Görényidomítás

Közzétette:

Bedő J. István
Kellett némi idő, amíg sikerült eltávolodnom Gellért András világától, de a friss események újra csőre töltötték bennem a háborgó állampolgárt. A Befalazott csőgörény című kötet tájai, városai elrajzoltságukban is hitelesek. A korábban a közösségi oldalon publikált írások szereplői közöttünk élnek.Próbálnak alkalmazkodni, élni, túlélni az elszabadult vitorlaként csapkodó törvényhozási kontextusban. (Bármily szép képzavarnak is tűnik, tessék csak összevetni a tényekkel. Na ugye.) Gellért tömörsége zavarba ejtő, a jelenből vagy éppen a jövőből kiszakított szeletek képtelenségnek, fikciónak tűnnek, de csak addig, amíg valamilyen napi esemény, nyilatkozat át nem formálja őket non-fictioné.

A címadó szarszippantás talán nem is túl elképzelhetetlen, mint ahogy nem az a kolhozregényekért, tajgaköltészetért és a Vascsizma táncegyüttesért orgazmikusan rajongó rádiós műsorvezetőnő, vagy a nemnyilatkozó nyilatkozó sem.

Nem áll távol a valóságtól a beszélgető nénikre támadó rendőrök rohama, az ételosztókat kerékbe törő inkvizitor, a másik bolygóra átigazoló miskolci gyökerű, kivénhedt roxtár (!), a munkaerőt az utcáról elrabolva beszerző bűnbanda, a népharag elől menekülő pártelnöknek új arcot alkotó plasztikai sebész. Keserűség szivárog Gellért sorai közül, a tehetlenségé, a fölháborodásé, hogy mennyien néznek bennünket hülyének – és mennyire. Az iskolai oktatásban a lőtér foglalja el a tornaterem helyét, pácéltörő és géppuska védi a táblát meg a krétát – amit egyébként a szülőknek kell behozni. A stadion fűtött gyepe égeti a milliókkal kitömött focisták talpát. Az kórházigazgatóknak pozitív híreket kell szállítaniuk, ezért egymásról koppintják le a házi feladatot, nem baj, ha egy szó sem igaz belőle. A karcolat megírása óta olyan orvos-minisztert kaptunk a nyakunkba, aki elhagyva becsületes szakmáját most bornírt megállapításokat és kinevezéseket hint szerteszét – fék rajta sincs.

December eleje óta pedig magasabb sebességfokozatba kapcsoltak a minden pozícióra alkalmas, szavakat igen, de gondolatokat nem használó homo roboticusok. A Csőgörény csattanós látlelet arról, hogyan néz ki egy vesztébe kergetett ország. Az olvasó röhög saját sírnivaló helyzetén, miközben Gellért csípős karcolatokban megrajzolt csúnya új világa dokumentumprózává alakult át.

Gellért András: Befalazott csőgörény
Wahorn András címlapjával
Magánkiadás, Budapest, 2018
236 oldal, teljes ár 3150 Ft
ISBN 978 615 003 4393

A könyv fülszövege (Müller Péter Sziámi előszavából)

Természetét tekintve a Befalazott csőgörény olyan, mint az Ezeregy éjszaka, Gellért Andás pedig sokban hasonlít Seherezádéra. Annyira megejtően mesél a kaktusznőről, a rákbetegeknek kaszinót építő pénzemberről, az idősödő pénztáros-családanyáról, akibe beleszeret a világsztár futballista, vagy éppen a szánkós ámokfutókról, netán Ábelről, az átképzett szellemirtóról meg a süket hifi-gyűjtőről, hogy mindig azt érzi az ember, a következő is kell. Meg még a következő. Meg még egy, amíg csak el nem érünk Tiborig, aki szart szippant, majd végül Tiborig, aki megint szart szippant. Gellért András mélyre látó író, aki a mélyben és mélyen átélt traumákat és fájdalmakat képes könnyedséggel ellensúlyozni.Ha olvasod, ott találod magad az Örkény óta hiányolt tömény és invenciózus, derűsebb fajta groteszkben. Egy olyan országból tudósít, amely abszurdul hasonlít a mi mai valóságunkra, attól csak minimálisan, enyhe szellemképként mozdul el – de ezek a kis elmozdulások meghökkentő és ellenállhatatlanul mulatságos új szemszöget eredményeznek. A mottók elöl szoktak állni. Hálásan, a Befalazott csőgörényhatása alatt, önmagam epigonjaként hadd írjam ide utólagos mottónak, azaz rövid világ- és kötetelemzésnek:A helyzet – Gellért András szerint is – tragikus, de nem komoly!