A sajtószabadságról – az ő nemzetközi napja kapcsán

Közzétette:

ÁGOSTON HUGÓ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította, felhíva a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztetve a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon jelenik meg több felmérés és jelentés a média szabadságának aktuális helyzetéről.” (Wikipédia)
Tehát ma van a sajtószabadság nemzetközi napja, ráadásul kerek, a huszonötödik évfordulója. Mint tudjuk, Magyarországon, nekünk, magyaroknak ez a nap egybeesik nemzeti ünnepünkkel, március tizenötödikével.
Sajnos a sajtószabadság helyzete a világban nem javul, inkább romlik: a szabad véleménynyilvánítás jogának korlátozása, olykor pervertálása tapasztalható olyan országokban is, ahol korábban példaszerű volt.
A sajtószabadság törvényesen nem, csak önkénnyel korlátozható, és ahol ez történik, ott – kettős beszéden és „árnyalatokon” túl – nem demokrácia, hanem önkényuralom van. Önkényuralom van ott, ahol rendre szűnnek meg országos napilapok. Szinte hihetetlen, hogy egy tízmilliós európai országban gyakorlatilag egyetlen kormánykritikus, független központi napilap létezzék! Ez akár századunk elején elképzelhetetlen lett volna. (Aradon a két világháború között – igen, a „román világban” – három napilap is fungált…) Önkényuralom van ott, ahol vidéken csak a közrádió agitációs propagandája fogható, korrekt tájékoztatásról szó sem lehet, ugyanazt fújják szinte kivétel nélkül a helyi (megyei) lapok, s a tévécsomagok is enyhén szólva „szelektálnak”.
Márpedig ha a sajtó diszkriminálja a tájékoztatást és a véleményeket, figyelmeztetnek szakértők, akkor azzal csak a közélet megosztottságát fokozzák. Kialakulhat egy alternatív médiatér, de az a megosztottságot csak még inkább felerősíti.
Az Európai Unió kitartóan foglalkozik a sajtószabadság helyzetével, az Európai Parlament rendszeresen napirendre tűz a sajtószabadság helyzetéről készült jelentéseket, majd azok vitája nyomán állásfoglalásokat, javaslatokat. Aki elolvas egy ilyen dokumentumot, akár belenéz, látja a határtalan szakadékot, ami az európai szolidaritás szervezete és a róla bűnösen gerjesztett közkeletű vélemények között tátong.
2011-ben a a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó szabályozásról a jelentéstervezetet, illetve az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványt a kiváló jogász politikus, román liberális EP-képviselő Renate Weber készítette. A dokumentum a jogi és tartalmi érvek kimerítő felsorolása után tizenhárom pontban foglalja össze a voltaképpeni indítványokat.
A nyolcadik pont a következőket mondja ki: „Az audiovizuális médiában megjelent politikai információk vonatkozásában szabályokat kell megfogalmazni a különbözı politikai riválisokhoz, véleményekhez és álláspontokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása érdekében, különösen választások és népszavazások alkalmával, azzal a céllal, hogy a polgárok egy domináns véleményformáló hatalom indokolatlan befolyásától mentesen alkothassanak véleményt.” A sajtószabadság napja alkalom rá, hogy ilyen kérdéseket az Európai Parlamentben aktualitásuk rendjén megvitassanak.
Befejezésül íme az üzenet, amellyel António Gutteres ENSZ-főtitkár fordult az idei világnapon a világ kormányaihoz.
A szabad sajtó nélkülözhetetlen a békéhez, az igazsághoz és az emberi jogokhoz.
Elengedhetetlen az átlátható és demokratikus társadalmak építéséhez és a hatalmon lévők elszámoltathatóságához. Szükséges a fenntartható fejlődéshez. Az újságírók és a sajtó munkatársai megvilágítják a helyi és globális kihívásokat, valamint elmondják azokat a történeteket, amelyekről tudnunk kell. A közösség számára nyújtott szolgálatuk felbecsülhetetlen. El kell fogadni, át kell ültetni és érvényt kell szerezni azoknak a törvényeknek, amelyek védelmezik a független újságírást, a véleménynyilvánítás szabadságát és az információhoz való jogot.
Az újságírók sérelmére elkövetett bűncselekményeket ki kell vizsgálni. 2018-ban a sajtószabadság világnapján felhívom a kormányokat arra, hogy erősítsék a sajtószabadságot és óvják az újságírókat. A szabad sajtót támogatni olyan, mint kiállni az igazsághoz való jogunk mellett.”
Aki kíváncsi rá, hogy néz ki egy ilyen dokumentum, netán el akarna gondolkozni a tartalmán is, Renate Weber jelentését az Európai parlament honlapján a következő címen olvashatja:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+COMPARL+PE-496.665+01+DOC+PDF+V0//HU&language=HU

Forrás: Bukaresti  Rádió Magyar Adása, Vélemény rovat