Ülök a padon

Rózsa Mihály
Ki tilthatja meg számomra, hogy kimenjek az utcára? Hogy akkor menjek ki az utcára, amikor csak akarok és addig legyek kint, ameddig csak akarok? Senki. Senki, hiszen alapvető jogom, mint az ország állampolgárának, hogy ha kedvem úgy tartja, akkor kint legyek az utcán, hogy használjam a közterületet. És senkinek nincs joga ebben korlátozni engem. Egészen addig, amíg betartok minden törvényt és szabályt mellette. Ez ugye azt jelenti, hogy ha ahhoz támad kedvem, hogy kint maradjak éjszakára is az utcán és mondjuk egy padra leülve aludjak kicsit, mert fáradt vagyok, az nem más, mint élek alapvető szabadságjogommal. És teljesen mindegy, hogy mellette van e bejelentett lakcímem vagy nem rendelkezek ilyennel. Hiszen a lakcímmel rendelkezés, nem számít az állampolgári kötelezettségek közé. Az állam nem különböztetheti meg a polgárait kirekesztő módon az alapján, hogy rendelkeznek e bejelentett lakcímmel vagy nem rendelkeznek. Ha pedig én, aki rendelkezem, szabadon addig lehetek jelen közterületeken, amíg csak akarok, és ezt nem tilthatja meg számomra az állam, akkor azokra is igaz ez, akik nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel. Tehát a hajléktalanok üldözésére elfogadott törvény bizony alapvetően jogsértő, ami ellen tiltakozni kell.

Freskó bölcs vezérrel

Lesz itt egyszer normális ország? Mikor lesz az, hogy az ország vezető napilapja (momentán vetélytársait kiütve a Magyar Idők) Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének kerek évfordulóján nem az egykor volt Szabad Nép stílusában támadja meg a párt (Fidesz) ellenfeleit? Érdemes a Magyar Idők évfordulós cikkét idézgetni. Elgondolkodni annak stílusán, érvelésén.
Az eredeti megjelent itt: ahaza.blog.hu.

Hajléktalan törvény

Halász Géza: Hajléktalanok
A társadalmi gondoskodás csődjének minősítette a Magyar Szociális Fórum azt, hogy a lakhatási jog helyett a hajléktalanság tilalmát iktatták alaptörvénybe Magyarországon, és miközben továbbra is megengedik, hogy kilakoltassák az embereket, és tömegesen gyártják a hajléktalanokat, megtiltják nekik, hogy hajléktalanként éljenek ahol tudnak. A kormánytöbbség utat nyitott a hajléktalanokkal szembeni adminisztratív fellépés előtt azzal, hogy alaptörvénybe iktatta a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát anélkül, hogy lakhatást biztosított volna annak a több tízezer embernek, akinek feje fölül elvették a fedelet és az utcára tettek. A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek – írja az MSZF.

A virtuális valóság és az egyház

Erdő Péter bíboros
Az ember ma gyorsabban és radikálisabban változik, mint a korábbi századokban, az állandó változás azonban bizonytalanná teszi. A természettudományi haladás egyik következményeként elterjedt az emberiség körében a változás tudata. Nem az állandóság, hanem az állandó változás tudatában él a mai ember, ráadásul a változás sokszor összekapcsolódott a haladás mítoszával is. Ugyanakkor a természettudományos felismerések nyomán „a világról alkotott képünk, az emberiség és a saját egyéni helyzetünk megítélése nem biztosabb lesz, hanem bizonytalanabb”. Terjed egy „nem egyszerűen vallási vagy világnézeti, hanem természettudományos értelemben vett agnoszticizmus”, annak „érzelmi feladása, hogy a körülöttünk lévő valóságot egyre jobban megismerhetjük”; ilyen háttérben az ember egyre nehezebben látja meg a saját életének objektív összefüggéseit és értelmét.
Folytatás itt: http://ahaza.blog.hu/2018/06/17/a_virtualis_valosag_es_az_egyhaz

Öregség, betegség, az elmúlás méltósága

Maja Gabriella Mia
Nem kergetek álmokat. Az Apu, már menthetetlen. Amit tenni tudunk, az, az, hogy ugyan ilyen szeretetben amiben most ő él, engedjük majd el, és fogjuk közben a kezét.
Pontosan tudjuk, látjuk, érezzük, az egészségügy helyzetét. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy nincs orvos, nincs ápoló, nincs nővér, nincs műszer, nincs gyógyszer, nincs hely, nincs betegszállító. Nincs semmi csak rohadó kórházak. Egy maroknyi egészségügyi dolgozó, akik becsületből nem hagyják összeomlani a rendszert, és próbálják életben tartani az embereket. Mindezt olyan fizetésért, ami az éhhalálhoz elég nekik. Mérhetetlenül fáradtak, kimerültek, elkeseredettek. Hisz ők sem erről álmodtak, hogy ilyen lesz majd ez a munka. Ők sem egészen erre esküdtek fel.

Hatvan évvel később

Vásárhelyi Mária
Hatvan évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajnalban végezték ki az 1956-os forradalom vezetőit; Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A pert teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával folytatták le két nap alatt, az ítéletekről és azok azonnali végrehajtásáról másnap tájékoztatták a közvéleményt. A vádlottak előtte több mint egy évet töltöttek magánzárkában, teljes elszigeteltségben, néhány négyzetméteres cellákban, amelyben az ablakot bemeszelték és mindössze egy 25-os villanykörte jelentette a világosságot. Semmiféle kapcsolatuk nem volt sem egymással, sem a külvilággal. 

Mély torkok

(Wasingtoni tudósítás)

Érdekklődéssel figyeltem Christopher A. Wray FBI igazgató most véget ért sajtókonferenciáját. Egy dolog világos. Parancsot kapot, hogy azonnali hatállyal sújtson le a kiszivárgókra. Ugyanakkor a kiszivárogtatás – a sajtó számára – alapvető dolog ahhoz, hogy egy kormány őszinte maradjon, a demokrácia pedig virágozzék. Éppen Mark Fell, az FBI helyettes igazgatója volt az a Watergate botrány idején – Mély Toroknak nevezték – , aki kulcs szerepet játszott Richard Nixon lemondásában.

ftc