Tudósok a listázás ellen

Közzétette:

kormány célkeresztjébe került a Magyar Tudományos Akadémia kutatóiról hozott le kedden egy listát a Figyelő. Nem egyedi a jelenség, mert áprilisban Schmidt Mária lapjában két oldalon keresztül sorolták Soros György embereinek tartott értelmiségieket, pont akkor, amikor a Stop Soros törvénytervezet újra téma lett. A most megjelent, névvel nem vállalt cikkben veszik sorra az MTA azon kutatóit, akik bevándorlással, homoszexuálisok jogaival foglalkoznak, illetve ebben a témában publikálnak.A cikkből az is kiderül, nem érzik problémásnak, hogy minisztériumi ellenőrzés alá vonná a kormány a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének felét. Mint írják: “Az intézmény és a hozzá tartozó kutatóintézetek azért is fontos látleletei az akadémiai munkának, mert azt gondolnánk, hogy itt a valós társadalompolitikai folyamatokat követő, a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére javaslatot tevő munkák sorakoznak a polcokon, az itt dolgozók ezeken a területeken igen aktív publikációs munkát fejtenek ki.” Nem találtak kellő számú kutatást, viszont ráakadtak másra: “leginkább a liberális világszemlélet narratívája alapján, a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja a kutatókat.” A lap szerint ezek ideológia vezérelt kutatások, de nem állnak meg ennyinél, mert ezt követően egy listában magukat a kutatókat sorolják, névvel, arcképpel és a publikációjuk címével. Mindezek után előveszik azokat a kutatókat, akik szerintük túl keveset publikálnak. Azt a végén hozzáteszik azért, hogy “a tudományos teljesítmény mérése nem könnyű feladat. Azonban ha egy, a Tudományos Akadémián dolgozó kutató éveken át egyáltalán nem publikál, vagy több év alatt csak 1-2 cikket tesz közzé, az mindenképp problémásnak nevezhető.”

A listára MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja szerdán reagált: „Mi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban büszkék vagyunk a kutatóinkra. Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást. A Társadalomtudományi Kutatóközpontban a témaválasztás szabad, mert csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció. A kiválóság egyetlen – igaz, nagyon szigorú – mércéje a kutatásban a tudományosság nemzetközileg elfogadott módszereinek alkalmazása, az eredmények rangos folyóiratokban és kiadóknál való publikálása, a sikerességet egy objektív teljesítményértékelési rendszer minősíti minden évben. Munkánkkal arra törekszünk, hogy a társadalom számára fontos témákban a tudományos alapú megközelítés véleményformáló szerepet töltsön be.A társadalomtudományi kutatás haszna az, hogy az egyéni sorsok mögött feltárja a társadalmi törvényszerűségeket és ezzel higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremt. A társadalomtudományi kutatás természeténél fogva kritikai jellegű, azaz a társadalom működésében, az emberek egymás közötti kapcsolataiban jelentkező problémák feltárására, ezek okainak megismerésére törekszik. Ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha ellentmondásos jelenségek vizsgálatától sem riad vissza. Az így feltárt és közzétett ismeretekre építve mindenki kialakíthatja a saját véleményét és segítséget kaphat a világban való eligazodáshoz.

Pénteken a Figyelő-listára válaszul az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Társadalom tudományi Kara a következő közleményt jelentette meg:„Az ELTE Társadalomtudományi Kara a magyar tudományossághoz való fontos hozzájárulásként tekint az MTA kutatóközpontjaiban, így a Társadalomtudományi Kutatóközpontban folyó kiemelkedő színvonalú kutatómunkára, és a tudományos kutatási tevékenység alapértékeként ismeri el a kutatók részére az MTA TK-ban biztosított témaválasztási szabadságot. Ennek megfelelően reményünket fejezzük ki, hogy az ott dolgozó társadalomkutató kollégák továbbra is autonóm módon, kizárólag a nemzetközi tudományosság követelményeihez igazodva folytathatják tevékenységüket, és nem kényszerülnek feladni a társadalomtudományi kutatások természetéhez tartozó, a társadalmi problémákat fókuszba helyező szemléletmódjukat. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi problémák feltárása hozzásegít a társadalom működési zavarainak elhárításához, ezért megbecsülésünkről és támogatásunkról biztosítjuk a kényes témák kutatásáért a sajtóban pellengérre állított kollégákat.