Budapest,V. Honvéd utca 38.

Szimuly Gabriella

Tegnap úgy alakult, hogy délelőtt ügyvédhez mentem a Honvéd utcába. Előbb érkeztem, próbáltam ráhangolódni a kocsiban ülve a feladatra. 
A kapubejárat mellett, szemüveges, baseballsapkás hajléktalan ült, számtalan kartondobozzal és műanyag flakonnal körülvéve. 
Mellette két mankó. 

Gyorsulás

Péntek este van, már-már éjszaka. A XV. kerületi Szentmihályi úton és az M3-as kivezető szakaszán kezdetét vette a hagyományos éjszakai gyorsulási versenysorozat. Üveghangig felpörgetett motorok, olykor egy-egy csikorgó kerekkel gyorsuló autó hangja nyomja el a tücsökciripelést. Értem én, hogy az illegális gyorsulási versenyek résztvevőit nehezebb elkapni, mint a kormányellenes tüntetésről szabálytalanul, az úttesten távozó diákokat bekeríteni pár tucat rendőrrel, de arra azért kíváncsi volnék, hogy biztosan meg kell halni valakinek ahhoz, hogy történjen valami? Fogadjunk, ha páran az itt lakókkal kimennénk és lezárnánk a sztrádát, egyből lenne itt annyi rendőrt, hogy ihaj.
Fekete Gy. Attila

Megtörhető a butaság hatalma

Rubikon Intézet
A butaság hatalma megtörhető, erről írt alapítványunk elnöke, Horn Gábor:
Egyáltalán nem igaz, hogy tét nélküliek a következő évek. Jönnek az újabb megméretések – önkormányzati választás, európai uniós voksolás -, ami nem egyszerűen rólunk szól, hanem egész Európáról.
Budapest polgárai leváltanák a Fideszt. Szükség van tehát egy erős támogatottságú, a demokratikus ellenzéki pártok többsége által elismert, tehetséges politikusra.

Abszurd ország

Rózsa Mihály
-Hahó! Jó napot Hadlacsek úr! Hogy vagyunk, hogy vagyunk? 
– Rózsa húzzon már innen a fenébe! 
– DE hát miért ilyen barátságtalan velem Hadlacsek úr? Nem ártottam én soha magának. 
– Menjen már arrébb a fene essen magába, mert mindjárt elvisz minket a rendőr.
– Te jó Ég! Hát mit követett maga el, amiért még engem is elvinne a rendőr? 
– Én nem csináltam semmit, maga csinál azzal, hogy idejött hozzám és gyülekezik. 
– Hogy mit tetszett mondani, mit csinálok én magával? 

Megnyitom a Pride-ot

Lakner Zoltán
Az utóbbi időben meglepődöm magamon, hogy miket csinálok. Például pénteken megnyitom a Budapest Pride-ot. Kicsit izgulok, mert soha életemben nem nyitottam meg még semmit. Ha esetleg elrontom, ott maradunk majd összezárva, mint egy Buñuel-filmben.Biztos, hogy érdemes volt vállalni, már csak azért is, mert Heller Ágnes és Esterházy Péter társaságába kerülhetek. De nem csak emiatt.Ahogy látom, az elmúlt években – évtizedekben? – a legtöbb ember tűrésküszöbe a magasba emelkedett. Olyan dolgokat fogad el normálisnak, amelyek a szabadságát, az egzisztenciáját, a magánügyeit fenyegetik. Igazán nem vagyok egy mozgalmár alkat, de bennem mégis inkább ellentétes hatást váltottak ki ezek a változások: egyre lejjebb kerül az ingerküszöböm és egyre kevesebb dolgot vagyok hajlandó elviselni.

Apropó: listázás

Serény Péter
A gyümölcsfa meg az árbockosár, avagy KÉT PÉLDÁZAT A TUDOMÁNYRÓL ÉS A KUTATÁSRÓL.. Mindkét példázat nagyon időszerűen cseng. De: nem mai. Akiktől idézzük, 2017, illetve 2014 óta a síron túlról üzennek. Vélhető, hogy mindketten, habár korántsem ilyen szándékkal, örökérvényű igazságot fogalmaztak meg. Ha valaki akár egyiket, akár másikat intelemnek érzi, ne a forrásokban, e két jeles természettudósban keresse az okát. Szavaik aktuális figyelmeztetése éppenséggel eredetileg sem elsősorban a kollégáknak, sokkal inkább a tudományos kutatáson kívüli, csakhogy, felhatalmazásuknál fogva: döntésképes hivatalosságoknak. De jó volna, nemcsak közérzületileg, hanem a közjó mai és holnapi felfogásának reménybeli termését illetően is, ha – velünk együtt – ők is elolvasnák, netán újraolvasnák e bölcs tanácsokat.
1. A GYÜMÖLCSFA: „ A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni.” Dr. Oláh György, Nobel-díjas, magyar származású amerikai kémikus (1927-2017). Tapasztalatból beszélt. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat olyan kutatási eredményért nyerte el, melyen 1961 óta dolgozott.
2. AZ ÁRBOCKOSÁR: „Az alapkutatással foglalkozó az árbockosárban ülő matrózhoz hasonlít, aki kiált, ha föld vagy jéghegy jelenik meg a látóhatáron. Ha leparancsolják az evezőhöz, a hajó bizonyára gyorsabban halad. Csak azt nem tudni, hogy merre.” Prof. Lovas István, magfizikus kutató (1931-2014.) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.