Kerekasztal

Kereszty András

Az adventi tüntetés sorozat most más, mint amit megszoktunk Orbán alatt. A kormánypártiak most azon élcelődnek, hogy milyen tüntetés az, amikor néhány ezer ember össze-vissza mászkál Budapesten, ellenzéki képviselők eltorlaszolnak egy lépcsőt a parlament ülésteremében, majd két nappal később a tévészékház smikszobájában várják, hogy beolvashassanak valamilyen petíciót. Gúnyolódni lehet, röhigcsélni is. De! Csak az igazán ifjak, a nyeretlen kétévesek nem tudják, miként kezdődtek a dolgok 1989-ben. A nagyon öregek még arra is emlékeznek, hogy mi volt 1956 első hónapjaiban. A rendszerváltoztatás nem úgy kezdődik, hogy a hatalom bástyái hirtelen ledőlnek. Abból mészárlás lesz. Lásd romániai forradalom. Úgy kezdődik, hogy megroppan a hatalom magabiztossága. Hogy is mondta drága jó Lenin elvtárs: az alul lévők nem akarnak a régi módon élni, a felül lévők nem tudnak a régi módon kormányozni.

Zászlók

Raskó György:
“Biztos vagyok abban, hogy lesz végre új ellenzék, amelyben sem az MSZP, sem a DK nem fog vezető szerepet játszani, de minden bizonnyal az LMP sem, amely iránti bizalom hasonlóan csekély az Orbánt leváltani akarók körében. A parlamentbe beülő ellenzéki politikusok az orbáni illiberális állam statisztái, kellékesei lesznek. Jobban tennék, ha nem vennének részt a parlamenti munkában, mert bizonyos, hogy ott 100%-ban az fog történni amit Orbán akar. Akkor meg minek akarnak asszisztálni hozzá?