Sötét ügyek a Fekete könyvben 7. rész

Közzétette:

Hunguard

A rezsicsökkentések idején merült fel, hogy a közműcéget számlaauditálás alá vonja a kormányzat. Habár a korábban nyerőgépeket is auditáló Hunguard Kft. kínálta erre a legolcsóbb ajánlatot, a szabályozás miatt a közműcégek nem is nagyon tudtak volna mással szerződni. Az offshore-hátterű Hunguard így 600 millió forint értékben köthetett szerződést (állami tulajdonú) közszolgáltatókkal számlázási rendszerük auditálására. Egy résztvevő szerint a közműcégek eddig is megfelelően látták el a feladatukat, a procedúra így felesleges kiadás volt. A törvényi feltételekkel tulajdonképp kizárták a nemzetközi auditor cégeket, 99 százalékban a Hunguard dolgozott az auditokon, a cég azonban tagadta a kivételezést. A Hunguard tulajdonosa 2016 előtt még négy magánszemély volt, később léptek be offshore-szereplők is a tulajdonosi körbe, így a Panama-iratokban is többször felbukkanó Hrisztosz P. Kinanisz. A Hunguardot ugyanakkor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter köréhez köthető ügyvédi iroda képviseli, Rogán Antal ráadásul közös informatikai szabadalmat jegyez a vállalat két kisebbségi tulajdonosával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával.

A számlaauditálás után egy másik jogszabály miatt újra monopolhelyzetbe került a Hunguard, a teljes pénzügyi szektor informatikai auditálásával. Az egyöntetű szakmai tiltakozás mellett az Informatikai Vállalkozások Szövetsége biztonsági munkacsoportjának vezetője, Hirsch Gábor is erősen kritizálta a jogszabályt, szerinte túl szűk a megfelelő cégek köre. A Hunguard emellett nemcsak nagy állami vállalatoknak (pl. MNV Zrt.) dolgozott, de keresett az étel- és italautomaták átalakításával is. A Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszerének kialakításához egy tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Hunguard Kft. adott ki. A Hunguard-tulajdonos Csík Balázs ráadásul a rendszer kiépítésében részt vevő MobilSign Kft. ügyvezetője is. Rogán Antal Csík Balázzsal és Lengyel Csabával 2015. május 29-én egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a szabadalom eredetiségét sokan vitatják, azt mégis számos nagyvállalat használja, így a Magyar Telekom, a MÁV, a BKV, a Főtáv, a Posta és a Volán is. Az eljárást a bejegyzést követően a feltalálók eladták a MobilSign-nak, amely cég tulajdonosa Csík és Lengyel mellett Dr. Pozsgai Petra, a Rogán Antalhoz köthető ügyvéd, Kertész Balázs felesége. Az aláírórendszer tanúsítását volt, hogy a Hunguard végezte. A találmányhoz köthető cég korábban 257 millió forintos támogatást is felvett. Rogán Antal az ügyben leszögezte: sem a Hunguard Kft.-ben, sem más gazdasági társaságban nincs tulajdonrésze, ugyanakkor 2017-es vagyonnyilatkozatában Rogán feltüntetett találmány hasznosítási díj címén 25 millió forint bevételt a Mobilsign Kft.-től, amiből a miniszter törleszthette korábban feltüntetett adósságát.

Simon Gábor számlái
A 2014-es parlamenti választás kampányában jelentek meg sajtóhírek Simon Gábor MSZP elnök-helyettes eltitkolt külföldi számláiról. A később lefoglalt pénzügyi dokumentáció salzburgi, grazi és zürichi bankokban tartogatott több száz millió forintnyi készpénzforgalomról tanúskodtak. A legsűrűbb időszak 2008-2010 között volt. Habár Simon módosította a vagyonnyilatkozatát miután kiderültek a számlák, ezeket később sem tüntette fel, mondván nincs megfelelő rész, ahova ezeket beírhatja. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága vizsgálódni kezdett, szerintük fennáll a lehetősége, hogy ezek a pénzek összefüggnek a viselt tisztségeivel. Mesterházy Attila, akkori MSZP elnök szerint Simon ezeket a politikai pályafutása előtti forrásfelhalmozásból szerezte és nem kötődnek a

közéleti tevékenységéhez. Ugyanakkor Mesterházy nem jelent meg a bizottsági üléseken, tehát a mentelmi bizottság nem vette figyelembe a nyilatkozatát.

Február 6-án Simon lemondott minden MSZP-s tisztségéről és kilépett a pártból. Március 6-án előzetes letartóztatásba került, csalás, magánokirat hamisítás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt, mivel egy hamis afrikai útlevelet is találtak, amellyel a MagNet bankban számlát nyitott. Simon bankszámláit zárolták, de ugyanaznap ingatlanait a feleségének ajándékozta. A mentelmi bizottság határozata szerint az Országgyűlés visszakövetelheti Simon képviselősége alatt kifizetett juttatásokat. Mesterházy törvénytelennek tartotta a bizottság ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. A lefoglalt iratok alapján a pénz nagy része egy XVIII. kerületi ingatlan adás-vételéből származik, amelyet az Auchan Magyarországgal kötött a kerület 40 millió forintért. A terület kármentesítendő volt, amelyre az önkormányzat egy 100 millió forintos szerződést kötött, amelyet később felbontottak. Ehelyett 950 millió forintért csinálta meg az Auchan egyik leánycége. Az Auchan szerint a pénzt valóban kármentesítésre fordították. Simon Gábor később azt vallotta, hogy az ügyletről mind Mesterházy, mind Gyurcsány Ferenc tudtak. A 950 millió forint az Auchanon, a Szociál Fókusz Kht-n és az R&S 2000 Consultingon keresztül különböző alapítványokhoz került. Emellett egy pénzmosási ügyben is nyomozni kezdett a NAV, melyben feltűnik a számtalan politikaközeli offshore-üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás is, aki értesítette a hatóságokat, amikor Simon megkereste, hogy Welsz segítsen legalizálni a vagyonát. Welsz az eljárás során öngyilkos lett. A Simon-ügy rányomta a bélyegét a kampányra: a Magyar Nemzet a választások előtt még egy Simonról szóló állítólagos zárkaügynöki jelentést is publikált.

2014 novemberében Simon Gábor kifizette a külföldi számlái utáni adóhátralékát, ismeretlen forrásból – a Fidesz szerint az MSZP fizette ki helyette. 2015 decemberében egy nem jogerős végzés megszüntette a házi őrizetet illetve a bankszámlái zárolását is feloldotta. 2016 márciusában újabb vádemelés történt különösen nagy vagyoni hátrányt jelentő költségvetési csalás miatt, amelyben Simon ártatlannak találta magát. Az ügyben ősszel várható ítélet. Simon Gábort egy 2008-2010-es munkaügyi államtitkárságával összefüggő másik ügyben másodfokon megrovásban részesítették.

Simicska – Orbán háború

Simicska Lajos, Orbán Viktor egyetemi szobatársa és barátja, sokáig a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es választások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül a Simicska tulajdonolta HírTV-t is sújtó 5 százalékos reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és Simicska között. 2015. február 6-án a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara “lelkiismereti okokra” hivatkozva felmondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígérve a Fidesz ellen. Ezek után a Simicska-közeli kormánytagok és állami vállalati vezetők (a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetői) sorra vesztették el pozícióikat, az oligarcha földbérleteinek feltételein is rontott a kormány. Budapest háborút indított a Mahir hirdetőoszlopai ellen, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A leglátványosabb harc a média területén bontakozott ki. Miközben a kormánypárt új médiaklientúra építésébe fogott, a Magyar Nemzet olvasottsága (állami előfizetések visszamondásával) egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégeiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az több cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentették. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban. Online fronton a Simicska érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt. 2014. februárjában opciós jogot szerzett az Index portált működtető Index.hu Zrt.-re. Ezt csak az akkori tulajdonos, Spéder Zoltán kegyvesztése után, 2017 áprilisában hívta le, de a tulajdonosi jogokat azonnal továbbadta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak, így papíron független, a Simicska által delegált kurátorok irányítása alá került a hírportál. Simicska harcba szállt a TV2 megszerzéséért is, de elbukott a későbbi tulajdonos, Andy Vajnával szemben. Simicska médiumaiban a konfliktus kezdete óta kormánypárti politikusok és a hírek szerint még a közigazgatási, kulturális intézmények sem nyilatkozhatnak.

Simicska leginkább cégbirodalmának korábbi zászlóshajója, az építőipari közbeszerzések korábbi legnagyobb nyertese, a Közgép kegyvesztését sínylette meg leginkább. Az uniós finanszírozású gönyűi kikötő fejlesztése kapcsán, a legalacsonyabb ajánlati árat benyújtó Közgép által vezetett konzorcium megtámadta a közbeszerzési eljárást, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság nemcsak a cég jogorvoslati kérelmet utasította el, de hamis adatszolgáltatás címen 2015. szeptemberében a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól. Később ugyan a vitatott ítéletet visszavonták, de a cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani. A cég az ügyben kártérítésért perel. A görnyűi kikötőt végül a A-Híd Zrt., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta Kikötő Konzorcium építhette 6,89 milliárd forintért. Más közbeszerzési eljárásokban is előfordult, hogy a Közgépet szabálytalanul zárták ki, így a BKK egy felüljárótendere esetében. Az M4-es autópálya román határig való meghosszabbítására a Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot tett, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban túl olcsónak ítélte az ajánlatot, a tendert végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el. Az esztergomi vasútvonalon egy 2014-ben a MÁV és egy Simicska-cég kötött szerződést felmondva cserélték le a kivitelezőt Mészáros R-Kordjára. A Simicskával való szakítás után az irányított tendereztetéssel, állami hirdetéssel valamint személyre szabott jogalkotással segített kormánypárti klientúraépítés felgyorsult és sok tekintetben új irányt vett.

Simicska köre

Simicska Lajos üzletember, médiamogul, volt APEH-elnök Orbán Viktor legfontosabb szövetségese, a tudatosan épített Fidesz-közeli gazdasági holdudvar központi figurája volt az első és második Orbán-kormány idején. 2010 után az ellenzék rendszeresen kritizálta, amiért az érdekeltségébe tartozó cégek kiugróan sok állami megrendelést kaptak. Az eleinte átláthatatlan tulajdonosi hátterű Közgép Zrt. állami vasúti, a közúti és a kommunális fejlesztésekből százmilliárdos nagyságrendben nyertek el tendereket. Még a 2010 előtti városvezetés idején a Közgép nyerte el konzorciumban a Margit híd (alaposan megdráguló) felújítását is. 2013-ban a cég partnereivel összesen több mint 328 milliárd forintnyi állami megbízást tudhatott magáénak, a megbízó túlnyomórészt a NIF Zrt. és a Magyar Közút Zrt. volt. A Közgépből milliárdos osztalékot vettek ki tulajdonosai. A cégről korábban azt lehetett tudni, hogy elnöke Nyerges Zsolt Simicska-közeli vállalkozó, ám az csak 2012 tavaszán vált biztossá, hogy tényleges tulajdonosa maga Simicska.

2010 után Simicska és közeli üzlettársainak cégei (Nyerges Zsolt, Fonyó Károly) tarolták le az állami hirdetési piacot, és 19 településsel kötöttek kedvező reklámgazdai szerződést. Simicska hirdetőcégei jóval a válságban lévő iparág profitszintje felett teljesítettek, ők intézték egyes minisztériumok kommunikációját és rajtuk folyt át az állami hirdetések túlnyomó része. A médiában az állami hirdetések teljesen elszakadtak az elérési adatoktól, minek nyomán a Simicska-birodalom (kormánypárti irányultságú) lapjai váltak az állami hirdetők kedvencévé. Simicska agrárérdekeltségei is gyarapodtak: 2013-ra Simicska és Nyerges érdekeltségei váltak az uniós agrártámogatások legnagyobb haszonélvezőjévé. Simicska ebben az időszakban olyan befolyásosnak számított, hogy sokan arról beszéltek: Simicska emberei kulcspozíciókat foglalnak el az államigazgatásban és a kormányzatban, az oligarcha foglyul ejtette az állam bizonyos területeit, nekik kedvező szabályozást fogadtatva el. Erre utalt, hogy 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén a politikai múlttal nem rendelkező Németh Lászlóné váltotta Fellegi Tamást, aki Nyerges Zsolt testvérét alkalmazta politikai főtanácsadóként. Az állami vagyont felügyelő minisztériumban ezt megelőzően is kulcspozícióban voltak olyanok akik Simicskához és Nyergeshez kötődtek. A Közgépet is hitelező Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója ekkoriban Simicska régi bizalmi embere, Baranyay László volt, az MVM élén pedig Nyerges régi ismerőse, Baji Csaba állt. Az Átlátszó számos szereplőt azonosított ebből a hálózatból az állami infrastruktúrafejlesztések, az agrárpolitika és az állami hirdetésekkel kapcsolatos döntéshozó pozíciókban. 2015 elején Simicska konfliktusba került Orbánnal, minek után a kormányzat több fronton kísérletet tett a Simicska-birodalom ellehetetlenítésére, ezzel annak aranykora véget ért, Simicska emberei 2015 végére nagyrészt elvesztették állami hivatalukat.

Eximbank

Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet (“foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek egyes időszakokban több, mint felét kormányközeli szereplők kaphatták be. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztó-helyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben. Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami az első a kormánypárti média bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott. A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, “versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt. Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a volt-szovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányközeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához. Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött.

https://atlatszo.hu/2017/01/19/hazipenztarkent-hasznaljak-az-eximbankot-

kormanykozeli-uzletemberek/

https://444.hu/2016/02/03/bibliai-leptekekben-omlik-ki-a-penz-a-kulkerbankbol

Az EMOSZ

Az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) szociális foglalkoztatóként arra nyert el 2,9 milliárd forint uniós támogatást, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, alulképzett munkavállalóit öt éven át foglalkoztassa az észak-alföldi régióban. Az ESZOSZ 2600 munkanélkülivel kötött szerződést, ezt követően 2015 nyarán a szövetkezet eltűnt, a károsultak munkát nem tudtak végezni, mivel a szövetkezet alkalmazásában álltak, de a bérüket sem kapták meg. Az ügynek közel 2800 károsultja lehet. A korábban 50 ezer forintos bevételű szövetkezet 150 pályázó közül egyedül nyerte meg a rövid határidővel kiírt uniós pályázatot, önerő nélkül. Az Átlátszó politikához vezető szálakat felfedezett fel a szövetkezet hátterében. Az ESZOSZ-t a Pócs János (Fidesz) polgármester vezette Jászapáti Önkormányzat irodájába jegyezték be. Dr. Bada János ügyvéd, aki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozott, szövetkezeti igazgatósági tag volt, ahogy Barta Gábor Zsolt is, aki fővárosi önkormányzati cégeknél tevékenykedett. A jelenleg is aktív Wrábel Zoltán Zsolt felügyelőbizottsági tag neve V. kerületi ingatlanügyekben bukkant fel, de több szereplő kötődött az SZDSZ-es Simicskaként emlegetett, a Tocsik-botrányban is feltűnő Virág Attilához is. Az ESZOSZ a dolgozókat okolta a kialakult helyzetért és informatikai problémákat emlegetett.


Az ügyben a helyi MSZP feljelentést tett hűtlen kezelés, fiktív foglalkoztatás, okirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt. Az ESZOSZ ekkor már arra hivatkozott, hogy a projekt utófinanszírozott, tehát a pénzt csak akkor tudják lehívni, ha a bérek kifizetését számlával igazolják. A Miniszterelnökség is vizsgálatot indított, amely két fő szabálytalanságra mutatott rá. Egyrészt a szövetkezet nem költött semmit önerőből, amelyet eleve egy 10 millió dolláros értékpapír-pakettel igazoltak. Továbbá a vizsgálat kritizálta a résztvevő erdőgazdaságokat (ÉSZAKEDŐ Zrt., a NEFAG Zrt . és a NYÍRERDŐ Zrt.) is, amiért nem, vagy elenyésző méretű erdőket biztosítottak munkavégzésre. Az OLAF is vizsgálódni kezdett, miközben a cégbíróságon elindították a végelszámolást, illetve a károsultak is kérvényezték a felszámolást. Szociális szövetkezeti vezetők szerint eleve hibás volt ekkora méretben, a tagok közös tulajdona nélkül elindítani a csak névben szociális szövetkezetet, miközben a valóban létező szövetkezetek vegetálnak a kedvezőtlen szabályozási környezetben. Hasonló módon megbukott a roma önkormányzat által indított foglalkoztatási szövetkezet is. A társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére kiírt uniós GINOP-program pályázatain 2017-ben azonban újabb több százmillió forintot osztottak ki a szövetkezeteknek. A NAV által folytatott, költségvetési csalás ügyében folyó nyomozás eredményéről nincs hír, a támogatási összeget az EMMI visszakövetelte a szövetkezettől.

A homolya-iroda

Homolya Róbert jelenlegi a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár 2010 után kulcspozíciót töltött be a közbeszerzési felügyelet területén. Életrajza szerint 2004-2010 között a HOMOLYA Ügyvédi Iroda vezetője, majd az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végrehajtási elnökhelyettese, ezután a Miniszterelnökség, Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkára volt, 2014 után pedig miniszteri biztos és a Közbeszerzések Tanácsának tagja és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke is volt. Homolya ellen 2010 óta folyt OLAF-vizsgálat, melynek eredménye 2018 elején került nyilvánosságra. Az OLAF Homolya esetében 8 projektben összeférhetetlenséget állapított meg, amiért közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Hat esetben végül elfogadták a magyar ellenérveket, de két projektnél teljes korrekciót javasoltak: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat KEOP-finanszírozású 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását kérnék vissza.


Homolya üzleti kapcsolatai és állami hivatala közt ugyanakkor többször találni kapcsolódást. A Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között, részesedését azonban eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. Ugyanakkor Homolya korábbi érdekeltségeiben offshore hátterű cégek bukkantak fel ekkoriban. A Provital a 2010 utáni időszak egyik legsikeresebb, uniós forrásból finanszírozott munkákat is elnyerő tanácsadócége lett és több korrupciógyanús ügyben is közreműködött. 2008 és 2009 között Homolya résztulajdonosa volt az Euro-Procure Kft.-nek is. Ez a cég a kormányváltás után konzorciumban elnyert egy 2 milliárd forintos tanácsadói megbízást, partnere, a Pacsika Ügyvédi Iroda 2006-2008 között szintén résztulajdonosa volt az Euro-Procure Kft.-nek. Mindkét fél tagadta, hogy bármi köze lenne korábbi üzleti kapcsolatuknak hatása lett volna az NFÜ tanácsadói megbízásának elnyerésének, Homolya azzal érvelt, hogy a közbeszerzési eljárások nem hozzá tartoznak. Ugyanakkor ő volt az uniós projektek Végrehajtás Operatív Programot monitorozó bizottság elnöke is, amely a megbízás forrása volt. Az NFÜ indoklás nélkül, de feltehetően a sajtóvisszhang miatt végül nem kötötte meg a szerződést a konzorciummal. Az Euro Procure Kft. (és Homolya egy másik, korábbi érdekeltsége, a Projekt.hu Bt.) a Provital alvállalkozói voltak az abádszalóki 3,3 milliárdos projektben.

Homolya úgy reagált az OLAF-vizsgálatára, hogy ezek “bagatell” ügyek, korábban pedig Lázár János is védelmébe vette akkori beosztottját. Homolya továbbra is befolyásos szereplő a közbeszerzések területén: sajtóhírek szerint az ő javaslatára vezették be a sokat bírált, százmilliárdos keretszerződéseket, melyek tanácsadási munkáiból a Provital is részesült. A Provital az Elios-ügyben is felbukkan: 2006 után Szekszárdon ez a cég (és jogelődje) bonyolította a közbeszerzési eljárásokat, de több esetben (így az Elios-tendernél is) kétszer szerződhettek ugyanarra a munkára. Homolya felesége, Dr. Kertész Mariann neve a 2015-ös, kartellgyanús kórházigép-tenderben bukkant fel.

Tanácsadók kartellje

A Miniszterelnökség 2015 őszén írt ki 5 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést jogi tanácsadói feladatok ellátására 2020-ig. Az első rész ellenértéke 1 milliárd 920 millió, a második és a harmadik részé – egyenként – 1 milliárd 440 millió forint. A nyerteseknek – egyebek mellett – évi 600 minőség-ellenőrzési jelentést és tanúsítványt kell elkészíteniük, évente legalább 300 szabálytalansági eljárásban tanácsadás és jogorvoslati képviselet a feladatuk, de többek közt évi 250 közbeszerzési-jogi véleményt is kell készíteniük. A tender nyertese 4,8 milliárdos ajánlattal – az Ész-Ker Kft., a Nagy és Kiss ügyvédi iroda, illetve az SBGK ügyvédi iroda konzorciuma lett. A 4,8 milliárdot nem a magyar költségvetés terhére fizeti ki a Miniszterelnökség, hanem európai uniós forrásból, a KÖFOP-3.2.7 számú, a “A támogatáskezelés menedzsment feltételeinek biztosítása, színvonalának megőrzése a Miniszterelnökség közbeszerzés szabályossági ellenőrzési feladatainak ellátásánál” nevet viselő projekt keretében. 2016-ban a Miniszterelnökség újabb, 669,2 milliós tendert írt ki – gyorsított eljárásban – a fentiekkel megegyező feladatok ellátására, amelyet az SBGK és az Ész-Ker konzorciuma nyert el. Ugyanebben az évben egy 60 milliós munkát is elnyert az Ész-Ker, szintén gyorsított eljárásban. 2017 januárjában 1,875 milliárdot nyert ugyanez a két cég a Miniszterelnökség tenderén uniós tenderekhez kapcsolódóan. 2018 januárjában a hvg.hu írta meg, hogy a 2017 februárjában az SBGK-val és az Ész-Kerrel eredetileg az év végéig kötött tanácsadói szerződést 2,1 milliárd forinttal és három hónappal toldotta meg a Miniszterelnökség.

Az Ész-Ker többségi tulajdonosán keresztül, Kárpáti Péter Györgyön keresztül mind Garancsi Istvánnal, mind Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható. Első nagyobb közbeszerzéses munkáit tíz éve a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen nyerte el. Az Ész-Ker Kft. egyike azoknak, akik a 420 milliárd forintos építőipari tenderhez kapcsolódó tanácsadói megbízást szereztek tavasszal a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt, vitatott 5 milliárd forintos közbeszerzésen. A Nagy és Kiss iroda a Nemzeti Fejlesztési Programirodával és a Miniszterelnökséggel is kötött korábban százmilliós nagyságrendű közbeszerzési tanácsadói szerződést, az SBGK egyik fontos munkatársa pedig – az Átlátszó szerint – Bajkai István VII. kerületi alpolgármester, a Fidesz alapító tagja, a párt támogatója és jelenlegi egyéni képviselőjelöltje. Bajkai ügyvédként többször képviselte már az Orbán család tagjait – köztük Orbán Ráhelt, amint az az Index róla közölt portréjából kiderül. Az SBGK ügyvédi iroda korábban adott tanácsot a Fővárosi Közbeszerzési és Lebonyolító Kft-nek (FKL) az M3 metró felújításának közbeszerzéseivel kapcsolatban. Az I. kerületben lakást kapó dr. Torma Szilvia vezette FKL egyik alvállalkozója az Aponius Consulting Kft., amelynek szaktanácsait egy olyan, 64 milliós keretből fizették (a keret erejéig), amelynek felhasználására nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni. Az Aponius Consulting Kft. tulajdonosa szintén Bajkai István.

Zsiga Marcell

Zsiga Marcell (Fidesz), Miskolc alpolgármestere és országgyűlési képviselője 2012 októberében vásárolt 40 millió forintért házat Miskolctapolcán. Az ár, bár kifejezetten jutányosnak számított, a Blikk becslése szerint nem volt teljesen irreális, vagyonnyilatkozatának tartalma alapján azonban nem látszott, hogyan biztosítja korábbi ingatlanjai eladása, valamit a kölcsön felvétele a házvásárlás fedezetét. Mivel Zsiga nem válaszolt az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre, a Blikk vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett. Az ügyről a parlament mentelmi bizottsága 2013 februárjában tárgyalt, ám a Rubovszky György vezette testület kormánypárti többséggel leszavazta az eljárás megindítását. Rubovszky azzal zárta rövidre a kérdést, hogy Zsiga igazolta, legális forrásból származó jövedelméből tudta kifizetni a ház árát.

Röviddel a ház megvásárlása után, 2012 októberében az ahhoz vezető, kátyús utat újraaszfaltozta az önkormányzat az alpolgármester házáig. Az út, amely mellett csapadékelvezető árkot is kialakítottak, a Blikk értesülései szerint hétmillió forintba kerülhetett. Mint az Origo.hu ellenzéki képviselőktől megtudta, Kriza Ákos polgármester a képviselő-testület jóváhagyása nélkül, saját hatáskörben döntött arról, hogy épp ezt a szakaszt újítsák fel. A Blikk 2012 decemberében azt is megírta, hogy nem csak Zsiga Marcell, de Kriza Ákos háza előtt is leaszfaltozták az utat, ám Kiss János, a miskolci Fidesz frakcióvezetője ezt határozottan cáfolta. Maga a polgármester sajtótájékoztatón közölte: még polgármesterré választás előtt kezdték meg a háza előtti út felújítását. Zsiga Marcell képviselősége után az állami Szerencsejáték Zrt. marketing- és

kommunikációs igazgatój és a Szerencsejáté Service Nonprofit Kft. ügyvezetője lett.