiért megrovást kapott.

Később kiderült, a múzeum igazgatója, Baán László Habony esküvői tanúja, a ceremóniára a tanácsadó ingyen kapott termet a Szépművészetiben. Később kiderült, korábban, 2008-ban a Vitézy Tamás tulajdonában lévő Adriatiq Islands is olcsón bérelt képeket. A Múzeum jól járt a befolyásos tanácsadó lekenyerezésével: jelenleg csaknem tíz milliárdért rekonstruálják, Baán pedig a százmilliárdos Liget-projekt vezetője lett.

Microsoft beszállítók

2017 decemberében a 24.hu arról értesült, hogy a Microsoft Magyarország felmondta az értékesítési-engedélyét az úgynevezett Large Account Resellereinek (kormányzati beszállítók). Romániában pár évvel ezelőtt botrány tört ki, melynek nyomán több minisztert is börtönbüntetésre ítéltek, mert csúszópénzt fogadtak el azért, hogy a piaci árnál magasabb állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A magyar vizsgálat Papp István 4 éves vezérigazgatóságát érintette. Papp több érintetthez hasonlóan szintén megjárta a forgóajtót: 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe távozott. Egyes értesülések szerint a vizsgálat már akkor elindult, amikor Sagyibó Viktor volt Microsoft Magyarország alkalmazottat kinevezték a Miniszterelnökség miniszteri biztosának, emellett rá bízták a hazai és uniós projektek ellenőrzését és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program felügyelését is. Más értesülések szerint a kitiltási botrány után kezdték el ellenőrizni a Magyarországon is jelen lévő amerikai cégeket korrupciós szempontból. Bár a magyar vizsgálat eredményeit a multicég nem hozta nyilvánosságra, azt tudjuk, hogy a Humansoft Kft, a Euro One Zrt, és a RacioNet Zrt is a LAR cégek közé tartoztak és konzorcium vezetőkként indultak többek között egy, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által kiírt 20 milliárdos tenderen. Mind a Humansoft Szíjj Lászlón és Fehér Istvánon, mind a RacioNet Fellegi Tamáson keresztül a kormánypártokhoz köthető, de a Széles Gáborhoz is kötődő Euro One-ról is elmondható, hogy (pl. TÁMOP-os pályázatok elnyerésével) 2010 után jelentősen nőttek a közbeszerzésből származó bevételei.


A Napi.hu értesülései szerint pont egy NAV-os közbeszerzésen akadtak fent a Microsoft ellenőrei, melyben a RacioNet mellett részt vett Fauszt Zoltán vélelmezett strómanjának egy cége, a Rufusz Computer Zrt. is. Ekkoriban lett a NAV informatikai főosztályvezetője Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy valóban túlárazták-e a termékeket, vagy egyáltalán el sem adtak annyit, amennyit feltüntettek. A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság jelenleg gyorsított eljárásban keres új Microsoft beszállítókat a kormányzati szektorba, lévén a partnerek kizárása óriási felfordulást okozott aMicrosoftra épülő közigazgatásban. A Miniszterelnökség úgy reagált: semmilyen korrupciógyanús szoftverbeszerzésről sincs tudomásuk, az ügyet az amerikai cég belügyének tekintik. A Microsoft pontos megállapításait továbbra sem ismerhette meg a közvélemény.

Állami hirdetések

A média szabadságának kérdései mellett megnövekedett korrupciós kockázatot is hordoz az állami hirdetések kézivezérelt elosztása. A hirdetési pénzeket egyértelmű politikai szempontok alapján osztja a kormányzat és a nagy állami vállalatok, ezzel bújtatott módon, a piaci kereslettől függetlenül finanszírozva a kormányközeli médiatermékeket. A puha eszközökkel történő befolyásolás másik fele, hogy az ellenzéki sajtó nem jut hirdetési pénzekhez, ráadásul a folyamatot a versenyfelügyelet passzivitása és például a frekvenciaengedélyek kiosztásának visszásságai is erősítik. A Médiatanács elfogadja, hogy a kormány kampányidőszakon túl is folyamatosan, politikai üzenetekkel hirdet, mert értelmezésükben társadalmi célú kampányról van szó, miközben például a kvótakampány összesen 17 milliárdot felemésztő, korrupciógyanús kommunikációja sokak szerint egyértelműen a kormánypártok politikai kommunikációját szolgálta. Az egyenlőtlen versenyt és az átláthatatlanságot a jogalkotás is erősíti például a reklámadó bevezetésével vagy a közterületi hirdetések szabályozása kapcsán.

Az Orbán-Simicska háború után az egyközpontú politikai befolyás rendszere is átalakult, melynek középpontja a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, melyre sajtóhírek szerint előbbi közvetlen befolyást fejt ki úgy a szerződésekre, mint a kampányok tartalmára. A hivatal első évében 25 milliárd forint felett rendelkezett, 2016 óta azonban már felső határ nélkül költhet állami kampányokra, melyek átláthatóságát is csorbították. A közintézmények központosított beszerzéseiért versenyző, előzetesen kiválasztott nyertesek egy jól behatárolható kormányközeli körhöz tartoznak. A három legnagyobb haszonélvező Rogán Antal Pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cégei (akik uniós pénzből a kormányablakokat népszerűsítő, a Bizottság által vitatott kampányt is megvalósították), továbbá a Szijjártó Péterhez köthető Kuna Tibor cégei és a 2017 óta taroló Balásy Gyula cégei. Ezek a cégek jelentős osztalékokat fizetnek ki tulajdonosaiknak. A közpénz egy olajozott gépezet révén gazdagítja a PR-cégeket, a hirdetési cégeket és a médiacégeket, ehhez alaposan felpörgetve az állam hirdetési aktivitását. A Kabinetiroda tanácsadói szerződésben áll a Nézőpont-csoporttal is, a központi kommunikációs irányvonal pedig az évi 80 milliárd forintból üzemelő Közmédiánál is érvényesül. A Mérték elemzése alapján a kormányközeli médiumokhoz kerülő állami reklámköltések aránya 2017-re soha nem látott szintre emelkedett. Ennek legnagyobb haszonélvezői a Vajna-féle TV2 és Rádió1, Habony Árpád médiavállalkozásai, a Mészáros-féle Mediaworks, az online sajtóban a Matolcsy Ádámhoz került Origo, a hetilapoknál a Figyelő, a napilapoknál pedig a Magyar Idők és a Magyar Hírlap.

Naperőmű-tender

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) milliárdokat osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére. Az Átlátszó a nyerteseket átvizsgálva összefonódásokat állapított meg: a győztesek többsége frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás volt, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető. Lázár János kormánybiztosként felfüggesztette a tendert. Somogy megyében 100 milliónál több támogatást 13 cég nyert el, közülük kilencnek nem voltak alkalmazottjai, azokat a pályázatra alapították. A nyertesek között felbukkant az NFÜ éléről nem sokkal korábban távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársát, Dr. Seregi Jánost. Befutott egy, a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda résztulajdonában álló cég is, mely iroda korábban többször képviselte az NFÜ-t. A teljes, 8 milliárdos tender győzteseit is áttanulmányozó Átlátszó további összefonódásokra bukkant. A győztes cégek egymással is kapcsolatban álltak: a nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP akkori pénzügyi vezetője, Jakab Tamás (és másik két, hozzá köthető cég). Egy másik, 9 cégből álló csoport a már említett ügyvédi irodához kötődik. Másik 4 győztes is összekapcsolódik, köztük annak a Pap Kornélnak egy cége, aki akkoriban vásárolta be magát a pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be (itt később Garancsi István váltotta). Itt Pap üzlettársa Hauser Gábor, akit sporttársi szálak fűznek a NAV akkori informatikai elnökhelyetteséhez, Vágujhelyi Ferenchez. Vágujhelyi 2010 közepéig tulajdonosa volt annak a Professzionál Zrt.-nek, amely ugyanoda van bejegyezve, mint ahová az NFÜ-tenderen kétszer is befutó Hamar Endre egyik nyertes vállalkozása is be volt 2011 közepéig. A Professzionál Zrt.-ben emellett felleljük Tiborcz István testvérét, Tiborcz Pétert is, aki igazgatósági tag volt a cégben. Tiborcz 2014-ben a NAV informatikai főosztályvezetője lett. A PBE Energiamenedzsment Kft. 213,9 millió forintot nyert napelempark létesítésére, de ugyanide, ugyanennyi pénzt Hamar másik cége, a Sistrade Kft is elnyert volna, ha a tendert nem függesztik fel. Jávor Benedek feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészségtől, nem látta indokoltnak a nyomozás elrendelését az ügyben. Azt, miért vonták végül vissza a pályázatot és kik ítélték meg a pénzt a nyerteseknek, továbbra sem ismert.

Földbérlet

A birtokkoncentráció növekedéséhez hozzájáruló földpályázatok után sok kritika érte a földbérleti rendszert. Lázár János 2015-ben arról beszélt: a mindenkori kormányokhoz köthető állami menedzsmentek “szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket”, amin az állami földtulajdon privatizációja segíthet. A kormány továbbra is a magyar családi gazdaságok megerősítésére hivatkozva jelentős mennyiségű, jó minőségű állami termőföldet bocsátott árverésre, sokszor igen alacsony kikiáltási áron. A rendszer kijátszásával a földárverések győztesei sokak szerint mégis a spekulánsok és a nagybirtokosok voltak. A Kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le. Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő (rövid gazdatanfolyamot elvégzett), természetes személyek vehettek volna részt árverezőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.


Az árverések mögött részben az Orbán-Simicska konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős része az első Orbán kormány idején Simicska-közeli cégek számára 50 évre bérletbe adott terület volt. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. Egy törvénymódosítással azonban a kormánytöbbség lehetővé tette, hogy az új tulajdonosok emelhessenek a bérleti díjon. Csányi Sándor nagyvállalkozó földjeit ugyanakkor nem hirdették meg eladásra. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek és családtagjaik vagy strómanjaik váltak földtulajdonossá, de külföldiek is földhöz juthattak. Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta, az árverések eredményét az Átlátszó térképre vitte. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg, noha törvényesen egy tulajdonos maximum 300 hektárhoz juthatott volna. Fejér megyében földet vásárolt Orbán Viktor egy másik gyerekkori barátja, a felcsúti Flier János és családja és a Garancsi-Kékessy üzleti körök is. Földet vett Tiborcz István és családja, L. Simon László felesége, Fazekas Sándor unokaöccse és kedvenc ügyvédje, valamint az agrárkamara elnöke, a fideszes képviselő Győrffy Balázs is. A kedvező feltételeket kihasználva Hernádi Zsolt is az árverések nyomán jelent meg az agráriumban. A földárverések lezárásáról 2016 szeptemberében döntött a kormány, a költségvetés 270 milliárd forintos bevételre tehetett szert, de a földet vásárlók is jó üzletet kötöttek a termőföldárak és a haszonbérleti díjak emelkedésével. A kormány által eladott 290 ezer hektár földből nagyjából 24 ezer hektár úgynevezett Natura 2000 védelem alatt álló terület volt, ezek eladása az Alkotmánybíróság döntése értelmében sérthette az alaptörvényt. A gyanús árverések ügyében tett feljelentéseket az ügyészség elutasította, egy ügyben azonban hűtlen kezelés miatt még nyomoznak az NFA vezetői ellen. Az NFA elnöke Nagy János, aki korábban földpályázati botrányba is keveredett, amikor 2012-ben maga írta alá unokaöccse nyertes pályázatát. Nagy Orbán Viktor gimnáziumi osztálytársa volt.

Trafikok

2014 végén került a Parlament elé a törvénytervezet az újraszabályozott trafikok dohánytermékekkel való ellátásáról. A monopóliumot biztosító koncesszió birtokosát 2015 júniusán választották ki, ekkor nevezték meg a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár (amely később Lánczi Tamást is a felügyelőbizottságába választotta) és a Lázár Jánossal szoros kapcsolatban álló Sánta-családhoz köthető Tabán Trafik Zrt közös cégét, az Országos Dohányboltellátó Kft.-t. Sánta János lojalitását mutatja, hogy ekkoriban vásárolta be magát – Orbán Viktor felhívásának eleget téve – a Napi Gazdaságba. A minisztérium nyilatkozataiból az derül ki, hogy más pályázatok híján esett rájuk a választás. Egy konkurens cég azt nyilatkozta, hogy ők nem is tudták, hogy lett volna formális pályázat. A dohány kiskereskedelmi ellátási feladatokat 20 évig 600 milliós koncessziós áron látja el a két cég, illetve mentesülnek az iparűzési adó alól, ez kb 5-10 milliárd forintos árbevételt jelent, így becslések szerint nagyjából hét-nyolc milliárd forint profitot hozhat a dohány-kiskereskedelmi ellátó a működési költségek levonása után. A pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok – az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. – közös közleményben nevezték „átláthatatlan és diszkriminatív” eljárásnak a trafikellátók kiválasztását.

1Nem sokkal ezután az Imperial Tobacco, a JTI Hungary és a Philip Morris Magyarország konzorciumként jelentkezett a dohányipari kiskereskedelmi ellátási feladatok elvégzésére. Az ajánlatukban lépcsőzetesen növekvő, maximum 6 milliárd forintos koncessziós díjról, egy független logisztikai cégen keresztül lebonyolított versenysemleges elosztási rendszerről illetve legalább 500 új munkahelyről beszéltek. Kevesebb, mint 24 óra alatt válaszolt az NFM, szerintük a konzorcium ajánlata nem felel meg a törvényi kötelezettségeknek. Szerintük “feltűnő fogyatékosságai vannak, nincs benne semmilyen számítás, nem tartalmaz minimális üzleti tervet, illetve nem kézzel fogható kijelentéseket rögzít, továbbá nem tartalmaz semmilyen jogkövetkezményre vonatkozó vállalást arra az esetre, ha az ajánlattevő az amúgy is bizonytalan ígéreteit megszegné.” Továbbá az ajánlattevő maga korlátozza a koncessziós díjat, pedig azt a törvény határozza meg. Azt is megkérdőjelezték, hogy az ajánlattevő átlátható szervezetnek minősül-e. Az ígéretek ellenére nem hozták nyilvánosságra a szerződéseket. Később Brüsszel elfogadta a dohányboltellátó rendszer átalakítását és nem emeltek további versenyjogot érintő kritikákat. Azóta nagyon jövedelmező az Országos Dohányboltellátó, amelyből 2016-ban év közben vettek ki 2 milliárd forint osztalékot a tulajdonosok. Emellett ők is aktívan támogatják a látványsportokat a TAO rendszeren keresztül (az Átlátszó szerint többet, mint amennyit a költségvetés profitál a nyilvánvalóan járadékvadász konstrukcióból).

Pécs és a Zsolnay

A pécsi önkormányzat 2016-tól kezdődően arra törekedett, hogy megszerezze a Zsolnay gyárat a szír-svájci többségi tulajdonosától, Bachar Najaritól. Az ehhez szükséges nyomásgyakorlás jele lehetett, hogy 2016 áprilisában a NAV kiszállt a Zsolnayhoz azt közölve, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával büntetőeljárást indítottak. A pécsi önkormányzat erre úgy reagált: “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink” – utalva a korábbi védettség alá vonásra. Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét. A Népszava értesülései szerint ugyan a pécsi városvezetés korábban ígéretet tett az új tulajdonosnak, hogy kijárják a korábbi tulajdonosok által felhalmozott tartozás elengedését, ehelyett Najari kiszorítására 19 százalékos tulajdonosként létrehozták az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely Zentai István vezetése alatt áll. Az új Kft. 120 ex-zsolnays dolgozóval indult, ezáltal egy időre leállítva a manufaktúrát. A hivatalos magyarázat az volt, hogy 19 százalékos tulajdonosként meg akarják menteni a Zsolnay hagyományát. Az MFB ezzel párhuzamosan féláron eladta a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak, mely követelni kezdte a tartozását. Végül felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A távozó dolgozók helyett újakat vett fel, és mára stabilizálni tudta a 6-700 milliós árbevételét.

Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt a terv, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A WHB tulajdonosa, Paár Attila azonban a botrány miatt kihátrált az együttműködésből, és cáfolta Szabót azt állítva, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. 2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. Az ügyet sokan párhuzamba hozzák a francia Suez-csoport által tulajdonolt pécsi vízmű 2009-es megszerzésével, amire a Fidesz felsőbb vezetéséből érkezhetett az utasítás, majd a 2010 utáni kormány a központi költségvetésből fizette a franciáknak járó 3 milliárdos kártérítést.

Ferencvárosi ingatlan ügyek

Több belvárosi kerület (I., V., VI-VII.) mellett Ferencvárosban is kétes ingatlanügyek kerültek nyilvánosságra, ahol az önkormányzat vezetése átláthatatlanul adott bérbe vagy adott el hozzá közelállóknak áron alul értékes ingatlanokat. Az Átlátszó 2017 végi összesítése szerint a 2015 utáni két évben összesen 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól. Az ellenzék szerint a kerületben legalizált korrupció zajlik, a képviselőtestület azonban az ügyet 2016 végén feltáró ellenzéki képviselőktől megvonta bizottsági helyeiket. 2016-ig Bácskai János (Fidesz) polgármesternek volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, így jutott a rászorulók előtt lakáshoz Mészáros László fideszes képviselő, aki 2012 óta, havi 68 ezerért bérelte a 63 nm-es lakást. Szintén egy felújított önkormányzati lakásban él családjával Görgényi Máté (Fidesz) önkormányzati képviselő, a lakás bérleti jogát a politikus nagymamája szerezte meg – a 104 nm-es lakás bérleti díja havi 118 ezer forint. Szomszédja Szabó József, a kerület korábbi jegyzője, aki egy 70 nm-es lakást 80 ezer forint havi díjért kapott meg. Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik Fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben vásárolhatott meg egy 90 nm-es önkormányzati lakást a kerülettől. Az ingatlant közel 20 millió forintra értékelte a hivatal értékbecslője, a szabályok értelmében pedig a megállapított összeg 50 százalékáért, vagyis 9,6 millió forintért vásárolhatta meg a volt képviselő. Bérlakást vásárolhatott a Ferencvárosban a korábbi fideszes alpolgármester lánya is. Formanek Gyula gyermeke egy 72 nm-es lakást vett meg kedvezményesen a Viola utcában. Ezért az ingatlanért is csupán a megállapított forgalmi értékének felét kellett kifizetnie, 8,7 millió forintot. Szintén bérlakáshoz jutott a nemzetgazdasági tárca miniszteri tanácsadója és férje: Varga Zsoltné Szalai Piroska korábban miniszteri biztos volt, a döntés idején pedig pedig Varga Mihály miniszter tanácsadója. Bácskai János polgármester nem tartotta sem aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusaik valós piaci árak alatt jutottak lakáshoz.

Ingatlanok a Várban

2016 decemberében az Index arról számolt be, hogy az I. kerületi önkormányzat áron alul adja bérbe az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat a Budai Várban. Az ügy azzal robbant ki, hogy az önkormányzathoz beterjesztették dr. Torma Szilvia bérleti szerződésének meghosszabbítását, melyből kiderült, hogy a Mátyás-templom közelében lévő ingatlant havi 98 000 forintért bérli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főosztályának korábbi vezetője, miközben ott hasonló méretű ingatlanokat is minimum 4-500 ezer forintért lehet bérbe venni. V. Naszályi Márta (Párbeszéd) képviselő a következőképp írta le a várbeli ingatlanok bérbe adását. Indoklás és előzmény nélkül beérezik egy tervezet az önkormányzathoz, hogy meghatározott induló árral írjanak ki bérleti pályázatot. Ez megjelenik a Várnegyed újságban, illetve az ügyfélszolgálaton is elkérhető. A négy bizottság elnöke kapja csak meg a lezárt borítékos ajánlatokat amiről a képviselőtestület sem kap információt (ki az önkormányzati ingatlan bérlője, milyen áron). Ahogy Torma esetében, a képviselők csak a szerződés lejárta után, 5 év múlva értesülnek ezekről az információkról. A három fideszes és egy MSZP-s képviselőből álló bizottság azonban jogilag nem létező testület, törvény szerint az ingatlanok bérbeadásáról a polgármester vagy a tulajdonosi bizottság határoz. A meghatározott bérleti árba beleszámít az is, hogy a bérlő vállalja-e az ingatlan felújítását. Ilyen módon jutott a Zsidai-csoport is számos értékes ingatlanhoz az I. kerületben, ahol a Zsidai-étterem vendégei ingyen parkolhattak.

A HVG írta meg, hogy a csoport 126 ezer forintért bérel egy házat a Várban, amelyben hotelt üzemeltet. Csak a tetőtéri apartmant 99 ezer forintért adják ki egy éjszakára, miközben 26 ezer forintért bérlik az önkormányzattól. Juhász Péter (Együtt) hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az önkormányzat ellen. Emellett egy másik központi épülettömböt is bérel Zsidai Roy, összesen havi 1,71 millió forintért, így kiemelkedően alacsony, 1700 forint/nm-es áron kapnak meg egy éttermet, irodát, üzletet és 5 lakást. Habár elvileg kötelező egy éven belül felújítani az emiatt olcsóbban bérbe adott ingatlanokat, mint az később kiderült egy 56 nm-es lakást (havi 40 ezer) a PestBuda raktáraként használtak, felújítás nélkül. Ezért a konstrukcióért az önkormányzat havi 300 ezer forintot is kérhetett volna. Zsidai mellett a kerület polgármesterének, Nagy Gábor Tamásnak a volt felesége is egy 158 nm-es lakásban lakik a Dísz téren 510 forint/nm-es áron. Egy, a volt feleség által bérelt lakásban Nagy Gábor Tamás szülei laknak. Az Úri utcában 40 ezer forintért bérel egy 38 nm-es lakást a kerület közbiztonsági közalapítványának egyik ellenőrző testületi tagja, aki 2006-ban kerületi fideszes listás jelölt is volt. De a Magyarság Háza igazgatója is 75 ezer forintért bérel egy 65 nm-es lakást, az önkormányzat volt pénzügyi igazgatója pedig 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást a fővárosi aljegyző is olcsón bérel a kerületben szolgálati lakást. Főszabály szerint 5 év után pedig kedvezményes áron vásárolhatják meg a bérlők ezeket az ingatlanokat. Nagy Gábor Tamás polgármester maga egy 71 nm-es lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utcában. Jól járt a Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. is: az Úri utcában a cég egy 45 nm-es lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 nm-es lakásért pedig 220 ezret fizet az I. kerületi önkormányzatnak. Ingatlant bérel a szintén kormányközeli Valton Master-Car és a CBA is. Az önkormányzat szerint mindez törvényes.

Mészáros Lőrinc és Szijj László felemelkedése

Mészáros Lőrinc magyar vállalkozó, 2011 óta Felcsút község Fidesz-KDNP-s polgármestere. Gyors vagyonosodása jelentős politikai vitákat keltett, miután az eredetileg gázszerelő Mészáros a semmiből lett néhány év alatt vagyonos, 2017-ra Magyarország 8. leggazdagabb embere. Ezt sokan a kormánypárti politikai hátszéllel és Orbán Viktorral való baráti kapcsolatával magyarázzák, de ellenzéki pártok szerint Mészáros nem más, mint “Orbán Viktor strómanja”. Mészáros 2017-re 100 milliárdos vagyonnövekedéssel a Napi.hu gazdaglistáján az 5., a Forbes hasonló listáján a 8. helyre ugrott 105,7 milliárd forintos vagyonával. Ezt zömmel állami megbízásoknak, a sokszor neki kedvező közbeszerzési gyakorlatnak és kedvező jogszabályváltozásoknak köszönheti. Érdekeltségei 2017 során 242 milliárd forintot nyertek el közbeszerzésen, 17 milliárd forint uniós támogatásnak voltak kedvezményezettjei, 2,9 milliárd forint TAO-támogatást kapott a szintén tulajdonában lévő felcsúti fociakadémia, és 2,7 milliárd forintért hirdetett az állam a tulajdonában álló médiumokban. 2017-ben Mészáros birodalma gyors ütemű felvásárlásokba kezdett: hat hónap alatt kb. 45 milliárd forinttal növelte vállalati vagyonát. A tranzakciókat nagyobb részt a mára már tőzsdén bejegyzett OPUS Globál (korábban Opimus és Konzum) Nyrt.-n keresztül hajtotta végre. A terjeszkedés 2018-ban sem állt meg. Az OPUS Global Nyrt. 2018. június 30-ig összesen hat, egymástól időben eltérő tranzakcióval a Mészáros-csoport nem tőzsdei termelő- és ipari vállalatait apportálja a cégbe (ezek a Mészáros és Mészáros Ipari és Kereskedelmi Kft. 51 százalékos üzletrésze; az R-Kord Építőipari Kft. 51 százalékos üzletrésze; a Visonta Projekt Kft. 51 százalékos üzletrésze (30 milliárdos beruházás a Mátrai Erőmű ipari parkjában); a Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos üzletrésze (45 milliárdos zöldmezős beruházás, 30 százalékos tulajdonosa az OPUS) és a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze).

Hasonlóan fontos oligarchává vált a Simicska Lajossal történő szakítás után a tiszakécskei Szíjj László vállalkozó, a Fidesz-közeli Duna Aszfalt tulajdonosa. A Duna Aszfalt lényegében a Közgép helyét vette át az építőipari közbeszerzések területén, de Szíjj Simicskával ellentétben nem terjesztette ki vállalatbirodalmát például a médiára. A Mészárossal is jó viszonyt ápoló Szijj támogatja a Felcsút és a Tiszakécske labdarúgócsapatait. A Forbes szerint 2016-ban Magyarország hatodik leggazdagabb embere volt 120 milliárdos vagyonával, míg 2017-ben 105,3 milliárd forintos vagyonával a 9. helyen követi közbeszerzésekben gyakori konzorciumi partnerét, a felcsúti polgármestert. 606,5 milliárd forint értékű nyertes tenderrel, Szíjj László cégei a 2017-es közbeszerzésekben egyértelműen taroltak. Szíjj a sport és az építőipar (DA, Magyar Építők, Körösaszfalt) mellett csak az utóbbi időben kezdett terjeszkedni, tőkéjét nagy valószínűséggel részben Mészáros alapkezelője révén forgatja. Szíjjhoz hasonló utat járt be korábbi üzlettársa, a Mészárossal szintén gyakran üzletelő és cégeivel az építőipari tendereken jól szereplő Varga Károly (Hódút, Magyar Vakond).