A gyerekek 43 százaléka házasságon kívül születik az EU-ban

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2016-ban a gyerekek körülbelül 43 százaléka házasságon kívüli kapcsolatból született. Ez 15 százalékkal magasabb, mint 2000-ben volt. Évente nagyjából egy százalékponttal emelkedett az arány. Ez egyértelműen a családmodell lassú, de folyamatos változását mutatja. Nyolc uniós tagállamban már magasabb a házasságon kívül született gyerekek aránya, mint a házasságon belülieké. A legmagasabb, 60 százalék Franciaországban, Bulgáriában és Szlovéniában 59 százalék, Észtországban 56, Svédországban 55, Dániában 54, Portugáliában 53, Hollandiában pedig pont 50 százalék.

A 322-es cikkely

Az a gyanúm, hogy a május elsejei lufi-virsli-sör után közvetlenül beindul a fideszes jajveszékelés. Az Európai Unió egy részének – ha a többségének, akkor van igen nagy baj – alaposan megtelt a szamócamintás napozója az illiberális idiótákkal. Többek között, vagy talán elsősorban Magyarországgal.
Orbán Viktor és népi, valamint nemzeti zenekara ugyan eddig vigyorogva dörzsölgette a markát, hiszen a hetes cikkely bevezetéséhez egyetértés kell, a fővezér azonban megállapodott Lengyelország hasonlóan illiberális vezetésével, hogy jól megvédik egymást, vétóznak és akkor nem lehet megindítani az eljárást.
A pofáraesés azonban csak késett, nem maradt el.

Hiányállam Európa (majdnem) közepén

Ferber Katalin
Néhány napja Rónai Egon a Húzós című műsorában Forgács Józseffel, egy 1969 óta Ausztráliában élő szociálpszichológussal beszélgetett. Felesleges összefoglalni, mennyi mindent mondott Forgács a hazai viszonyokról, a politikai életről, a társadalom jelenlegi állapotáról, mert akinek kedve és ideje van úgyis megnézi ezt a manapság már igen ritka magas színvonalú beszélgetést.
Hallgattam és néztem derűs arcát, nyugodt és kiegyensúlyozott válaszait, metszően okos meglátásait. 
Látszólag nem mondott semmi olyat, amit mi ne tudnánk, ne tudtunk volna eddig. Valójában azonban csak újat mondott. Ő ugyanis, bár rendszeresen hazajár, kellő távolságból látja a hazai állapotokat, azok változásait, vagy éppen zárványosodását.

Peticiónak nincs értelme

Vásárhelyi Mária
Tegnap este és éjszaka egymás után kaptam az üzeneteket, hogy írjak alá egy petíciót, amelyben felhívjuk az EU figyelmét arra, hogy Magyarországon a szavazatok összeszámolása során választási csalás történt és megkérjük, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a választások – EU-s biztosok részvétele melletti – megismételtetésére. Eltekintve attól, hogy az EU-nak ilyesmire nincsen lehetősége, a petícióban felsorolt érvek egyike sem támasztja alá a szervezett választási csalás vádját és nincs egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem erre nézve.
Az pedig effektíve nem igaz, hogy a közvéleménykutatások egészen más eredményt jeleztek elő, mint ami megvalósult. A Medián utolsó kutatása csaknem hajszál pontosan ezt az eredményt jelezte elő.

Európa jövője nem érdekli Orbánt

Kereszty András
Akkor micsoda? Kazahsztán jövője? Törökország jövője? Az Uniótól lenyúlható pénzek jövője (ez biztosan)? Emmanuel Macron az új francia elnök mosolyogtatta meg a hallgatóságát, amikor sajtóértekezletén közölte, hogy áprilistól konzultációt kezd, amelynek célja szorosabbra fűzni a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között. Az uniós tagállamok közül „az egyetlen ország, amelyik nem fog benne részt venni, az Magyarország” – mondta. Kis szünetet tartott, majd ironikusan hozzátette: „Ez bizonyára meglepi önöket” – és mosolygott egy jót, miközben a terem nevetett a poénján.
Szóval már nevetségesek is vagyunk. Mi. Magyarország. Macron nem azt mondta, hogy Orbán úr nem akar Európával konzultálni. Hanem mi, magyarok nem veszünk részt a dialógusban.

Jogsértő lengyel erdőírtás

Uniós jogot sért a bialowiezai erdőirtás – így foglalt állást az Európai Bíróság főtanácsnoka, Yves Bot. Az Európai Bíróság novemberben a fakivágások leállítására szólította fel a lengyel kormányt, és jelentős pénzbüntetést is kilátásba helyezett, amennyiben Lengyelország a felszólításnak nem tenne eleget.
A főtanácsnok mostani állásfoglalása javaslatnak minősül, amely ugyan nem köti a bírákat, de az Európai Bíróság ítéletei többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A lengyel környezetvédelmi miniszter, Henryk Kowalczyk máris közölte, hogy végrehajtják majd az Európai Bíróság ítéletét, noha a fakivágások célja a pusztulás megállítása volt, mert a lucfenyők kérgét élősködő rovarok támadták meg.
Az ENSZ világörökségi listáján lévő bialowiezai nemzeti park az otthona számos ritka állatfajnak és Európa legmagasabb fáinak is. (euronews)

Politikai cenzúra készül

Tavaszra készül el az egységes digitális gazdaságot és az álhírek elleni küzdelmet szabályozó uniós javaslatcsomag, mondta el Budapesten Marija Gabriel, az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa. Az interneten és a közösségi médiában terjedő álhírek politikai és társadalmi problémákat is generálnak. Ezért különösen fontos, hogy az állampolgárok nem legyenek kiszolgáltatva az ellenőrizetlen információknak