Csendes beszéd

Közzétette:

Bruck Gábor

Jóarcú emberek voltak szombaton a Parlament előtt, imponálóan sok fiatal. Elképzeltem, hogy egy nyugodt, mértékletes, okos ember fellép az emelvényre. Körbenéz, majd lassan, viszonylag mély hangon bemutatkozik és üdvözli a tömeget. Mindez nem több mint 11 másodperc. Majd azt mondja: kedves barátaim, minket senki sem képvisel. Van két és fél millió ellenzéki szavazó, akik képviselet nélkül maradtak.
Most nem a Fideszről beszélek, hanem az ellenzéki pártokról. Ezek a pártok évek óta pont az ellentétét teszik, mint amit várunk tőlük. Nem a két és félmillió ember akaratával törődnek, hanem kizárólag a saját érdekeikkel. Mi azt akartuk, hogy egyetlen erő induljon a Fidesz ellen, de ők mást akartak. Mi évek óta meg vagyunk bélyegezve, ki vagyunk nevetve, de őket ez sem érdekelte. Az egyik oldalon van két és fél millió ellenzéki szavazó félelme, reménye, és erős akarata, hogy a Fidesz bukjon meg, a másik oldalon pedig néhány tucat politikus, akiket leginkább a parlamenti fizetés érdekel.
Most itt van előttünk megint egy új helyzet. Elemi érdekünk volna, hogy az ellenzéki politikusok – 50 ilyen van – ne vegyék fel a parlamenti mandátumot. Álljon Orbán az egész világ előtt, és magyarázza el, hogy a magyar Parlamentben miért csak egyetlen párt van, kevesebb, mint Rákosi Mátyás idején.
Csakhogy valószínűleg a kapzsiság és az egó nem engedi, hogy az ellenzéki politikus a két és félmillió ellenzéki szavazó érdekei szerint cselekedjen, és beül majd a Parlamentbe. Mit tehetünk? Az első lehetőség nem túl elegáns, ez a pénzgyűjtés. A képviselői fizetés durván havi egymillió forint. Ötvenen vannak, talán évi 600 millió forintért otthon maradnak. Az üres Parlament pedig legyen Orbán baja.
A másik lehetőség becsületesebb. Mondjuk ki, hogy az a képviselő, aki beül Orbánnak asszisztálni a Parlamentbe, az fideszes. Őt mostantól fideszesnek, kollaboránsnak tekintjük. Köszönését nem fogadjuk, rendezvényeire nem megyünk, és nem szavazunk rá. És van itt még valami: az ellenzéki pártok a létezésüket a Fidesz ellenes szavazóknak köszönhetik. De ha nem értik, hogy a Fideszből nagyon elegünk van, akkor a szombatihoz hasonló tüntetés ellenük is szervezhető. Kissé pikáns volna, de vállalható: ellenzéki szavazók, ellenzéki pártok ellen tüntetnek.
Jön az EP választás, aztán az önkormányzati választás, ahol mi, két és félmillióan nem szavazunk az ilyen politikusra, és nem szavazunk a pártjára. Igen, büntethetünk és jutalmazhatunk.  Ez a két és félmillió ember minden különbözősége ellenére közösséget vállalhat, és együttműködhet addig a pontig, amíg a közös cél: a Fidesz leváltása. Aztán a beszédnek vége, a Kossuth téren hosszú és teljes a csend. És úgy megyünk haza, hogy mindez lehetséges.