Új párt Ukrajnában: Osznova

Közzétette:

Farkas József György
Néhány napig Budapesten gyűjtöttek tapasztalatokat az ukrajnai Osznova (Alap) párt vezetői. A tavaly Kijevben bejegyzett, ám csupán az idén tavasszal a szélesebb nyilvánosság elé lépett politikai csoport vezetői kötetlen találkozókon tájékoztatták magyar partnereiket a hazájukban kialakult, koránt sem rózsás helyzetről, illetve cseréltek véleményt a magyar–ukrán kapcsolatokról. Az egyik beszélgetésre az Infovilág munkatársát is meghívták…
Mint az gyorsan kiderült, a párt neve oroszul is, ukránul is ugyanúgy hangzik, szinte jelképezve, hogy lehet közös nyelvet találni az országuk előtt tornyosuló, egyre fenyegetőbb problémák megoldásához. Az új párt pedig új módon fogott hozzá a munkához: nem öndicsérettel vagy a többi három és félszáz politikai erő szidalmazásával, hanem egy tervezet elkészítésével. Az Ukrajna 2030 elnevezésű fejlődési stratégiai anyag az ország legrangosabb szakembereinek, gazdaság- és társadalomtudósainak bevonásával mutatja be az ukrán állampolgároknak, hogy a szerzők miként látják a kibontakozás egyetlen reális útját hazájuk előtt.
A találkozókat megszervező ismert ukrán politológus, Dmitro Vydrin lát jövőt az Alap előtt, építve a hozzánk látogatott vendégek személyes érdemeire és tekintélyére Kijeven túl is. Ilyen Andrij Nyikolajenko diplomata és vállalkozó, a párt negyven év körüli elnöke, Andrij Lavrinyec elnökségi tag, gazdasági csúcsszakember és informatikus, de mindenekelőtt Szerhij Taruta kijevi parlamenti képviselő, donyecki megavállalkozó, aki a Dunaferr privatizációja alkalmával Magyarországon is letette a névjegyét. Magyar részről Hörcsik Richárd fideszes honatya és más, ukrán kapcsolatokkal rendelkező és így a témakört jól ismerő személyek vettek részt az eszmecserén. A vendégeket még az akkortájt Budapesten elfogadott StopSoros törvény is érdekelte, és kifejtették, hogy politikai befolyásolási kísérleteket ők maguk sem látnak szívesen, ám gazdasági befektetőket – legyen az akár Soros György is – örömmel fogadnak, ha azok Ukrajna kitörését segítik a jelenlegi katasztrofális helyzetből.
Andrij Andrij Nyikolajenko, a párt elnöke az Infovilágnak nyilatkozva megerősítette, hogy az Osznova „arca” valóban Szerhij Taruta, közismertsége és népszerűsége reálissá teszi, hogy a legközelebbi parlamenti választásokon az Alap egyik legyen azon öt-hat pártnak, amelyik bejut a Verhovna Radába. Ehhez természetesen hozzásegítheti őket az a gazdasági programterv, amelyet nyilvánosságra hoztak és közvitára bocsátottak. Ukrajna ugyanis belefáradt abba, hogy minden vezetőváltás után más irányt vesz az ország, s ettől a közállapotok nem javulnak, sőt a korrupció mindent átsző. A törvényhozásit megelőzi márciusban az elnökválasztás, s annak eredménye már előrevetítheti a parlamenti erőviszonyok változását is. Különösen – tette hozzá – ha a választási rendszert alapjaiban megváltoztatják, például az elektronikus szavazást is megengedik, így a külföldre kényszerült ukránok milliói is letehetik voksukat. Ezzel a lehetőséggel azok a fiatalok is bátrabban élnek majd, akik leginkább óhajtják, hogy a megunt és leszerepelt képviselőket végre friss erők, új arcok váltsák fel a Radában.
Nyikolajenko diplomataként Dél-Koreában képviselte hazáját, Kijevbe visszatérve a gazdasági életben keresett boldogulást, majd ismét a politika mezejére lépett, mert bízik abban, hogy Tarutával, mint húzónévvel már kormánymegbízatást is nyerhetnek. Politikai területen talán a Batykivscsinához (Haza), Julija Tyimosenko pártjához állnak a legközelebb, s bíznak abban, hogy ez a gyakorlati munkában is szerepet játszik majd, még akkor is – sőt akkor igazán –, ha a Porosenko-féle jelenlegi vezetés után pokolian nehéz munka vár az új államigazgatásra.
Nemzetközi kapcsolatokra áttérve az ex-diplomata aláhúzta, hogy hazája mindenképpen bővíteni kívánja az együttműködést az Európai Unióval, s ha azonnal tagként nem is, de olyasféle formában, mint például Norvégia. Ez természetesen nem a holnap témája, még csak nem is nagyon a holnaputáné, de Ukrajnának ezt a célt kel kitűznie és a kapcsolódó feladatait teljesítenie.
Más a helyzet a NATO-val: Ukrajna 1990-ben kijelentette, hogy semleges országként képzeli el a jövőjét, mint például  Finnország vagy Ausztria, ezt az ismert Budapesti Memorandum is megerősítette, s ez érdemben azóta sem változott. Meggyőződésem – szögezte le Nyikolajenko –, hogy ha elmaradtak volna a különféle ukrán vezetők Moszkva, illetve a Nyugat irányába tett „kilengései”, nem került volna sor a Krím elcsatolására, illetve a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusra, amely évek óta folyik.
A hatalomváltás 2014-ben, amelyet Majdán néven jegyeznek a krónikák, csak hozzájárult mindehhez, a radikális jobboldal térnyerését eredményezve. „Pártunk szerint ezen túl kell lépni, történelmi, vallási és nyelvi nézet-különbségeknek nem szabad akadályozni országunk fejlődését, s ami ennek előfeltétele: az ukrán közhangulat megnyugvását. Ha pedig a gazdaság gyökeres megreformálása helyett folytatódik a szobrok döntögetése, az utcanevek átírása, a nyelvi viszály élesítése, akkor Ukrajnának befellegzett…

 

Az infovilag alapján

 

Kép: A képen balról jobbra: Andrij Lavrinyec, Andrij Nyikolajenko, Szerhij Taruta, Hörcsik Richárd.

Az Osznova/Alap óriásplakátja Taruta fotójával.