Luca nap

Közzétette:

Mivel a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik, nem véletlen, hogy fényhozó Szent Lucáról beszélünk. Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, de a földművesek, kézművesek, párnakészítők és varrónők is, mivel mind hegyes szerszámokkal dolgozott.
Mivel az év legsötétebb időszakára esik Luca napja, amikor a néphit szerint a gonosz, alantas szellemek visszajárnak, a fény és vidámság mellett negatív hozadékai is lehetnek – így tartották vidéken egészen a 20. század közepéig. A keresztény világban tisztelt Szent Lúcia mellett ugyanis az ősi hiedelemvilágban élt ágy ártó, rontó nőalak is, mégpedig Luca asszony. Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú lucaszék készítése is, melyet ezen a napon kezdtek faragni. Készítéséhez kilencféle fát (kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát) kellett használni, s karácsonyig el kellett készülnie. Mivel a lucaszék lassan készült, minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni, innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül mint a Luca széke“.A szék készítője magával vitte a széket december 24-én az éjféli misére, s ekkor a székre ráülvén megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok. Miután a szék készítője a boszorkákat felismerte, gyorsan szaladnia kellett, s maga mögé mákot szórva biztosítania, hogy leleplezett üldözője ne érjen a nyomába. Az otthon már biztonságot nyújtott, de a lucaszéket mindenképpen el kellett égetni.Luca napjához köthető a búzaültetés. Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni.

A szögedöm blog ábrája