Timur (Gajdar) és csapata

Kocsis Tamás
Az orosz Gajdar-trióból nekem mind a háromból jutott, így vagy úgy: a nagypapa írásban, a fia kollégaként, az unoka pedig előbb élősúlyban, tizenéves gyerekként, majd a 90-es évektől már vezető orosz politikusként –  1992-en fél évig az új Oroszország miniszterelnökként is -, mint az akkori tv-híradók mindennapos szereplője.

Hogyan lettem író

Láng Judit
Dühből kezdtem el írni, mert feltörekvő cigányként megviselt, hogy 2-3 társadalmi lépcsőfokot kellett rövid időn belül átugranom egyszerre ahhoz, hogy ne nézzenek deviánsnak. Nem könnyű beilleszkedni támasz nélkül, mert a hátrahagyott közeg már nem fogad el és a célzott pedig még nem. Kiégtem a megfelelni vágyásban a folyamatos kritikák és előítéletes bizalmatlanság miatt. Harmincöt körül tetőzött az identitásválságom, amikor rájöttem, hogy sohasem leszek elég jó, hogy ezen a vágyamon keresztül zsarolható vagy kihasználható leszek mindig, és elegem lett. Ettől fogva írok. Azért, hogy a cigány társaimnak elmondjam: egy ismeretlen közegben itthon is olyan, mintha külföldön lennének, és fontos, hogy minél több ismeretet szerezzenek.

Megkezdődött a hanami Japánban

A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében és japán szilvában hagyományos japán szokás szerint. A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon. Ez az időszak nagyon rövid – a teljes virágbaborulás (mankai) és az első virágfakadás (kaika) között általában egy hét van. Az időjárási viszontagságok ezt az időt még inkább lekurtíthatják.A masi Japánban a hanami a piknikezéshez hasonló, űzhetik nappal és éjszaka egyaránt, utóbbi esetben jozakurának (夜桜, „cseresznyefák éjszaka”) hívják.

Húsvétkor feltámadásról és embertelenségről

Április 4-én egy éve annak, hogy a Szent Angyalok templomában végső búcsút vettek a meghurcolásába belehalt Hüvelyes Lajostól, akit Terézváros elöljárói lakoltattak ki 2016 nyarán félig bénán, 70 évesen. A Magyar Szociális Fórum a Feltámadás napján azzal adózott emlékének, hogy szembeállította keresztény elitünk embertelenségét a krisztusi önfeláldozással az emberért. Az Magyar Szociális Fórum felidézte Simó Endre, Hüvelyes Lajos temetésén elhangzott beszédét.

Vadetető, avagy szórólap tanulmány

Gaál Péter
Adtak nekem véleményezésre egy négyoldalas szórólapot. Bizonyos dr. Horváth Béla (további javaslatok: Kovács János, Szűcs Lajos, Varga József, Kiss Ferenc, Nagy László, Tóth András) írta alá, harmadik kerületi postaládákba dobálják. A Horváth elé doktor dukál, a nyolcadikba nem járhatna. Persze az már nehezebb dió: a Kolompár se jó, egyre kevésbé, átrendeződik a kerület, egy török vagy arab név még elmenne, esetleg perzsa, mondjuk Farhad, de ők ugye nem szavazhatnak nálunk, még egyelőre, különben sincsenek. Maradnak az elébbi zárójelesek, a legbiztosabb, ha egy pakk kristályt is hozzáraknak. Esetleg zacskó kutyatápot, speciálisan pitbulloknak kifejlesztve, ameddig még hallani magyar szót errefelé, mint írtam.

„Ellenségnek tekinteni a szövetségeseinket nonszensz”

Farkas József György
Jeszenszky Géza volt húsvét előtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kül- és biztonságpolitikai szakosztályának a vendége.  A történészből lett diplomata olyan propagandafogásnak tekinti az Orbán-kormány sorosozását, amely „hazugság, félrevezető és káros”. Az EU-val kapcsolatos orbáni magatartással pedig, mint fogalmazott, a legmesszebbmenőkig nem ért egyet.

A pápa szereti a hasát

Toronyi Attila
Életrajz és receptgyűjtemény: kettő az egyben – talán így határozható meg a legpontosabban (és frappánsan) a Kossuth Kiadó remek kiadványának „műfaja”. Ferenc pápa asztalánál –  olvasható a címlapon, s ha végigpörgetjük a több mint kétszáz oldalas kötetet, nemcsak a katolikus egyházfő életébe kapunk bepillantást, hanem kedvet kapunk a főzéshez-sütéshez is.