A legsötétebb óra

ALEC CAWTHORNE
A vasárnapi választási eredmény – miként azt a kormánypártok és az ellenzék egyaránt hangsúlyozták – valóban hosszú időre eldöntötte Magyarország sorsát. Ez a megmérettetés lehetett volna a Fidesz Sztálingrádja: ha csupán elhanyagolható többséggel nyer, vagy kisebbségbe kerül és koalíciós egyeztetésekre kényszerül (esetleg megbukik), akkor valószínűleg megállíthatatlan erózió kezdődik a rezsimen belül, és e mohó, behemót hatalom elindul a biztos széthullás felé vezető lejtőn. Így azonban, hogy talán még az eddigieknél is elsöprőbb győzelmet arattak, egy egész más ösvényt kezdhetnek taposni. Nem fellengzősség a részemről, s nem is szánom túlzásnak: meggyőződésem, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb óráit éljük. Ne legyenek kétségeink afelől, mi is következik most. 

Visszaéléseket tapasztaltak

Március 5. óta dolgozik Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő csoportja annak érdekében, hogy kiértékelje a magyar választás folyamatát és tisztaságát – számolt be Douglas Wake, a delegáció vezetője sajtóértekezletén.
Douglas Wake elmondta: 16 tagállamból érkeztek a megfigyelők, akik pártatlan módon vizsgálták a magyar választási folyamatot. Az állam és a kormánypártok jelentős anyagi túlsúlya határozta meg a kampányt, nem volt egyenlő a pártverseny.

Konfliktus lehet Brüsszellel

A Die Welt című német lap – több hírügynökségi jelentésből összegyúrt anyagában azt írja: az Európai Unióban most abból indulnak ki, hogy az újabb Orbán-kormány további konfliktusokhoz fog vezetni Budapest és Brüsszel viszonyában. A cikk szerint Orbán semmilyen bizonyítékkal sem támasztotta alá azon állítását, hogy a migráció jelensége Soros György tervének a megvalósítását jelentené. Az ellenzék azzal a szemrehányással illeti Orbánt, hogy lebontja a demokráciát, az állami forrásokat és EU-támogatásokat pedig hozzá közeli oligarcháknak juttatja. Ám az OLAF, az unió korrupcióellenes hatósága is számos nagyszabású magyarországi visszaélés ügyében nyomoz, és ezek egyikében Orbán veje is érintett – emlékeztet a Die Welt.

Tények: Fidesz kétharmad, most is kevesebb szavazattal

Bár még nem hivatalos, gyakorlatilag újra megvan a kétharmada a Fidesznek a parlamentben. 97,5 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz úgy áll, hogy 133 mandátumot szerez. Ez pontosan annyi, amennyit négy évvel ezelőtt is kaptak, a kormánypárt tehát meg tudta ismételni a 2014-es eredményt, és ha csak egyetlen képviselővel is, de ismét megvan a kétharmaduk, ami a minősített törvényekhez kell. A jelenlegi rendelkezésre álló eredmények szerint 2 559 192 voksot kapott a Fidesz az országos listán, ami azt jelent, hogy bárhogy is sikerült az elmúlt 4 év, Orbán pártja majd negyedmillió fővel növelni tudta a bázisát. Az ellenzéki pártokra összesen 2 614 176 szavazat érkezett.

Orbán Viktor perverz demokráciája

A New York Times szerkesztőségi cikke

Vasárnap, Orbán Viktor Fidesz pártja valószínűleg újabb győzelmet arat a magyarországi parlamenti választásokon és ezzel Mr. Orbánnak – az „illiberális demokrácia bajnokának – (amely titulust büszkén viseli), megadja a negyedik terminust arra, hogy folytassa támadását a demokratikus intézmények, a bevándorlók, az Európai Unió és minden ellen, ami társadalmi változásokat kíván. A kampány meglehetően kemény volt, de a Fidesz rendelkezésére állt a maga alkotta választási rendszer és ellenőrzése a média legnagyobb része fölött.

Melyik szavazat erősíti legjobban az ellenzéket?

Csóka Endre cikke matematikai módszerekkel becsüli meg, hogy a különböző pártokra adott listás szavazat várhatóan hány parlamenti helyhez segíti hozzá az adott pártot. Ezt a továbbiakban a szavazat értékének nevezzük. Ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, tudnunk kell, hogy várhatóan milyen érték körül fog mozogni az adott párt választási eredménye. A központi állítás, hogy amennyiben egy pártnál mind a bejutásra, mind a kiesésre van valamennyi esély, akkor a szavazat értéke nagyon megnő ahhoz képest, mintha szinte biztos kiesőről vagy szinte biztos bejutóról lenne szó,