Egy kis ölelés

Közzétette:

Victor Laszlo (Washington)
Demszky Gábor ezt írta ma a Facebookon “Macron és Trump permanens kampánya azoknak szól, akik szeretik az összeborulást, a vilàgbékét és imàdják néhány másodpercre elhinni, hogy minden lehetsèges, Ha az amerikai vademberből előbujhat a tapizó csókos bohóc, aki magàval rántja a finom kis francia bölcsészt, akkor ebben az igazságon túli világban minden lehetséges.
A komunistàk is csókolóztak. Brezsnyev lesmàrolta Kàdàrt, Honeckert és Husakot. Olvastam egy akkoriban a SZU-ban készült közvéleménykutatást mely szerint az öreget, akiről Petri György tiszteletlenúl azt írta, hogy “elővette a Nagy Októberit,” szóval az idős, csókos főtitkárt kifejezetten kedvelték a nők. Amúgy Hruscsovot is, ès persze Kádàrt is.
Bevallom irtózom ezektől a hamis testi gesztusoktól, mert ki nem àllhatom, hogy hülyének néznek a rájuk már kènyszerüségből is feltekintő (!mindig pódimon àllnak! ) néppel együtt.”
Szóval Macron és Trump valami csókszerűt produkált. Mint Brezsnyev és Kádár. Megjegyzem Hitler nem szeretett tapizni és csókolózni nyilvánosság előtt. Ugyanakkor, Goebbels arról volt hires, hogy minden szép, filmcsillagságra vágyó német hölgyet meg akart kapni, és ez legtöbbször sikerült is. Pedig nem volt olyan jóképű, mint pl. Errol Flynn. És miért volt sikeres? “Power is the ultimate aphrodisiac,” ahogy a Kissinger mondta a Maonak. Az öreg Kissinger. Ott volt tegnap este a Macron-nak adott díszvacsorán.