Egy kép

Miakich Gábor

NAGY IMRE unokája: “Az én nagyapám, aki kétszer is Magyarország miniszterelnöke volt (és akit nem átall a jobboldal tele pofával szidni, mint „legrosszabb fajta kommunistát”) a fizetéséből bérelt lakásban lakott… A fizetéséből vett abba bútort, képet, szőnyeget… Mikor halálra ítélték, teljes vagyonelkobzás is sújtotta – csakhogy a bútorán, lemezein, könyvein, ruháin kívül nem volt semmiféle ingatlana, palotái, yachtjai, bankszámlái, külföldi ingatlanai, földjei, birtoka. Annyija volt, mint mikor munkába állt… soha semmije. Úgy hogy kérdem én – KI ITT A LEGROSSZABB FAJTA?”

A svábokról

Hirschler Richard
Szobra eltávolítása ismét felelevenítette a vitát Nagy Imre politikusi pályájának megítéléséről. Egyre több mocskot vágnak a fejéhez. Felróják neki, hogy levezényelte 185 ezer hazai német kitelepítését 1945-48 között. Tény, hogy 1945 november és 1946 márciusa között ő töltötte be a belügyminiszteri posztot, így a kitelepítési rendeletet ő terjesztette a kormány elé, fogadtatta el (a koalíciós kormányból kilencen megszavazták, ketten szavaztak ellene, öten tartózkodtak,azaz a kisgazda miniszterek többsége) és ő is írta alá a januárban megjelent dokumentumot., De lássuk milyen hangot ütött meg némely akkori nem-kommunista személyiség ebben a témában: 

A tücskök ideje

Somfai Péter

Komoly csapda az öregedés. Amíg az ember a harmincas, negyvenes éveit tapossa, eszébe sem jut, hogy múlnak az évek, és egyszer eljön a nyugdíj ideje is. Aztán jön az ötödik iksz, küszöbön a hatodik is, és akkor sokan hirtelen pánikba esnek. Azt gondolják, most aztán vége a világnak, onnantól már csak egy kis lépés a koporsó. Amikor már-már karnyújtásnyira kerülnek a nyugdíjas évek, akkor hirtelen lepereg az ember előtt az elmúlt évek „filmje”, az elmulasztott lehetőségek. Miből fogok élni? Miről kell majd lemondanom?

Folytatás a Hazában

https://ahaza.blog.hu/2018/12/22/a_tucskok_ideje

Hosszú vonatok

Odze György

Nem szeretném magam prófétai szerepben feltüntetni (vagyis kénytelen vagyok azt tenni), hiszen már sokszor leírtam, hogy ebből a kínai pénzen tervezett Belgrád-Budapest vasútvonalból soha nem lesz valóság. Először is azért, mert a kínaiakat nem érdekli, ők bármilyen papírt és tervet aláírnak, ha vannak olyan dilettánsok, akik elhiszik. És akkor már nem is kell “másodsorban”, mert ez az egy érv elég. Szíjjártó vagy századszor megy Pekingbe, mindig aláír valamit, amiből azután nem lesz semmi. 

Folytatás a Hazában

https://ahaza.blog.hu/2018/12/21/hosszu_vonatok

Tudósítás

Kármán Irén

Ma a Sándor-palota előtt folyt a tüntetés. Már tíz napja tart. Ezrek az utcákon. “Aki a demokráciában alszik, diktatúrában ébred” – idézte Goethe-t dr. Magyar György ügyvéd. Felszólalt a TV székházban megrángatott és megrugdosott Varjú László parlamenti képviselő és Szél Bernadett is. Hadházy Ákos az equs péniszét emlegette, vagyis a lónak a f….-át, amikor elmondta, hogyan hazudik a kormánypropaganda arról, hogy 1 millió bevándorlót akar az ellenzék betelepíteni. Szél képviselő asszony a rabszolga törvényről beszélt. Anyákról, akik nem érnek oda az óvodába a gyerekeikért és apákról, akik elalszanak a karácsonyfa alatt, mert halálra dolgozzák magukat. A tömeg országos sztrájkot követelt és a “bajszos sz….” is jól csengett. A tüntetés végén a Momentum aktivisták WC papírral dobálták a Sándor-palotát, “ezt írd alá János” felkiáltással s a WC papírból kaptak a rendőrök is. Jó kis este volt.

Lakatos

2018. december 21. Elhunyt Lakatos Ernő, az MTI volt vezérigazgatója. Rövid betegség után, 88 esztendős korában, pénteken meghalt Lakatos Ernő, az MTI korábbi vezérigazgatója, volt MSZMP-s politikus.
Lakatos Ernő 1930-ban született Budapesten. 1960-tól ’62-ig a Magyar Rádió belpolitikai rovatvezetője, 1962-tól ’69-ig a Magyar Ifjúság főszerkesztő-helyettese, 1969-1977 között a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese volt.
1977-ben lett a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettese, majd 1980 és 1982 között az MTI vezérigazgatója volt.
1982-től 1988-ig MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője volt, majd 1989-1990-ben nagykövetként dolgozott az NDK-ban.