Bazár

Rab László
Véreim, magyar ösmerősök, tényleg úgy érzitek, kár ért benneteket azzal, hogy az a nő, akinek a nevét nem írom le, nem engedett be benneteket a Várkert Bazárba hülyeségeket megtudni Európa jövőjéről? És attól is kevesebbnek érzitek magatokat, hogy az a bajszos, a nevét ki nem mondanám, egyszer úgyis ráfestik a Feszty-körképre, nem akar beengedni benneteket abba a házba, ahonnan egyszer valakik el fogják zavarni? Azt mondom, ne szomorkodjatok, jobb, ha ezekkel nem mutatkoztok együtt. Trallala

Majd megyünk Hawaiiba

„Néha olyan érzésem van, mintha direkt meg akarnának bukni. Ott a sok számla meg a sok pénz, élvezni is kéne az életet. De nem mondhatják, hogy köszi szépen, ennyi rablás elég volt, most kiszállunk, ott rohadjon meg az egész, úgyse tudunk vele mit csinálni.
És akkor jön a mesterterv: menjen Semjén, lője le a rémszarvast, Tóni zabáljon 56 ezerért, Lajos írjon alá a csengeri nőnek, a Tiborcz-gyerek cseréljen villanykörtéket, Bayer meg Kövér elég ha mutatja magát, az úgyis totál bukó, Lázár kicsit hazudozzon Bécsben, a hülye lapjaink amúgy is a sírunkat ássák évek óta – április 8-án vége lesz.
A marhák tapsikoljanak, mi meg mehetünk végre Hawaiba, a Lajos Dubajba, úgyis rájuk omlik a kóceràj, Vona kiőrjöngi magát, legfeljebb egy év múlva visszajövünk. Csináljunk úgy, mintha vesztenénk, lecsukni úgyse mernek bennünket. Jó móka lesz, meglátjátok, végre szabadok lehetünk. Csak van még valami a Simicska fiókjában! Még ezt a pár napot bírjátok ki…”
Rab László