Humánkonstruktivizmus

Rózsa Gyula

Nem biztos, hogy Malevics elégedett lenne. Kétségkívül ott van a fekete négyzet az Objekt 180322 tábláján, a fallal együtt a fehér alap is, ha tetszik, de az alapító atyának látnia kellene, hogy mi minden történt a szuprematizmussal. Vagy a konstruktivizmussal. Haász István nemcsak kettesével-hármasával kombinálja egy művön belül az egykor egyeduralkodó kvadrátot, nemcsak a derékszöget nem tisztelve csúsztatja el, billenti meg a síkban őket, hanem még át is metszi, egymásra is csúsztatja a táblákat.

Fa által az erdőt

Rózsa Gyula

Kedvcsinálónak ott a bejáratnál az A kéreg ritmusa 11. Hagyományosnak tetsző erdőrészlet, aljnövényzet, magasra nőtt fenyők, az egyszerre bágyadt és diadalmas ellenfény szecessziós nosztalgiákat ébreszt.
Herman Levente realizmusa aztán a törzsrészletekben mintha folytatódnék. Az A kéreg ritmusa 07. csonkolt ágai ellenére csupa zöld moha és napsütés meg árnyék, az A kéreg ritmusa 20. szürkésszáraz, repedezett és holt, az A kéreg ritmusa 26-on kéregbe vésett szövegek, köztük cirill betűk. Igaz, az A kéreg ritmusa 17-en (mindig ez a cím, elégedjünk meg mostantól a sorszámmal), egyszóval, igaz, hogy a 17-en világítóan kék a fatörzs, a 18-on meg a 19-en megmagyarázatlanul maradó semleges sávok akadályozzák a természeti élményben való feloldódást, és első pillantásra az is nyilvánvaló, hogy a hivatkozott sebes-vésett törzsek sem kerülhetnek erdőben-ligetben olyan szorosan egymás mellé.

Moholy-Nagy az övéi között

Rózsa Gyula
Tudja, főigazgató úr, itt laktunk a József körút 47-ben – emlékezett Nicolas M. Salgo, az Egyesült Államok nagykövete. – Az apám ügyvéd volt, és az iskolatársam, akinek az apja szintén ügyvéd volt, szemben lakott, a 46-ban. Úgy hívták, hogy Ságvári Endre.
Ennyit magyarázatként az adomány motívumairól, meg emlékezetül a gyűjtőről, akinek az új Moholy-Nagy művet köszönheti a Nemzeti Galéria.
Amely jelentős mesterdarab.

Az ismeretlen Ferenczy Béni

Rózsa Gyula
Bátran szakított a szokvány-kronológiával az új Ferenczy Béni kiállítás.
Bodonyi Emőke kurátor aggály nélkül beékelte a korai és az érett korszakok
terme közé az érmek inkább szobáját, mint kabinetjét, és erre két oka,
felhatalmazása is volt. Egyfelől, a műág mindkét pályaszakaszt képviseli a
Tanácsköztársaság tízkoronásától az ötvenhármas Leonardóig, másfelől ezek az
egyenként mesterművek minden plasztikai értéket sűrítenek a maguk
kamaraléptékében

Az absztrakt Hincz

Rózsa Gyula
Pokoli paródia – gondolhatja a tájékozott néző Hincz Gyula Római vázlat című táblája láttán. Átszellemült helyett frivol profil, térdreereszkedés helyett levágott félláb, kenetes pasztellszínek helyett erőszakos firka. Lám, a harminc-harmincegyben római ösztöndíjas Hincz – vélhető még mindig – hamar megtagadta a magyar ösztöndíjasoknak kiutalt novecentót.
Csakhogy a váci Hincz-emlékgyűjtemény 1928-ra datálja a táblát, és nem ez az egyetlen akadálya a kereszténynemzeti fölötti győzelemtudatnak. A festészeti közemlékezet több hasonlóval együtt ismer egy Angyali üdvözletet valahonnan a harmincas évekből, egy lelőhelyét nem találtam Hincz-kompozíciót, amely eredeti módon felel meg minden akkori egyházművészeti katekizmusnak.

Paizs Goebel overállban

Rózsa Gyula
Ha tetszik, egy két háború közötti, sajátos, magyar avantgárd ez. Nemcsak annyiban, hogy az expresszionizmus merész színeit használja és szürreálisan szabad a képzeletvilága. Abban is, ahogyan ez a példátlanul magányos festészet különbözik a kortársak, a szinte évjárattársak, a békét fenségesen óvó Szőnyi, a proletár Derkovits vagy a középosztályos népbarát Aba Novák piktúrájától.

SCHAÁR ERZSÉBET SZUVERENITÁSA

Rózsa Gyula
Némileg komikusak ezek az úriasszonyok, sűrűn mintázott öltözékük bő és fürtös, a lábuk, de nyakuk-fejük is ehhez képes vékony, groteszk. Ám egyszersmind tömegük a saját léptékükben jelentős, a kéztartás finoman nőies, és vonulásuktól nem tagadható meg némi elegancia. Röviden: éppoly titokzatos-sokfélék, nehezen jellemezhetők, mint a legtöbb Schaár-szereplő. A Boltíves kapu figurával terében mindössze egy csaknem hasábos test hallgat, gyűrűnyi nyakkal, fölötte egy megnyitott fej-gömbbel, a Három fal nőalakja negyedik síkelemként magányos, éppen belesimul a kompozícióba?