Korrupt antikorrupció

Közzétette:

ÁGOSTON HUGÓ
Régi motoros pesti újságíró kollégám próbál tájékozódni romániai eseményekben. Kíváncsiságának egyik oka: mindegyre olvassa, hogyan húz el Románia Magyarország mellett ilyen meg olyan tekintetben. Érdeklik persze a politikai botrányok is, de azoknak inkább a háttere. Mivel is kezdjem? Kifejteném, hogy Romániában a kormány és a balliberális többségű parlament reformokba kezdett – de máris közbevág, hogy de hát a liberálisok nem ellenzékben vannak? Ugye a Nemzeti Liberális Párt, a PNL, amelyik annyira liberális, hogy a minap meghiúsította egy magyar középiskola létrehozását…
Amúgy is oda akartam kilyukadni, hogy Romániában semmi sem az, aminek látszik, aminek vélik, a PNL kapóra jön ennek illusztrálására. Elmondom hát, hogy ez az alakulat úgy jött létre, hogy az eredeti liberális pártból kivált szárny Calin Popescu Tariceanu vezetésével megtartotta az arcélét és az európai liberális pártcsaládhoz való tartozását (olyannyira, hogy őt magát is ALDE-nak hívják), a maradvány pedig 2014-ben egyesült Traian Basescu egykori pártjával, a „demokrata liberálisokkal” – az így létrejött PNL öszvérpárt azonban csak nevében liberális, különben olyannyira nem az, hogy az Európai Néppártnak lett tagjává. (Utána pedig csúnyán leszerepelt a 2016-os választásokon.)
No de a korrupció elleni harc, az talán csak igazi, veti fel a kolléga, aki előtte ellelkendezte nekem, mennyire csodálta és irigyelte az egy évvel ezelőtti bukaresti tüntetéseket. Kénytelen vagyok felvilágosítani, hogy azoknak a fészbuk-szervezte tüntetőknek – bármennyire ellenállók és korrupcióellenesek voltak, és bármennyire igazuk volt egyes általános követelésekben, hogy az igazság meg a tisztaság és hasonlók – a kormány törvénykezdeményezéseit illetően érdemben nem volt igazuk, azokat a jogszabályokat az alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, mi több, egy részük már meg is valósult, és a politikai indíttatású demonstrációk ellenére az igazságügy reformja a parlamentben halad tovább rendületlenül.
A korrupció elleni harc legfőbb sajátossága pedig ebben a kaotikus országban az, hogy a legkirívóbb törvénytelenségeket, visszaéléseket pont a „harcosok” követik el, ez a híres román specialitás: az antikorrupció mint a korrupció forrása. A Korrupcióellenes Ügyészég (DNA) és a Román Hírszerő Szolgálat (SRI) törvénysértő összefogása főképp a politikai ellenfelek, a balliberális oldal kiiktatására irányult, senkinek felelősséggel nem tartozó ügyészek a kommunista koncepciós pereket idéző jogsértéseket követtek el. Művelt pesti barátomnak azt is elmondtam, hogy ennek a „korrupció elleni harcnak” – amely élén sok éve a román Jeanne d’Arcnak, orrleányi szűznek kikiáltott Laura Codruta Kövesi áll – ugyanaz a végeredménye, mint a híres olaszországi Mani pulite műveleté volt: a politikai élet szétbomlasztása, destrukturálódása.
Hogyan jutottunk ide? A lidérnyomás Traian Basescu államelnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter 2005-ös igazságügyi puccsával kezdődött, és az elnök második felfüggesztésekor, 2012-ben kulminált. Ekkor az Európai Néppárt mentette meg Basescut, és noha a „játékos államfő” menesztését többen szavazták meg, mint 2009-ben a megválasztását (amit alapos gyanú szerint szintén csalással ért el), a referendum – furcsa események és menet közben megváltozatott szabályok nyomán – eredménytelennek nyilváníttatott. Most talán elkezdődik annak kivizsgálása, hogy miként kértek, kérhettek ki az Európai Bizottság tisztségviselői adatokat folyamatban lévő perekről, jogi fellépést sürgetve név szerint megjelölt személyekkel, politikusokkal és üzletemberekkel szemben.
És ti magyarok ezt tűrtétek, tűritek? – kérdezi barátom. Kedves öregem, mondom neki, Traian Basescu második felfüggesztésekor, 2012-ben szó szerint az egyedüli voltam az erdélyi magyar porondon, aki próbáltam megmagyarázni, mi történik, próbáltam érvelni, felhívni a figyelmet az őrületes félrevezetésre, Macoveinek és cinkosainak a diverzióira – arról, hogy mit kaptam érte kollégáktól és olvasóktól, érdemes lenne esettanulmányt írnom. Talán meg is teszem, bő idézetekkel cikkekből, levelekből.
[Aktuális háttér lehet hozzá három európai néppárti vezető politikus esete. Az Európai Bizottság akkori elnöke, Jose Manuel Barroso ellen bonyolult etikai vizsgálat folyt/folyik összeférhetetlenség gyanúja miatt nemzetközi antikorrupciós civil szervezetek és az uniós ombudsman kezdeményezésére. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök politikai karrierjének 2012-ben többek között az a botrány vetett véget, amiért most ismét letartóztatták, és korrupció, valamint a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől származó törvénytelen 2007-es kampányfinanszírozás gyanúja miatt eljárás indult ellene. Angela Merkel német kancellár nevéhez természetesen semmilyen korrupciós gyanú nem fűződik, de az nem felejthető, hogy „elhitte” Basescunak a hazugságát, hogy az államelnök felfüggesztéséről nincs szó a román alkotmányban. (Ezzel a huncutságával maga a nagy önfeljelentő dicsekedett el később egy tévéinterjúban.) Ahogyan a luxembourgi Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős akkori biztosa és alelnöke is „elhitte” 2012-ben Monica Macovei hazugságait és szándékfeltételezéseit az akkori balliberális szövetséggel (USL) kapcsolatban. (Amely mintegy elégtételként a népszavazás kudarca miatt még az évben hengerelt a választásokon.)]
Most azonban vannak jó jelek, vonom le a következtetést. „Nem az a jó jel –mondom a kollégának –, hogy Románia sebesen húz el Magyarország mellett; különösen fáj, hogy már a korrupció észlelt mértéke is nagyobb nálatok, mint a hiperkorruptnak nevezett Romániában; az meg egyenesen kínos, hogy kormányfőtök a nemzeti ünnepet arra használja, hogy nyíltan megfenyegesse ellenzékét meg a független sajtót!”
A jó jel Romániában az, hogy az emberek a történtek ellenére sem kezdenek el „brüsszelezni”. És jó jel, hogy az ügyészállam törvénytelenségeire, jogsértéseire, nemkülönben az Európai Néppárt egyes tisztségviselőinek mindezekben játszott szerepére kezd fény derülni. És ha néhány dolog tisztázódik, akár felelősségrevonás is következhet.

Kép: A transindex.ro karikatúrája