Dobozi István írása a Financial Timesban

Közzétette:

A kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokról

Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy országa „kolosszálisnak” bélyegzett külkereskedelmi mérleghiánya a külföldi partnerek „tisztességtelen” kereskedelmi praktikáinak, államilag irányított külpiaci trükközéseinek köszönhető. Ebben Kína áll az élen, amely tavaly már négyszer annyi árut szállított az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importált. Való igaz, az elmúlt negyedszázadban a kínai exporttöbblet a negyvenszeresére ugrott, s a teljes amerikai árukereskedelmi deficit közel felét teszi ki. Hétszázmilliárd dollárra rúgó értékben kereskednek egymással, s ez a világpiac legkiterjedtebb kétoldalú forgalma. Közben mind kiélezettebb rivalizálás folyik közöttük a csúcstechnológiai vezető szerepért, és ennek komoly biztonságpolitikai vetületei vannak
De, ha jobban megvizsgáljuk, akkor világossá válik, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolata sokkal kiegyensúlyozatlanabb annál, ahogy az elnök állítja. Az „óriás deficit” Kínával 376 milliárd dollár volt. De sokkal meggyőzőbb az, ha ezt az adatot a kétoldalú gazdaági viszony teljességében vizsgáljuk. Két ország gazdasági kapcsolata drasztikus módon különbözik a kétoldalú árúcserétől. Először is, az Egyesült Államokba irányuló kínai áruexport jelentős része az amerikai és más multinacionális vállalatok globális ellátási láncának részeként zajlik. A tényleges kínai hozzáadott érték a rögzített kereskedelmi többletben csak 250 milliárd dollár. Másodszor, Amerika 40 milliárd dolláros kereskedelmi többletet regisztrál a szolgáltatásokban (idegenforgalom, oktatás, közlekedés stb.).
Harmadszor, az Egyesült Államok kereskedési többlete körülbelül 30 milliárd dollár a Hongkonggal szemben, amelynek nagy részét kiviszik aa szárazföldi Kínába. Végül, és legfontosabb pedig az, hogy a Kínában működő amerikai multinacionális vállalatok (Ford, Nike, Apple és a többi) évente összesen 220 milliárd dollárt értékesítenek a kínai fogyasztóknak. Ezek a vállalatok közvetlen befektetései Kínában hatékonyan helyettesítik az Amerikából érkező exportot – ez az úgynevezett „helyettesítési kapcsolat” általánosan ismert a kereskedelmi gazdaságtanban.
Ha mindezeket a tényezőket együttesen vesszük figyelembe akkor jól látszik, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági kapcsolat nemcsak sokkal kiegyensúlyozottabb, mint azt Trump úr mondja, de még az is felmerül, hogy amerikai többlet keletkezik. Ez a tágabb kép megmutatja, hogy Washington deficit-központú, konfrontatív kereskedelmi stratégiája Kínával szemben rövidlátó és szűk látókörű. Jó lenne, ha az elnök a szélesebb összefüggéseket vizsgálná, és elhagyná a jelenlegi „harci kereskedelmet”, mielőtt késő lenne.
Istvan Dobozi
Gaithersburg, MD, US
A világ Bank korábbi vezető közgazdásza