A SZÉKEK

Közzétette:

Színházi ajánló

A Pesti Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadán mutatkozott be ezúttal Eugène Ionesco, az abszurd dráma megteremtője (eredetileg Eugen Ionescu, 1909-1994) román-francia író A székek című, egyfelvonásos darabjával. A tökéletesen abszurd játék egyik legkiválóbbját láthattuk most – persze a sikerhez két színészóriás: Béres Ilona és Fodor Tamás főszereplése is nagyban hozzájárult. Úgy hírlik, először játszanak együtt.
Az abszurd az 1950-es évektől elterjedt fogalom, jelentése: képtelen. Vagy a helyzet, vagy a lelkiállapot különös, amiből groteszk komédiák vagy tragédiák születtek a II. világháború után. Jeles képviselői Ionescón kívül Beckett, Dürrenmatt, Boris Vian, Jean Genet, Günter Grass, Herold Pinter, Tom Stoppard, Edward Albee, Örkény István és Mészöly Miklós. Ionesco életrajzához tartozik, hogy apja román, anyja francia volt –már ez is elég abszurd helyzetet jelentett. A Bukaresti Egyetemen szerzett franciatanári diplomát 1933-ban. Barátai közé sorolhatta Emil Ciorant és Mircea Eliadét. 1936-ban végleg Párizsban telepedett le. 1950-be.n keletkezett első abszurd drámája, A kopasz énekesnő. 1970-től választották a Francia Akadémia tagjává.
A székek cselekménye szerint az idős, 75 éve együtt élő házaspár egy magányos sziget foglya. A feleség neve állítólag Semiramis, a férj névtelen. Naponta eljátsszák fiatalkoruk történeteit, mindig ugyanazokat. Aztán egy napon kitalálják, hogy vendégeket fogadnak. Behozzák a színre a háztartás összes csonka székét, plusz a hintalovat is. Úgy híresztelik, hogy gyerekük van, holott sosem volt. Sorban, rang szerint örülnek a vendégeknek, csupa előkelőségnek, bemutatják egymást, négyszemközt kisszerűséggel vádolják, de mások előtt nagyszerűséggel áltatják egymást. Tipikus kispolgári viselkedésmintát követnek. A darab csúcspontja a császár érkezése és ünneplése – a fene tudja, melyik korban. Kibontják az összeszaggatott francia trikolórt, azután mindannyian eltűnnek a zavaros vízben.
Zseniális rendező, az erdélyi Szabó K. István munkáját dicséri, hogy Gera György fordítását, Rátkai Erszébet jelmezeit, Ovidiu Iloc zenéjét használta fel a színrevitelhez.
A Pesti Magyar Színházgyakran dicsekszik azzal, hogy hallássérülteknek akadálymentesek az előadásai. Ideje volna azzal is törődni, hogy mozgássérültek számára egyáltalán megközelíthető legyen az utcáról a földszint, és a harmadik emeleti Sinkovits Színpad. A készséges szervezőgárda ebben sokat segít a tátogatóknak, ám ez nem elég.
Ionesco darabját mégis melegen ajánljuk a nézőknek!

Dobi Ildikó