Sötét ügyek a Fekete könyvben 8. rész

Közzétette:

Visszalépés az olimpiától

A megvalósítandó beruházások jelentősnek érzékelt korrupciós kockázata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy népszavazási kezdeményezés után Budapest visszalépett a 2024-es nyári olimpia megrendezésére beadott pályázatától. A kockázatokat az ÁSZ is jelezte. Ugyan a visszalépéssel a nagyobb projektelemek nem jutottak el a megvalósítás fázisába, a pályázáshoz kapcsolódó költések között is találhatók olyanok, amelyek visszaigazolták ezeket a jelzéseket. A pályázat előkészítésére közös vállalkozást alapított a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság 2016 elején. A MOB-elnök Borkai Zsolt szűkebb pátriája, Győr felülreprezentált a vezetőségben: a győri aljegyző és Borkai MOB-os főtanácsadója is szerepet kapott a projektcégben, melyben Schmitt Pál is igazgatósági tag lett. A Budapest 2024 Zrt. ellen a pályázat visszamondása után feljelentés is született, amiért az még sokáig nem függesztette fel a működését, vezérigazgatója továbbra is felvette havi 1,8 milliós fizetését. A végelszámolás szeptemberben történt meg. A felfüggesztés előtt nem sokkal a kormányközeli Csetényi Csaba cége által megnyert 3 milliárdos kommunikációs keretet végül nem az olimpiai pályázat népszerűsítésére használták fel, de egy másik Csetényi-cég így is szerződött a Budapest2024-gyel. A cég tanácsadási és kommunikációs költéseit és azok átláthatóságát folyamatos bírálatok érték az olimpia ellenzői és az ellenzék részéről. A szervezőcéget bírálat érte, amiért az Eiffel Palace-ban bérelt irodát és kormányközeli cégeket bízott meg, a kétségeket a Vizes VB elszaladó költségei (és a korábbi rendezések túlköltései) is táplálhatták. A szervezők által hivatkozott PwC megvalósíthatósági tanulmány a kritikusok szerint jócskán alábecsülhette a pályázat költségeit.

2017 elején derült fény az olimpiával kapcsolatos legnagyobb összegű költésre: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még 2014-ben 16,5 milliárd forintért megvette a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területet az atlétikai sportlétesítmény helyszínének az Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. – a korábbi Wallistól. Az ügylet vételára csak több éves adatper után lett nyilvános. Lázár János később azt nyilatkozta, a beruházás a pályázattól függetlenül megvalósul, arra később valóban kiírtak tervpályázatot. Hadházy Ákos (LMP) ugyanakkor feljelentést tett, mert úgy látta, túlárazottan vásárolta meg az ingatlant az állam.

Paraolimpiai Bizottság

2015. májusában a Magyar Paraolimiai Bizottsága (később elbocsátott) gazdasági vezetője kitálalt: a szervezet hárommillió forinttal járult hozzá Gömöri Zsolt elnök devizahitelének végtörlesztéséhez. Már az üggyel kapcsolatos első sajtóhírek arról számoltak be, hogy a végtörlesztés igénybevételének ötlete a bizottság alelnökétől, Deutsch Tamástól származott. A botrány hírére többen az elnök és az alelnök lemondását követelték, Gömöri azonban inkább visszafizette a végtörlesztésre felvett támogatást, és bejelentette, nem mond le tisztségéről, Deutsch pedig nem érezte magát illetékesnek az MPB ügyeiben. A botrány azonban nem csitult: először kitudódott, hogy miközben az MPB által képviselt parasportolók közül sokan megélhetési gondokkal küszködnek, Gömöri 2014-ben 9 millióért kapott új autót a bizottságtól. Azután kiderült: egy tenerifei edzőtábor során az MPB kétmillió forintot fizetett ki egy a Kanári szigeteken élő férfinak, aki állítólag Gömöri üzlettársa, hogy helyismeretével segítse a csapat munkáját. Bár Gömöri állította, hogy lejárató kampány folyik ellene, mégis elvesztette a sportolók és a szponzorok bizalmát. Június elején – egyes sportolók feljelentése nyomán – az ügyészség nyomozást rendelt el Gömöri ellen, aki végül a hónap közepén lemondott elnöki posztjáról. Deutsch alelnök maradt, és egy hozzá köthető új elnök vette át a MPB-t. Később kiderült, Gömöri jelentős összegű jutalmat is kapott a Magyar Olimpiai Bizottságtól elnöksége idején. Gömöri Zsolt pere 2017 novemberében kezdődött, jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztással vádolják, amit ő tagad. A végtörlesztés kérdése nem szerepel a vádban. A botrány elindítójának ügyében jelenleg is zajlik egy munkaügyi per, ami az elbocsátás jogszerűségét érinti.

Aszfalt keverő

Egy 2013-as bizottsági ellenőrzés után 2014 és 2016 között felfüggesztette az Európai Bizottság az útépítési pályázatok uniós oldali finanszírozását. A probléma az a Bizottság ellenőrei szerint korlátozó feltétel volt, hogy a sikeres indulónak az építés helyétől 50 km-en belül kellett rendelkeznie aszfaltkeverő teleppel. Az aszfalt szállítási ideje valóban hatással van a beépíthetőségére, de telepet építeni a nyertes kivitelezőnek a szerződés kötést követően is bőven van ideje, illetve dolgozhat mobil keverőteleppel is, így a Bizottság véleménye szerint elegendő lett volna a szerződéskötés feltételéül szabni vagy más módon a szerződésbe beépíteni. A versenykorlátozó kiírások 2007-től jelentek meg, így az ügy 2014-es kirobbanásakor az Európai Bizottság a kifogásolt beszerzések teljes beruházási költségét előbb 600, majd 360 milliárd forintban állapította meg és 25 százalékos korrekciót akart érvényesíteni. Végül, amikor a problémának már magyar költségvetési likviditási hatása is volt, 2016 közepén alacsonyabb támogatásmegvonásában sikerült megállapodnia Lázár Jánosnak. Az egyedi

szerződések alapján kötött útépítések esetében 10, a keretszerződéses beruházások esetében viszont 25 százalék lett a korrekció. Ezt követően ismét megindultak az érintett KÖZOP-os uniós kifizetések. A történet folytatásaként egy olyan környezetvédelmi értékelési szempontot vezettek be, az ún. “környezetterhelési értéket”, mely 20 százalékos arányban az aszfaltszállítással járó kibocsátást veszi figyelembe, vagyis az kaphat több pontot, aki a legkisebb kibocsátással, a legközelebbről tudja szállítani az aszfaltot. Ennek diszkriminatív alkalmazása is felmerült vádként a Közgép háttérbe szorítása során. Az aszfaltüzem szempontjának használatában szándékosság gyanúja is felmerült: ezzel a NIF Zrt. 2010 előtti vezetése vádolta utódait.

Kiss Szilárd

Szijjártó Péter külügyminiszter 2014 november 19-én avatta fel a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyet a VisaWorld-Center Kft. és orosz partnere, Jelena Cvetkova üzletasszony hozott létre. A rendezvényen részt vett a Visa-World Center tulajdonosa, a Szijjártóval jó kapcsolatokat ápoló győri üzletember, a Quaestor-tulajdonos Tarsoly Csaba. Cvetkova férjét, a moszkvai magyar nagykövetség korábbi agrárdiplomatáját, Kiss Szilárdot 2015 januárjában előzetes letartóztatásba helyezték a Quaestor-botránnyal összekapcsolódó Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel folytatott ügyletével összefüggésben. Az orosz külkereskedelem területén aktív Kiss tevékenysége nehezen volt összeegyeztethető diplomata státuszával, ez sokak szerint csak politikai kapcsolatai révén volt lehetséges. Kiss privát ügyleteit a Monte Tokaj nevű kft.-jén keresztül folytatta, amellyel szemben hatszor indult végrehajtás, míg 2014-ben végül felszámolását kezdeményezték. A Népszabadság ekkor arról írt: Kiss a vízumszerzésekben is közreműködhetett és aktív szerepet játszhatott abban, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát. Diplomáciai karrierjének 2013-as kényszerű befejezése után Kiss Fazekas Sándor agrárminiszter megbízottjaként folytatta tevékenységét, de a hírek szerint az eladósodottsága miatt zsarolható Kiss az orosz titkosszolgálatok látókörébe is bekerült, vele kapcsolatban kétszer is nemzetbiztonsági kockázatokat tárt fel az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítása. A hivatali visszaélés, vesztegetés, és befolyással üzérkedés gyanúja miatt feljelentett Kiss Szilárd Fazekas (a mai napig hangoztatott véleménye) szerint értékes munkát végzett. Kiss politikai kapcsolatai közé tartozik, hogy az Index talált egy céget, amiben ő és Mészáros Lőrinc társtulajdonosok voltak – Mészáros ezt a vállalatot kihagyta a vagyonnyilatkozatából.

Kissel szemben az ügyészség 2015 tavaszán vádat emelt a hitelei ügyében, vesztegetés miatt (a Takarékszövetkezet vezetőivel szemben 2017-ben indult per). A vád szerint Kiss – „magánszemélyként” – rávette az elsőrendű vádlott nyíregyházi vállalkozót, hogy 700 milliós banki tartozását szerezze meg neki 140 millió forintért. A vesztegetési ügy egész botránysorozattá dagadt: kiderült, Kiss korábban gyanús orosz figuráknak és prostituáltaknak segített magyar vízumhoz jutni 2012-2013-ban nagy tételben – erről külügyi belső vizsgálat tanúskodik. Kissnek bírósági papírja is volt arról, hogy vízumok ígéretéért cserébe kb. 20 millió forintnyi pénzt kapott egy orosz üzletembertől. Ennek ellenére orosz élettársa társtulajdonos és ügyvezető lett egy olyan moszkvai cégben, melynek a magyar állam kiszervezte a vízumigénylést. Kiss Szilárd a titkosszolgálati és egyéb jelentések ellenére évekig politikai védelmet élvezhetett. Kiss Szilárd két Quaestor-cégben is tisztségviselő volt. A Quaestor-ügy tárgyalásán a vádlott Tarsoly Csaba arról beszélt: a vízumkiadás kiszervezésével Szijjártó Péter kereste meg őt, az ügylettel (quaestoros belső dokumentumok szerint) 90 milliós beruházással évi 400 milliós tiszta nyereséget értek volna el. A Külügyminisztérium úgy reagált: nem az érintett, 2014 utáni időszakban, Szijjártó minisztersége idején történtek szabálytalanságok a vízumkiadás során, a kiszervezéstől épp a szabálytalanságok megszűnését várták. A vízumbotrány idején kiállított moszkvai vízumokat jelenleg figyelik, az ügyben két és fél éve nyomoznak, az eljárás többször meghosszabbított határideje március 17-én lejár.

Darányi-terv

A Darányi Ignác-terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására (a kis-, közepes családi gazdálkodók, helyben lakó gazdálkodó családok támogatására indul. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsították a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását a pályáztató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az uniós pénzek “kipörgetésének” szándékával zajló Darányi-terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult. Mondok József, Izsák polgármestere a Darányi-tervből kapott 35 millió forint támogatást egy vadászpanzió építésére. A polgármester a támogatásokat elbíráló Dunamellék LEADER bizottsági tagja is volt. Az épület teljes egészében elkészült és be is jegyezték az önkormányzat weboldalán, mint szálláshely. Az N1TV felvétele szerint azonban Mondok József életvitelszerűen lakott a vadászházban. A polgármester ezt azzal magyarázta: félt, hogy betörnek. Később kiderült, Mondok Karádon is felépített egy hasonló vadászpanziót. Az Együtt feljelentése nyomán az Ügyészség

nyomozást indított költségvetési csalás miatt, később vádat is emeltek Mondok és két társa ellen.

Krisztin L. László Badacsonytomaj polgármestere szintén ilyen konstrukcióban épített képzőközpontot 35 milliós támogatással. Krisztin szintén a helyi LEADER szervezetben töltött be vezető pozíciót. A 140 nm-es épületet a család tulajdonában lévő telekre húzta fel az alpolgármester, Orbán Péter kivitelező cége, 25 millió forintért. Rajzó Ildikó önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a településnek volt szabad telke és non-profit szervezete is, amely megvalósíthatta volna a projektet, ehelyett a polgármester profitál belőle a támogatási időszak után. Molnár Oszkár Edelény polgármestere is hasonló botrányba keveredett. A pályázati pénzből épített “szörpház” a gyanú szerint szintén magánlakásként üzemel. Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, amiről a HVG azt írta, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja, ott nem lehet szállást foglalni.

A Darányi-terven ezen túl nyúltenyésztésre pénzt nyert a több korrupciós üggyel is vádolt fideszes országgyűlési képviselő, Varga Gábor rokona. Állattartó telepre kapott 430 millió forintot a Fejér megyei földügyekben is érintett, Orbán-közeli Flier-család. Pusztaföldváron a polgármesterhez köthető céget bízták meg a Darányi-terves építkezéssel. A Darányi-terv révén valósult volna meg többek között a megalapozatlannak tűnő kisteleki gyógyszállófejlesztés is. A projekt 2012-ben indult a Royal Casa Kft. révén. Az 1,2 milliárd forintos projekt 822 millió forintos EU támogatást kapott. Miközben az NGM oldalán a projekt megvalósultként volt feltüntetve, kiderült, hogy az épület kb 80 százalékban készült el, mivel 2015 végére elfogyott a pénz. A Royal Casa önrésze mögött nem volt fedezet és emiatt banki kölcsönt sem kaptak. 2016 végén az utolsó határidő is lejárt, és ezt a felelős minisztérium már nem hosszabbította meg, a 822 millió forintot vissza kell fizetni.

Hirdető oszlopok

2012-ben egy törvénymódosítással betiltották a villany- illetve telefonoszlopokra kihelyezett hirdetéseket. Az indoklás a közlekedésbiztonság növelése volt, mivel ezek elterelhetik az autósok figyelmét. Magyarországon, főleg Budapesten az úgynevezett elefántfüleket az ESMA nevű cég uralta, amely ekkor Simicska plakátcégeinek legnagyobb konkurenciája volt a plakátpiacon. A törvénymódosítás hatása érezhető volt, a cég 2009-ben 4 milliárd forintos árbevétele 2013-ra 520 millióra esett vissza. 2015 áprilisában, a Simicskával kirobbant konfliktus után a kormányközeli a GAR-DAM Tanácsadó Zrt. felvásárolta az ESMA 100 százalékát. A cég 30 százaléka Garancsi Istváné (Orbán Viktor közeli barátjáé), 70 százaléka a korábbi ESMA tulajdonos egyik menedzseréé, Gátai Péteré volt. Az ESMA új ügyvezető-igazgatója viszont egyértelműen Garancsi embere, Telek Csaba lett. 2015 júniusában az Országgyűlés gazdasági bizottsága a 2012-ben hozott törvény visszavonását javasolta. Ezek után a Soros-ellenes állami kampányokban hirdetőként aktívan részt vett az ESMA is, a kormány 349.312.500 forintért hirdetett a felületükön a kormány. Ez meglátszott az eredményeken is, a cég adózott nyeresége 117 millió forint volt. A kormány szerint az általuk megbízott (szintén kormányközeli) médiaügynökségek választották ki a hirdetési felületeket, és szerződtek az ESMA-val.

2017 augusztusában kiderült, hogy az ESMA éveken keresztül ingyen és engedély nélkül használta az oszlopokat. Az ügyészség egy nap alatt döntött arról, hogy nem indít nyomozást az ügyben. A fővárosi ellenzék egyöntetűen kritizálta a tender-tervezetet amely az elefántfülek használatát öt évre engedélyezné az ESMA-nak. Tarlós István szerint a többmilliós közterülethasználati-díj tartozást meg kell térítenie a cégnek, viszont az, hogy megkapja-e az engedélyt további 5 évre is, már csak jogi kérdés. Később 132 millió forint befizetésére kötelezték az ESMA-t. A cég a 2018-as kampányra jutányos áron ajánlotta fel a plakáthelyeit, melynek nagy részét a Fidesz jegyezte le.

Fejlesztés a Várban

Két, a Miniszterelnökség alá tartozó cég, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a felelős a Várban zajló állami fejlesztésekért, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezeti. A két cég gazdálkodását egy Miniszterelnökségtől kiszivárgott jelentés szerint szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években. Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották, de akkor is meg tudta tartani fontos posztjait, amikor L. Simont menesztették örökségvédelmi államtitkári posztjáról. Az I. kerület Logodi utca 18.-ban Gyutai Csaba úgy költözött be a Várgondnokság Kft. lakásába, hogy az azt megelőző két és fél évben bérleti díjat vagy rezsit nem fizetett, de a céggel 5 millió forint értékű felújítást végeztetett el. A Ráth György utcában Gyutai Csaba lánya és barátja bérelhetett lakást, itt volt bérleti szerződés, sőt még bérleti díj is, de a könyvvizsgáló szerint a pályáztatás nélküli bérbeadással súlyos anyagi kár érte az állami céget. A Várgondnokság máshol is áron alul adott bérbe ingatlanokat. A jelentés szerint továbbá iratkezelési, szabályozói szabálytalanságok egész sora jellemezte a társaságok működését, így például a szóbeli szerződések alapján történő több százmilliós vagy a tényleges teljesítések nélküli kifizetések történtek. Elmaradtak a bevételek is: a Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron, de a CBA Gourmet is piaci ár alatt bérelhetett a cégtől. L. Simon az ügyben azzal reagált: hivatali idejében egy belső vizsgálat feltárta, hogy Gyutai Csaba szabálytalan közbeszerzéseket is lebonyolított a Várbazárban, emiatt hivatalos írásbeli figyelmeztetést kapott, Lázár János azonban nem tartotta szükségesnek Gyutai leváltását, és Gyutai menesztésére ezt követően sem került sor. Gyutai közleményt adott ki, ami szerint juttatásairól L. Simon is tudott, azokat jóváhagyta. A Budavári Nkft. kezeli a kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét is, miután az örökségvédelmi intézményrendszert a kormány alájuk tagolta be. A kiszivárgott ügyekben jelenleg nyomozás zajlik.

Frekvenciaengedélyek

Helyi és országos frekvenciákért a Médiatanács több esetben a Vajna-közeli cégeknek kedvezett, legyen szó a frekvenciaengedélyek meghosszabbításáról, a pályázati folyamatról, a műsorszórás megkezdéséről vagy a törvény által előírt szabályok (pl. magyar zene aránya) betartásáról. A Médiatanács nélkül ezek a változások a piacon nem történek volna meg. Rengeteg olyan döntésük volt, ami azt segítette, hogy Vajna, Mészáros és Habony elárassza a médiapiac minden szegmensét. Kétharmaddal választott, kormánypárti médiatanács

Országos frekvencián a Médiatanács kizárta a Class FM-et az országos kereskedelmi rádiós pályázatból. Bakai Mátyás, a pályázaton egyedüliként bent maradó Kft. ügyvezetője és tulajdonosa néhány hónapja még Andy Vajnának dolgozott, sőt a cég jelenleg is a Rádió 1 partnere. A Kft. Mészáros Lőrinc bankjától vett fel hitelt. Hold Reklám Kft. kezdheti majd meg a Class FM által 2016 novemberéig használt országos rádiós frekvencián a sugárzást. Bár az Advenio Zrt. pert indított a Médiatanács ellen, az nem várta meg a bírósági határozatot és új pályázatot írt ki a frekvenciára. Hold Reklám Kft. helyi rádiói hálózatba kapcsolódva működnek a Rádió 1-el, azaz a Rádió 1 műsorait sugározzák. A Class FM-et 2016 novemberében némította el analóg frekvenciáján a Médiatanács, miután a testület – a médiatörvényre hivatkozva nem hosszabbította meg a 2016 májusáig Simicska Lajos majd később Michael McNutt amerikai üzletember érdekeltségében lévő rádió jogosultságát. Arra hivatkoztak, hogy az amerikai üzletember nem megfelelő számításokon alapuló üzleti tervet nyújtott be.

A békéscsabai frekvenciapályázatnál több hiányosság is volt Andy Vajna jelentkezésében, amely miatt az NMHH-nak ki kellett volna zárnia a jelentkezésből. Többek között a banki igazolást csak harmadjára tudták rendesen benyújtani, viszont az sem volt szabályszerű. Egyrészt harmadjára nem is nyújthatták volna be. Másrészt előírás szerint a pályázat kiírásakor már egy zárolt számlán kellett lennie a rádió 3 hónapos működtetéséhez elegendő fedezetnek, viszont a Garancsihoz köthető Duna Takaréknál jóval később nyitották az igazolt számlát. A Vajna-féle Radio Plus Kft. mégis elnyerte a frekvenciát, a döntés egy ponton múlt, amelyet a pályázat szubjektív részére kapott a kormánybiztos cége. Az NMHH döntését az Interax Kft., amely eddig 24 évig birtokolta a frekvenciát megtámadta a bíróságon.

Más helyi rádiós pályázatoknál is elkövethettek hasonló hibákat, illetve pályázatok gyakran megegyeznek, a szereplők összejátszhatnak, amit tilt a törvény. A 24.hu a békéscsabai pályázat után iratbetekintés kért az NMHH-tól, amely korábban azt nyilatkozta, hogy szerződéskötés után minden pályázat bárki számára megtekinthető lesz. Habár ez nem valósult meg teljes egészében, az feltűnt, hogy sok esetben szóról szóra megegyeztek a pályázatok, és nem csak a Vajnához köthető LB Rádió Kft.-nél. Az egri 101,3 MHz-et birtokló FW Befektetési Kft. pályázata például 100-ban ugyanaz volt, mint amit az LB Rádió Kft. nyújtott be a hajdúszoboszlói és derecskei frekvencia elnyeréséért. Az NMHH arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre a pályázati ajánlatok összehasonlítására.

Döntések átláthatósága sem biztosított. Székesfehérváron, Veszprémben, Pécsett, Tatabányán és Kaposváron a pályázatok felfüggesztéséről döntött a Kúria. A médiatanács döntését a Regionális Rádió Kft. megtámadta a bíróságon. Eleinte megalapozatlanság miatt elutasították, de a Kúria felülvizsgálta az ügyet és határozatot hozott a felfüggesztésről. Minden városban pályázott Andy Vajna, viszont őket egyből sem zárták ki. Székesfehérváron hiánypótlásra vár az ügy, Veszprémben a Vajnához köthető LB Rádió tűnik a legesélyesebbnek, Tatabányán felvilágosítást kért a testület, ami azt jelenti, hogy valamit nem tudnak értelmezni a pályázati anyagban. Pécsett a P1 Kft. indult, amelyről korábban már kiderült, hogy tulajdonosi szinten összefonódik a Mambó Rádió Kft.-vel, amely már egy pécsi frekvenciát birtokol, és összekapcsolódott a budapesti Rádió 1-el. Habár a P1 tulajdonosa fiktív személyi adattal pályázott, mégsem zárták ki a versenyből, figyelmen kívül hagyva többek között a médiatörvényt is. Az NMHH szerint nincs szó összeférhetetlenségről, hiába van szoros együttműködés a Vajna által felügyelt Nemzeti Filmalap és a médiahatóság között. Habár a médiatörvény arról nem határoz, hogy kormánybiztosnak lehet-e rádiója, de arra nem adtak választ, hogyan próbálják azt elkerülni, hogy a médiatanács döntéseit egy kormánytag befolyásolni tudja.

Erzsébet-táboroknál

A rászoruló gyerekek üdültetését végző Erzsébet-táborok gazdálkodását már 2016-ban is kritizálta az ellenzék, akkor a 4,4 milliárdos költségvetésű Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány túlárazott, kormányközeli cégekkel kötött szerződéseit hozva fel. A táborok szervezését az Erzsébet Táborok Kft. és a mögötte lévő, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fennhatósága alá tartozó, kormányközeli alapítvány vette át, mely ehhez ingyen kapta meg a 17 milliárd forintra becsült értékű zánkai ingatlankomplexumot az államtól, a fonyódligeti gyerektáborral együtt.

Az alapítvány kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella, a kormánypárt volt országgyűlési képviselője vezeti, a felügyelőbizottságban pedig szerepet kapott Szabó Iván pécsi ügyvéd, aki a Zsolnay-ügyben is felbukkant. A gyerektáborokat közpénzből, az erőforrástárca költségvetéséből finanszírozzák. A Kft. a gyermeküdültetésre szánt pénzt pályázaton nyerte el saját tulajdonosától, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól.

2017 nyarán a sajtó arról kezdett cikkezni, hogy Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, illetve az Erzsébet Táborok Kft. (amely cég elnyerte a táboroztatásra kiírt 15 milliárd forintos közbeszerzést) vezetője napi 110 ezer forintért bérel szállást a táboroztatás idején. Hamar kiderült azonban: maga fizeti a szállását havi nettó 1 millió 850 ezer forintos fizetéséből. Hornyák Tibor korábban L. Simon László kabinetfőnöke volt, majd a Magyar Alkotóművészeti Nkft. (MANK) vezetőjeként dolgozott, ahol utolsó munkanapján egy általa létrehozott alapítvány résztulajdonában álló céggel is szerződött.

A szállásügy nyomán az EMMI vizsgálat nélkül azt közölte: az Erzsébet-táboroknál nem történt szabálytalanság, azonban a sajtó összefonódásokat tárt fel az EMMI, Hornyák és az Erzsébet-táborok által megbízott cégek között. Kiderült: az Emmi közigazgatási államtitkárának családja régóta kapcsolatban áll Hornyákkal, Lengyel Gyöngyi fia, Kuczora Gergely ügyvéd két ízben is kapott tőle nagy Emmi-s szervezetnél bizalmi állást. A MANK-ban Hornyák felügyeletét a közigazgatási államtitkár látta el, miközben fia, Kuczora volt a szervezet közbeszerzéseinek jogi felelőse. Miután Hornyák a kiszervezett Erzsébet-táborok vezetője lett, a táborok felújítására 26 milliárdot szavazott meg a kormány, amiből kormányközeli cégeknek is jutott.

Szerződtették a Fidesz-közeli a Valton-Sec Kft.-t vagyonvédelmi szolgáltatásokra, a jegybanki alapítványok által foglalkoztatott DVM-csoport cégeivel építési munkákra, Kocsis Máté korábbi kampányfőnökének cégével kommunikációs tréningekre és havonta több mint 500 ezer forintért Kuczora ügyvédi irodájával jogi és közbeszerzési tanácsadásra. Hornyákot, aki szokatlanul nagy hatalmat gyakorolt, lényegében saját maga megbízójaként tevékenykedhetett a tízmilliárdokat mozgató és nagy ingatlanberuházást indító táborban, 2017 végén leváltották a posztjáról. A zánkai tábor kapcsán továbbra is él a gyanú, hogy az értékes ingatlanok a kormányközeli alapítványoktól magánszereplőkhöz kerülhetnek.

Vége