Grund

Közzétette:

Iván Gizella
Megsirattam. Pedig kiskamasz koromban már annyit bőgtem miatta, de most is megríkatott. Igen. Nemecsek. Nemecsek Ernő, csupa de csupa nagybetűvel. Jó, tudom, mára túl vannak a századik előadáson, de jó volt látni, hogy a közönség állva tapsol és nem akarja leengedni a Pál utcai fiúkat a Víg színpadáról. Nem unják meg. Sem a szereplők, sem a nézők. Pedig vannak, akik már négyszer is megnézték. Mint például Bogi unokám. S még én is elmegyek egyszer. Persze ha kapok jegyet.  Azt csak merem remélni, hogy a dal, a Mi vagyunk a Grund, mindenki számára érthető üzenetet hordozott és nem csak a dallam, a ritmus volt szívbe markoló. 
Álljunk bele ha kell,
Bármi jöjjön is el, Legyen szabad a Grund, Véssük ide ma fel, Hogy megmarad ez a hely, Vagy egyszer belehalunk.” 
Ha csak ezeket a sorokat hallottam volna, akkor is azt mondanám, Szép volt fiúk! (FB)
Kép: PIM.hu